vissza a cimoldalra
2017-11-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Momus társalgó (6255)
Milyen zenét hallgatsz most? (24979)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60134)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11195)
A csapos közbeszól (94)

Kolonits Klára (1015)
Bartók Béla szellemisége (233)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6422)
Erkel Színház (8507)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1175)
Franz Schmidt (2953)
Verdi-felvételek (530)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2410)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (363)
Élő közvetítések (6678)
Kocsis Zoltán (640)
Operett, mint színpadi műfaj (3346)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2414)
Zenei témájú könyvek (92)
Nagy koncertek emlékezete (32)
Barenboim (70)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Egy elfeledett nagy bariton: Szabady István
Márok Tamás, 2016-09-12 [ Főtéma ]
nyomtatóbarát változat

Szabady István Én már jobbára csak a legendájával találkoztam. Vele személyesen csak egyszer, a Szegedi Operabarátok Egyesületének egyik összejövetelén. Suttogva mutattak az ősz hajú idős úrra: Ő a Szabady Pista! És a hangsúlyban nagy tisztelet volt.

Pedig 10 évig egy városban éltünk és én már akkor is operabolond voltam. Mindenkitől ugyanazt hallottam: hogy Szabady Istvánnak világszép bariton hangja volt! Sajnos azonban ezt a világszép hangot sehogyse tudtam meghallhatni. Tulajdonosa befejezte színpadi pályafutását évekkel azelőtt, hogy én a városba érkeztem volna, s nyugdíjas korában pedig soha nem énekelt nyilvános fellépésen. Nem volt pesti énekes, ezért aztán felvételek sem készültek vele. Nagy adóssága a magyar operakultúrának, hogy a vidéki színházakban működő énekesekről és színészekről a legutóbbi időkig alig, csak elvétve őrzött meg valamit. Nemrég azonban kapcsolatba kerültem a művész lányával, aki nemcsak cikkeket és fényképeket őrzött meg, hanem néhány felvételt is. Ezekből aztán meghallhattam, milyen kitűnő énekesről is van szó.

Szabady István 1910-ben született a Tolna megyei Harcon. Szüleinek 4 hold földje volt, ebből próbáltak megélni. Ő maga kocsifényező és kárpitos szakmát tanult. A helyi dalárda karnagyának tűnt föl először szép hangja. Ezek után útnak indult, Budapesten szeretett volna tanulni. Maleczky Oszkár testvére hallgatta meg először és nyomban biztatta. Némi fölkészülés után, érettségi nélkül került a Zeneakadémiára. Tanárai többek között Molnár Imre, Ádám Jenő, Bartha Dénes, Laurisin Lajos és Abonyi Géza voltak. Saját elmondása szerint egy énekeseket kedvelő kocsmárosnál lakott, kórusban való énekléssel keresett némi pénzt.

Végzés után a budapesti Állami Operaház szerződést ajánlott neki, ám az akkor visszacsatolt Észak-Erdélyben, Kolozsváron alakuló magyar operánál is ajánlatot kapott. Ezt választotta, mert itt vezető baritonnak hívták. Vaszy Viktor volt a zeneigazgató, az igazgató pedig Báró Kemény János, akitől a tolnai parasztfiú gyakran kért tanácsot, például, hogy egy fogadásra vagy estélyre hogyan öltözzön. Kolozsváron énekli először a Háry János címszerepét és maga Kodály azt mondta: éppen ilyennek képzelte az alakot! Itt alakította először a Rigoletto címszerepét, Petúrt a Bánk bánban, a János vitézben is a címszerepet osztották rá. Később, Szegeden Bagót és a Strázsamestert is eljátssza-elénekli.

1944-ben a front elől menekült el a társulat. Először Budapestre, az Erkel Színházba mentek. Itteni Rigolettó-előadásukról lelkes kritika jelent meg az Új Magyarság című lapban (d.l.), alighanem Dalos László tollából. A következő évadot már Szegeden kezdi a társulat. 1946-ban Vaszy itt indítja el az operajátszást. Szabady kezdettől vezető szerepeket énekel, de sok a konfliktusa Vaszyval.

A Rigoletto, A trubadúr, a Traviata, A végzet hatalma, Az álarcosbál, az Aida, a Bajazzók és a Parasztbecsület bariton főszerepeit énekli, Petúr a Bánk bánban, Gara a Hunyadi Lászlóban és Nilakanta a Lakméban.

