vissza a cimoldalra
2019-03-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61563)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2319)
Társművészetek (1297)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4257)
Milyen zenét hallgatsz most? (25009)
Haladjunk tovább... (230)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11322)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5715)
Jonas Kaufmann (2367)
Pantheon (2327)
Belcanto (918)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1284)
László Margit (160)
Kossuth-díj (1426)
Erkel Színház (9788)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4462)
Giuseppe Verdi (1388)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3179)
Operett, mint színpadi műfaj (3865)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1612)
Franz Schmidt (3294)
Élő közvetítések (7777)
Kocsis Zoltán (661)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Csillagok hosszú órái – Évadzáró gálaest Magyar Állami Operaházban
Operatikus, 2016-07-07 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

Évadzáró gálaest Magyar Állami Operaházban 2016. június 25
Magyar Állami Operaház

Pénteken a Mesterdalnokokat hallgattam végig a MüPában, és azt hittem, az hosszú opera. Szombaton azonban az Operaházba igyekeztem Csillagóra című gálaműsorra és megtapasztalhattam, hogy az idő, különösen a művészetben mennyire relatív fogalom. A program 2x7 operai számot és egy-egy balettet ígért a két részre, fél 10-re otthon is leszek, gondoltam. Az operaházi honlap is hasonlót ígért.

Csakhogy.

A műsort a Magyar Nemzeti Balett kezdte, Walking Mad című 40 perces darabjával. Ravel unásig agyonkoreografált Bolerójára, Arvo Pärt zenéjére és egy paravánra színvonalas táncesetet komponált a svéd Jonas Inger. Nem értek különösképpen a műfajhoz, ám a kortárs táncban szerzett élményeim alapján a kompozíció legizgalmasabb részének azt a párperces néma részt találtam, amikor a muzsika elhallgatott, és Ravel csak távoli, halk sejtésként mintegy a próbateremből, vagy inkább emlékeinkből sejlett föl. A második részben a táncegyüttes Etoille-jának választott Leblanc Gergely a Csipkerózsika pas de deux-jét táncolta még Melnik Tatianával, a hegedűszólót Danyilova Galina játszotta, aki jó magyarsággal köszönte meg, hogy ő kapta a kamarazenész díját.

Ókovács Szilveszter főigazgató vezette a műsort, úgy is, mint egykori tévés. Szellemes volt és slágfertig. Mind a harmincvalahány bemutatóról mondott pár jó szót, s ez is igen sok időt vett igénybe. A nézőtéten egyébként jórészt a színház egykori és jelenlegi munkatársai ültek, a direktor tegezett bennünket, a közönséget. (Lásd még Fülig Jimmyt: „Szervusz nép!”) Nos, az időt nemcsak én éreztem hosszúnak, mert a szervusznép egy része a szünetben kereket oldott, a második félidő pedig a folyamatos kivonulás jegyében zajlott, gondolom az utolsó buszok menetrendjéhez igazodva.

Ami mármost az operai műsort illeti, az a tisztes unalom jegyében zajlott. A Cigánykórustól nem kaptam kedvet, hogy saját szememmel lássam Galgóczy Judit nagy vihart arató Trubadúrját, igaz a kedvemet se vette el. A két friss kamaraénekes, Schöck Atala és Palerdi András, valamint Gál Erika ápolt hangon dalolták áriáikat a Wertherből, a Macbethből és A Sába királynőjéből. Boncsér Gergely hosszan, biztosan tartotta nekünk magas C’-jét a Bohémélet Rodolfo áriájában, alatta azonban inkább megnyugtató volt, semmint fölvillanyozó. A hárfásnak volt egy említésre méltó, általam sose halott mellényúlása, de tenorunkat szerencsére nem zökkentette ki.

Az operaéneklés értelmére a kolozsvári Egyed Apollónia világított rá. Az ifjú spinto szoprán fölényes technikával énekelte Nedda Madárdalát a Bajazzókból. Ahogy haladt előre, hangja fokozatosan telt meg több és több feszültségével, s ezzel párhuzamosan egyre erősebb áram keringett közötte és a publikum között. Nem mellesleg a Rost Andreára kitalált merész sortban pompásan mutatott. A szegedi Simándy Verseny különdíjaként nyerte ezt a fellépést, remélhetőleg máskor is hívják! A West side story nevezetes Americája csak szokványosan hatásosnak tűnt.

A szünet után egy finálé-számmal kezdődött a program. Az Otello Bosszúkettősében Kelemen Zoltán magabiztosan hozta régi, jó szerepét, Jagót. Fekete Attila viszont vélhetően új, lehetőségének gondolja Otellót, ezért választotta a duettet. Sajnos – ugyanúgy, mint az utóbbi időben szinte mindig – Mario Del Monaco hangerejével-hangadásával próbált ordítani. Pedig a saját hangján jó Otello lehetne. Fontos volna, hogy ezt elhiggye, különben egy majdani teljes előadásban legfeljebb két felvonást borítékolok neki. Következett egy halovány Ékszerária a Faustból (Sáfár Orsolya), egy tompán csillogó Angelica nővér (Létay Kiss Gabriella), egy humorosra véve is unalmas Tavaszi dal (kicsit aggódunk Kovácsházi Istvánért, a jövő évad Siegfriedje miatt), és egy korrektül feledhető Jeleckij ária A pikk dámából (Haja Zsolt). Persze eddigre már bőven elmúlt 10 óra, s a publikum alaposan megfáradt, bár Kocsár Balázs egy megbízott főzeneigazgatóhoz méltó kitartással tartotta frissen a zenekart.

