vissza a cimoldalra
2017-11-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Momus társalgó (6254)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60134)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Milyen zenét hallgatsz most? (24978)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11193)
A csapos közbeszól (94)

Kolonits Klára (1006)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6421)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2410)
Erkel Színház (8506)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (363)
Élő közvetítések (6678)
Kocsis Zoltán (640)
Operett, mint színpadi műfaj (3346)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2414)
Bartók Béla szellemisége (232)
Zenei témájú könyvek (92)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1174)
Franz Schmidt (2952)
Nagy koncertek emlékezete (32)
Barenboim (70)
Pantheon (2133)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A mámor viszonylatai – Gondolatok Tallián Tibor legújabb könyvéről
- zéta -, 2016-06-14 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Tallián Tibor: SCHODEL ROZÁLIA és a hivatalos magyar operajátszás kezdetei Tallián Tibor: SCHODEL ROZÁLIA és a hivatalos magyar operajátszás kezdetei
ISBN 978-963-506-957-6
670 oldal
Balassi Kiadó
2015

Van Tallián Tibor legújabb könyvében (Schodel Rozália és a hivatalos magyar operajátszás kezdetei) egy érdekes félmondat. Az Athenaeumot, az egykor oly fontos sajtóorgánumot említi, amely „másfél évi absztinencia után újból belekóstolt az operakritika mámorító italába”. Az operakritika mámorító itala. Ízlelgessük még ezt a négy szócskát!

Évtizedek óta olvasom Tallián írásait, pontosan tudom, sőt interjúnk alkalmával személyesen is – ergo: saját bőrömön – megtapasztalhattam, hogy nála nincs véletlen elszólás. Sokszáznyi elgondolkodtató, sziporkázó, s olykor agyzsibbasztó gondolatmenetű operakritikája után az Olvasó már pontosan érti, ha Szerzőnk – rendes szokása szerint – a sorok között üzen neki.

Az operakritika mámorító itala. Árulkodó, de cseppet sem szándékolatlan elszólás egy olyan zenetudóstól, aki minden hivatalos, fő-foglalkozásbéli, komoly-komolyzenei, akadémiai kutatói, intézetvezetői, egyetemi oktatói, történészi publikációs munkásságán túl oly sokáig fontosnak és szükségesnek tartotta gyakorolni a napi kritika gyakran nyűgös és konfliktusokban gazdag, máskor mulattató és lélekerősítő, de föltétlenül időrabló tevékenységét. Árulkodó, mert egzakt választ kapunk a miértre, az operakritikai műfaj választásának mélylélektani okaira.

Elárulja a Szerző (picit titkolt, de) mély affinitását az operaműfaj bizonyos szegmensei, művészei és előadói gyakorlatai iránt, valamint alig leplezett ellenérzéseit az ezekkel szembeni irányzatok és képviselőik (vö. még magas zenetudomány) iránt. Segít tetten érni a „mámorító” elkötelezettségen túli vonzalmat, a (csak látszólag) tárgyilagos operakritika valójában mélyen személyes és elkötelezett vonatkozásait. Ugyanis minden írásából süt a privát gondolkodás, véleménye van, amit ugyan nem véka alá rejt, hanem kellően összetett és szövevényes gondolatlabirintusok belsejébe.

A fentiek alapján azt gondolhattam, hogy pontosan ismerem (már) Tallián írásainak irányát, meg gondolatszövési technikáját is. Hogy képben vagyok nyelv- és szóhasználatával kapcsolatosan, mellyel gyakorlatilag teljesen megújította a műfajt, létrehozva azt az egyedi „talliános” írásmódot, amely egyszerre kritika, élménybeszámoló, kultúrtörténeti esszé, novella és pamflet, egyszerre napisajtó, akadémiai szócikk és/vagy pedagógiai (netán gyógypedagógiai) tanulmány.

De mégsem ismerem! Ez derült ki a Balassi Kiadó példás gondozásával tavaly ősszel megjelent, lexikon terjedelmű kötete kapcsán. Egészen mostanáig azt gondoltam, hogy az efféle írásmódnak van egy fizikai határa, ami valahol 15-25 oldal között húzódik, tehát valahol egy kiadósabb kritika és egy visszafogottabb tanulmány között félúton. Tévedésem ékes, 670 oldalnyi bizonyítéka Schodelné Klein Rozália életművére fűződött fel, s a jeles énekesnő nevéhez kapcsolódó magyar operajátszás kezdeteire.