Jellemzőnek gondolom, hogy a legtöbb nagy intrikus-szerepet, például Scarpiát vagy Jagót nem énekelte el, valószínűleg távol álltak egyéniségétől. Amikor 1949-ben Vaszy elment Szegedről és megszűnt az operatársulat, ő maradt. Tovább játszotta kedves Háryját, és olykor prózai főszerepet is kapott a Mélyszántás című darabban, de más művekben is. Paulusz Elemér tett erőfeszítéseket az operajátszás fönntartására. Ennek egyik bizonyítéka egy 1952. április 4-i plakát a Bánk bán díszelőadásáról. A címszerepet Köles Zoltán, Ottót Kenéz Ernő, Melindát Papp Júlia és a primadonna Iván Margit, Gertrudot Turján Vilma, Tiborcot Horváth József, Petúrt Szabady énekelte. (Érdekesség, hogy Somának, Bánk fiának azt a Rácz Tibort jelzi a plakát, aki ma is a Szegedi Nemzeti Színház színésze.) Amikor aztán Vaszy 1957-ben visszatért, Szabadynak ismét több feladata lett.

A Szegedi Szabadtéri Játékokon többször is föllépett. Az 1959-es újranyitás évében és 61-ben a strázsamestert alakította a János vitézben, majd 1962-ben nagy sikert aratott a Háry János címszerepében, 1965-ben pedig Petúrt énekelte. A Háryt a 30-as években játszották már a Dóm téren, akkor Palló Imre volt a címszereplő. A háború után Vaszy Szabadyval vette elő újra, később sokat játszották és olyan kitűnő címszereplőkkel, mint Melis György vagy Bessenyei Ferenc.

Szabady István Valószínűleg a Bánk bán próbái alatt történt, hogy az elhúzódó próbák és a próbák utáni fröccsözések miatt felesége nagyon mérgesen várta otthon. Ezért aztán a Bánkot éneklő Simándy Józseffel azt találták, ki, hogy engesztelésül szerenádot adnak az asszonynak. (Simándyval még a 40-es évekből ismerték egymást, akkor a Carmenben és a Parasztbecsületben énekeltek együtt a Szegedi Nemzeti Színházban.) Szabadyék a Cipőgyár mellett laktak, hajnal felé zengett a Római körút. Eddigre azonban Éva asszony már annyira dühös volt, hogy egy vödör vízzel honorálta az alkalmi trubadúrokat. A szomszédok állítólag nagyon sajnálták, hogy az ingyenmuzsika félbeszakadt...

1970-ben lett 60 éves, és Vaszy nyomban nyugdíjazta. Pedig még igen jó erőben volt. Ez nagyon rosszul esett neki, ezek után alig ment a színház környékére is. Hogy a „visszavonultatás” korai volt, az fényesen bizonyítja egy házi hangfelvétel. Ezen Szabady István 80 éves korában Az álarcosbál nagy René áriáját énekli otthon, egy rádiófelvétellel együtt – kitűnő formában, biztos magasságokkal. Később vigaszt nyújtott neki, hogy a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagjává választották, Gregor József és Réti Csaba vitték el neki az oklevelet. Az Operabarátok Egyesülete pedig tiszteletbeli tagjává választotta. Éva lánya elmesélte, hogy nyugdíjas éveiben sok operát hallgattak együtt, és elemezték is a hallottakat. Édesapja nagyon szerette például Mario Del Monaco hangját. Giuseppe di Stefanóét sokkal kevésbé, azt „szálkásnak” tartotta. 1992-ben Szegeden halt meg.

Szabady István hangját egy 60-as évek végén készült Pillangókisasszony-felvételen hallottam először. Yamadorit énekelte, és a rövid szólamban is föltűnt a voce különleges színe. A bűvös vadász rádiófelvételén Kilián rövid bevezetőjét énekli. Ebből már világos volt, hogy igazi drámai hanggal van dolgunk, de úgy éreztem, nem ez az igazi kvalitása. Hosszas keresgélés után lányától, Szabadi Évától kaptam néhány nótafelvételt, Az Aida Nílus-parti jelenetéből Aida-Amonasro kettősét Moldován Stefániával, valamint a finálét Vadas Kiss Lászlóval, alighanem 1959-ből. Ezekben világosan hallatszik a hang szépsége, ereje, az éneklésmód természetessége. Igazi hősbariton szól, s a hang a magas regiszterben sem veszti nem sötét színét, nem válik egyenessé, viszont még szebb fényt kap. A gyenge minőségű felvételeken is sugárzik az előadói készség. Szabady énekesi kvalitásait e részlettel tudjuk felidézni:

Nagy kár, két legjobb szerepéről, Háryról és Rigolettótól nem maradt fenn hangzó dokumentum.