Harmadik kamaraénekesünktől, Pasztircsák Polinától kifogástalan Violetta-áriát kaptunk, ihletett lassú-résszel, könnyed cabalettával, biztos magas Esz’-szel. Csak épp nem volt lehengerlő. Alighanem egy másik szám előnyösebb lett volna ennek a tüneményes tehetségű énekesnőnek.

A kitartásos rendszerű koncert zárószámát már csak a kezdő publikum kétharmada hallgatta. A Falstaff nagy záróegyüttesét az operaházi előadás összeszokott gárdája szőtte fúgába, Sir Agache bő öltönyét ezúttal a fiatal basszus Kiss András öltötte magára. Még nem feszül ki teljesen, de nem is lötyög rajta. Jól szólt, ám az együttes záróhangja az Annuskát éneklő szopránnak kicsit alacsonyra sikeredett.

Miként az egész este színvonala.

Évadzáró gálaest Magyar Állami Operaházban
fotó:© Csibi Szilvia

Az előadásról további képek találhatók a galériában

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Losonci Luca fagott diplomakoncertje"
C.P.E. BACH: B-dúr csellóverseny, H. 436
Koncertmester: G. Horváth László
A hallgató barátaiból alakult zenekar
FARAGÓ BÉLA: Tánczrend - 1. Zirkus Waltz, 2. Lassú Csárdás, 3. Passepied
SCHUMANN: Fantáziadarabok, op. 73
Kerek Erzsébet (zongora)
MILHAUD: René király kandallója, op. 205
Tóth Ágnes (fuvola), Adorjáni Csenge (oboa), Katrin Mátyás (klarinét), Südi Bálint (kürt)
Losonci Luca (fagott)

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
"A holdfény és Bach"
Bach Mindenkinek Fesztivál
FROBERGER: C-dúr toccata
BUXTEHUDE: Auf meinen lieben Gott - szvit
FRESCOBALDI: Toccata settima (Libro II)
KERLL: Canzona quarta
PACHELBEL: D-dúr fantázia
BUXTEHUDE: Nun lob, mein Seel', den Herren
FISCHER: Chaconne
ZACHOW: Nun komm der Heiden Heiland - partita
J.S. BACH: F-dúr partita

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Söndörgő:
Eredics Áron (prímtambura, tambura szamica, darbuka, ének), Eredics Benjámin (brácstambura, trombita, ének), Eredics Dávid (klarinét, szaxofon, kaval, prímtambura, basszprím-tambura, ének), Eredics Salamon (harmonika, furulya, hulusi, basszprím-tambura), Buzás Attila (tamburabőgő, csellótambura, tapan, ének)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Wiedemann Bernadett (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Magyar Rádió Énekkara (karigazgató Pad Zoltán)
Magyar Rádió Gyermekkórusa (karigazgató Dinyés Soma)
Vezényel: Vajda Gergely
MAHLER: III. (d-moll) szimfónia

19:30 : Budapest
Óbudai Társaskör

Karl Lorenz (hegedű), Dobozy Borbála (csembaló)
Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye
Koncertmester: Tfirst Péter
VIVALDI: Arsilda, regina di Ponto (Arsilda, Pontusz királynője), RV 700
SCHUBERT: A-dúr rondó, D.438
VIVALDI: F-dúr concerto három hegedűre, RV 551
HIDAS FRIGYES: Csembalóverseny
HÄNDEL: B-dúr concerto grosso, Op.6/7
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Kuti Ágnes, Megyesi Schwartz Lúcia, Horváth István, Bognár Szabolcs (ének)
Dr. Fodor Gabriella (zongora, orgona), Bajic Ágnes (zongora), Murin Jaroslav (mélyhegedű)
Szászi János (házigazda)
Pécsi Kamarakórus (karig.: Tillai Aurél)
Pécsi Egyetemi Kórus (karig.: dr. Lakner Tamás)
Pannon Filharmonikusok
vezényel: Tillai Aurél
"60 éves a Pécsi Kamarakórus"
VECCHI: Jó ez a fény
MONTEVERDI: Cor mio
SCHÜTZ: Ich bin eine rufende Stimme
JOHANN CHRISTOPH BACH: Ich lasse Dich nicht
ROSSINI: Salve o Vergine Maria
GRIEG: Ave maris stella
BRAHMS: Liebeslieder Walzer (részletek)
VIC NEES: Nuestra senora della soledade
JOHN RUTTER: Candlelight Carol
TILLAI AURÉL: Missa secunda – ősbemutató
KODÁLY: Budavári Te Deum
A mai nap
született:
1890 • Beniamino Gigli, énekes († 1957)
1890 • Lauritz Melchior, énekes († 1973)
1915 • Carelli (Krausz) Gábor, énekes († 1999)
1915 • Szvjatoszlav Richter, zongorista († 1997)