Szabady István Kritikák Szabadyról

Szabady István egészen kivételes tehetség. Ennek az alakításnak a híre messzire megelőzte érkezését. És méltán, mert amit láttunk, hallottunk tőle, az megrázóan hatalmas és emberien nagy volt. Ez a fiatal baritonista nemcsak legkedvesebb, de legjobb szerepét is énekelte, mert Rigolettónál jobb, érzésünk szerint egy szerepben sem lehet. Hangjában szeretet, féltés és bosszúvágy lobogott, játéka félelmetesen realisztikus volt.” (Új Magyarság 1944. nov.16. dl)

A keserű bordal előadását a közönség lelkes tapsaira ismételnie kellett.”(Délmagyarország 1954. jún. 17.)

A szereplők közül ezúttal Szabady István Luna grófját kell kiemelni. Az ő ízes magyar beszédű egyéniségének különösen nagy feladatot jelentett Verdi igényes bel canto stílusának kivirágoztatása. Szabady meglepően oldotta meg művészi feladatát, amiről elsősorban áriájának nemes csengése tanúskodik, de az együttesekben is hibátlan zeneiséggel, és szárnyaló hanggal tolmácsolta szólamát. Játékában nemes tartását és kifejező arcjátékát dicsérhetjük. Várakozással tekintünk Szabady további fejlődése elé.” (DM 1954. no.12. Szathmári Gáza)

Sz.I. Amonasrójában a figura mély emberségét ragadta meg s a hatást csak meghatványozta szépzengésű baritonjával.” (DM 1959. május 12.)

Az előadógárda élén Sz. I. Tonio alakítása valóban lenyűgöző. Különösen a Prológ ragyogó tolmácsolásáért megérdemelten kapott vastapsot!” (DM 1959. okt. 27.)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Farkas Eszter (cimbalom)
Foglakozásvezetők: Haraszti Rita, Kósa Dávid
"Liszt-Kukacok Akadémiája"

10:30 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

Várjon Dénes (zongora), Biczó Bernadett, Várkonyi Zsófia (hegedű), Baksai Réka (brácsa), Kirkósa Tünde (cselló), Szappanos Edit (ének)
Meseillusztrátor: Kőszeghy Csilla
Narrátor: Simkó-Várnagy Judit
"kamara.hu - a Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja"
"Hamucsellócska"
Zenés mese a Hamupipőke nyomán

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Horváth Ágnes (brácsa), G. Horváth László (hegedű), Háry Péter (cselló), Szűcs Péter (klarinét), Kiss Péter (zongora)
MOZART: Esz-dúr („Kegelstatt”) trió zongorára, klarinétra és brácsára, K. 498
LISZT: Obermann völgye
DEBUSSY: G-dúr trió

11:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Said Tichiti (ének, guembri, ud, ütőhangszerek), Ibrahima Fall
(djembe, balafon), Khalid Moutahir (ének, ütőhangszerek), Fehér Károly, Somogyvári Balázs, Merkovics Zoltán (ütőhangszerek)
"Zenél a világ! - A Szaharán innen és túl"

15:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Budafoki Dohnányi Zenekar
mesélő: Lukácsházi Győző
"Bonbon matiné"
CSAJKOVSZKIJ: A diótörő

16:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

"Demeniv Mihály, harmonikaművész és tanítványai, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola növendékeinek koncertje"
Szerkesztő-műsorvezető: Becze Szilvia

17:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Szabóki Tünde, Schöck Atala, Megyesi Zoltán, Cser Krisztián, Kovács István (ének)
Lutheránia Énekkar
Budapesti Vonósok
Vezényel és a műről előadást tart: dr. Kamp Salamon
"Budapesti Vonósok – Bach közelében 1."
J.S. BACH: János-passió BWV 245
Jézus elfogatása
Péter megtagadja Jézust

17:00 : Budapest
BFZ Székház

Lesták Bedő Eszter (hegedű, barokk hegedű), Pilz János (hegedű, barokk hegedű), Rajncsák István (barokk brácsa), Mahdi Kousay (cselló, barokk cselló), Sovány Rita (viola da gamba, barokk cselló), Martos Attila (violone), Pivon Gabriella (barokk fuvola),
Cszizmadia Angelika (csembaló), Dinyés Soma (orgonapozitív, csembaló),
Varga Judit (csembaló)
"Kamarazene korhű hangszereken"
BIBER: e-moll szonáta, C. 142
J.S. BACH: D-dú;r gambaszonáta, BWV 1028
J.S. BACH: g-moll triószonáta, BWV 1029
MOREL: Chaconne en Trio
PACHELBEL: c-moll partita
J.S. BACH: C-dú;r triószonáta, BWV 1037
J.S. BACH: 5. Brandenburgi verseny, BWV 1050

17:30 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Szecsődi Ferenc, Csévi Flóra (hegedű),
Szentpéteri Gabriella (zongora),
Kiss Zenede tehetséggondozott növendékei
"Ünnepi koncert - a Klebelsberg Kuno Hét programja."
Ignaz Pleyel, Rózsa Miklós és Hubay Jenő

18:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Michel Béroff (zongora)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Csaba Péter
FRANCK: Szimfonikus variációk
RAVEL: Zongoraverseny bal kézre
SIBELIUS: II. szimfónia

18:55 : Budapest
MűPa, Fesztivál Színház

"Metropolitan Operaközvetítések a MűPában"
THOMAS ADÈS: Az öldöklő angyal

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Horti Lilla, Megyimórecz Ildikó (szoprán), Erdős Attila (bariton), Pataki Bence (basszus), Virág Emese (zongora)
Műsorvezető: Kovács Sándor
Művészeti vezető: Marton Éva
"Mihalovich-dalok"
Emlékezés a 175 éve született zeneszerzőre, a Zeneakadémia rektorára

19:00 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Bándi János, Bándi Írisz Réka (ének)
Salgó Tamás (zongora)
HANDEL: Jöjj, béke angyala (duett)
LULLY: Gavotte / hegedű szóló (Bándi Írisz Réka),
ERKEL: Bánk bán/Bánk-Gertrudis (duett)
WAGNER: Tannhäuser / Romerzählung (Bándi János)
VERDI: A trubadúr / Máglyaária, (Bándi Írisz Réka)
BIZET: Carmen / Seguidilla (duett)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Feriencsik László (fagott)
Capella Savaria
Művészeti vezető: Kalló Zsolt
JOHANN DAVID HEINICHEN: G-dúr concerto, S. 214
JOHANN FRIEDRICH FASCH: C-dúr fagottverseny, FaWV N:C1
WILLEM DE FESCH: E-dúr concerto grosso, op. 3/3
WILLEM DE FESCH: a-moll concerto grosso, op. 3/6
JOHANN DAVID HEINICHEN: G-dúr concerto, S. 213

19:00 : Budapest
Benczúr Ház

Ishimoto Hiroko (zongora)
"Női szerzők a férfiak árnyékában"
Fanny Mendelssohn, Teresa Carreno, Lili Boulanger, Elfrid Andrée, Benna Moe, Haruna Miyake, Agathe Backer, Dora Pejacevic és Amy Beach művei

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Simon Izabella, Várjon Dénes, Roman Rabinovich, Érdi Tamás (zongora)
Veronika Eberle, Muriel Cantoreggi (hegedű), Kim Kashkashian, Andrea Hallam (brácsa), Perényi Miklós, Marie-Elisabeth Hecker (cselló), Fejérvári Zsolt (nagybőgő)
Radovan Vlatković (kürt), Klenyán Csaba (klarinét), Lakatos György (fagott)
"kamara.hu - a Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja"
DEBUSSY: En blanc et noir
CHOPIN: cisz-moll noktürn, Op. posth.
CHOPIN: 1. (g-moll) ballada, Op. 23
JANÁČEK: Concertino
JANÁČEK: Pohádka
SCHUBERT: A-dúr („A pisztráng”) zongoraötös, D. 667

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Kruppa Bálint (hegedű)
Szent Efrém Férfikar (karnagy: Bubnó Tamás)
Concerto Budapest
vez.: Rácz Zoltán
"Orbán 70, Csíky 80"
ORBÁN GYÖRGY: Serenata No.1
ORGÁNY GÖRGY: Hegedűverseny
CSÍKY BOLDIZSÁR: Új mű - ősbemutató
CSÍKY BOLDIZSÁR: Gulag

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Solti Kamarazenekar
18:00 : Pécs
Kodály Központ

Bogányi Gergely (zongora)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Cristian Mandeal
"Élet és halál táncai"
BARTÓK: Táncszvit
LISZT: Haláltánc
RICHARD STRAUSS: Hétfátyoltánc
DEBUSSY: A tenger
A mai nap
született:
1786 • Carl Maria von Weber, zeneszerző († 1826)
1899 • Ormándy Jenő, karmester († 1985)
elhunyt:
1986 • Bárdos Lajos, zeneszerző, karnagy (sz. 1899)