Tallián nem szimpla életrajzot írt, még csak nem is egyszerűen a rendkívüli operatörténeti értékkel bíró időszakot dolgozta fel több évtizedes kutatásai nyomán. Könyvünkben a kettő különleges ötvözetét kapjuk, ráadásul hamisítatlan, talliánosan rafinált elrendezésben. A zenetörténész rendelkezésére álló források: elsősorban a színlapok, a korabeli zenekritikák, a fenntartói döntések és határozatok, a bulvár napisajtó cikkei, a kor- és pályatársak levelezései, naplói és visszaemlékezései különleges egyvelegét kapjuk, de ez még messze nem a lényeg.

Van Tallián írásaiban valami páratlan időtlenség. Operai kritikáiban is sűrűn megtapasztaltam, amint vígan „szörföl” évszázadok, történelmi korszakok, zenei és irodalmi egyéniségek és alkotások között bármely dalmű kortárs előadása kapcsán pusztán virtuóz gondolatkísérletei segítségével. Most mindez hatványozottan zajlik, melynek legizgalmasabb eredménye, hogy megérezzük az operai élet századokon átívelő mindennapi mámorát.

Hogy a dalszínházi lét alapvető működési sémái mit sem változtak 1837 óta, csak a benne szereplő személyek: a direktorok, a primadonnák és a rivális primadonnák, az első tenorok és a karnagyok, a művészethez dörgölőző politikusok és a zsurnaliszták, néhol egy-egy közeli hozzátartozó, vagy távolabbi klakktag valamely szaftos intrika mögött. Hogy a műfaj letagadhatatlan fejlődése, az eltelt majd két évszázad (hogy csak idehaza maradjunk), a társadalmi folyamatok ellenére is alig alakult valamicskét.

De mindezt nem találjuk meg egyetlen mondatban sem, csak megérezzük a sorok között, a csűrcsavaros operai történetek, a kicsit cinikus, kicsit szenvtelen, de összességében a műfaj iránti szeretetteljes és féltő gondolatok mögött.

De a mámoros kitekintés korántsem korlátozódik a belhoni működésre, noha a könyv legfőbb hozadéka a magyarországi operaélet megindulását rögzítő páratlan pillanatfelvétele. Schodelné (akit nyugodtan tekinthetünk az első magyar operai világsztárnak, hiszen Pest előtt, alatt és után végigturnézta Európa akkori német nyelvű operai fellegvárait Bécstől Berlinen, Hamburgon, Frankfurton, Boroszlón és még néhány kisebb városon át egészen Londonig) fellépéseinek számbavétele és elemzése így közvetve lenyomatot nyújt nekünk az európai operaéletről, mely semmivel sem volt kevésbé viszontagságos és zavaros, mint a hazai. Pont úgy, mint manapság.

A könyv nagy értéke a példásan minőségi megjelenés, melyhez remek illusztrációkat nézegethetünk az idevágó korabeli festmények és metszetek közül.

Bármily igényes is a könyv szóhasználata, nem könnyű olvasmány Tallián Tibor vaskos kötele, jelen sorok kétségkívül lelkes írója is fél évig rágta át magát rajta. Az út viszont, amit Tallián szívélyes kalauzolása nyomán megteszünk, minden látszólag felesleges kanyargóval együtt jelenti a teljességet. Ez az út fárasztó, sőt, kimerítő, olykor már az is kiesik, hol jártunk két nappal korábban, de a vége pontosan olyan, amit – hogy egy operai példával éljek – a zarándokok érezhettek, amikor visszatértek Rómából Wartburg ódon falai alá: megtisztultunk általa.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Farkas Eszter (cimbalom)
Foglakozásvezetők: Haraszti Rita, Kósa Dávid
"Liszt-Kukacok Akadémiája"

10:30 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

Várjon Dénes (zongora), Biczó Bernadett, Várkonyi Zsófia (hegedű), Baksai Réka (brácsa), Kirkósa Tünde (cselló), Szappanos Edit (ének)
Meseillusztrátor: Kőszeghy Csilla
Narrátor: Simkó-Várnagy Judit
"kamara.hu - a Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja"
"Hamucsellócska"
Zenés mese a Hamupipőke nyomán

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Horváth Ágnes (brácsa), G. Horváth László (hegedű), Háry Péter (cselló), Szűcs Péter (klarinét), Kiss Péter (zongora)
MOZART: Esz-dúr („Kegelstatt”) trió zongorára, klarinétra és brácsára, K. 498
LISZT: Obermann völgye
DEBUSSY: G-dúr trió

11:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Said Tichiti (ének, guembri, ud, ütőhangszerek), Ibrahima Fall
(djembe, balafon), Khalid Moutahir (ének, ütőhangszerek), Fehér Károly, Somogyvári Balázs, Merkovics Zoltán (ütőhangszerek)
"Zenél a világ! - A Szaharán innen és túl"

15:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Budafoki Dohnányi Zenekar
mesélő: Lukácsházi Győző
"Bonbon matiné"
CSAJKOVSZKIJ: A diótörő

16:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

"Demeniv Mihály, harmonikaművész és tanítványai, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola növendékeinek koncertje"
Szerkesztő-műsorvezető: Becze Szilvia

17:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Szabóki Tünde, Schöck Atala, Megyesi Zoltán, Cser Krisztián, Kovács István (ének)
Lutheránia Énekkar
Budapesti Vonósok
Vezényel és a műről előadást tart: dr. Kamp Salamon
"Budapesti Vonósok – Bach közelében 1."
J.S. BACH: János-passió BWV 245
Jézus elfogatása
Péter megtagadja Jézust

17:00 : Budapest
BFZ Székház

Lesták Bedő Eszter (hegedű, barokk hegedű), Pilz János (hegedű, barokk hegedű), Rajncsák István (barokk brácsa), Mahdi Kousay (cselló, barokk cselló), Sovány Rita (viola da gamba, barokk cselló), Martos Attila (violone), Pivon Gabriella (barokk fuvola),
Cszizmadia Angelika (csembaló), Dinyés Soma (orgonapozitív, csembaló),
Varga Judit (csembaló)
"Kamarazene korhű hangszereken"
BIBER: e-moll szonáta, C. 142
J.S. BACH: D-dú;r gambaszonáta, BWV 1028
J.S. BACH: g-moll triószonáta, BWV 1029
MOREL: Chaconne en Trio
PACHELBEL: c-moll partita
J.S. BACH: C-dú;r triószonáta, BWV 1037
J.S. BACH: 5. Brandenburgi verseny, BWV 1050

17:30 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Szecsődi Ferenc, Csévi Flóra (hegedű),
Szentpéteri Gabriella (zongora),
Kiss Zenede tehetséggondozott növendékei
"Ünnepi koncert - a Klebelsberg Kuno Hét programja."
Ignaz Pleyel, Rózsa Miklós és Hubay Jenő

18:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Michel Béroff (zongora)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Csaba Péter
FRANCK: Szimfonikus variációk
RAVEL: Zongoraverseny bal kézre
SIBELIUS: II. szimfónia

18:55 : Budapest
MűPa, Fesztivál Színház

"Metropolitan Operaközvetítések a MűPában"
THOMAS ADÈS: Az öldöklő angyal

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Horti Lilla, Megyimórecz Ildikó (szoprán), Erdős Attila (bariton), Pataki Bence (basszus), Virág Emese (zongora)
Műsorvezető: Kovács Sándor
Művészeti vezető: Marton Éva
"Mihalovich-dalok"
Emlékezés a 175 éve született zeneszerzőre, a Zeneakadémia rektorára

19:00 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Bándi János, Bándi Írisz Réka (ének)
Salgó Tamás (zongora)
HANDEL: Jöjj, béke angyala (duett)
LULLY: Gavotte / hegedű szóló (Bándi Írisz Réka),
ERKEL: Bánk bán/Bánk-Gertrudis (duett)
WAGNER: Tannhäuser / Romerzählung (Bándi János)
VERDI: A trubadúr / Máglyaária, (Bándi Írisz Réka)
BIZET: Carmen / Seguidilla (duett)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Feriencsik László (fagott)
Capella Savaria
Művészeti vezető: Kalló Zsolt
JOHANN DAVID HEINICHEN: G-dúr concerto, S. 214
JOHANN FRIEDRICH FASCH: C-dúr fagottverseny, FaWV N:C1
WILLEM DE FESCH: E-dúr concerto grosso, op. 3/3
WILLEM DE FESCH: a-moll concerto grosso, op. 3/6
JOHANN DAVID HEINICHEN: G-dúr concerto, S. 213

19:00 : Budapest
Benczúr Ház

Ishimoto Hiroko (zongora)
"Női szerzők a férfiak árnyékában"
Fanny Mendelssohn, Teresa Carreno, Lili Boulanger, Elfrid Andrée, Benna Moe, Haruna Miyake, Agathe Backer, Dora Pejacevic és Amy Beach művei

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Simon Izabella, Várjon Dénes, Roman Rabinovich, Érdi Tamás (zongora)
Veronika Eberle, Muriel Cantoreggi (hegedű), Kim Kashkashian, Andrea Hallam (brácsa), Perényi Miklós, Marie-Elisabeth Hecker (cselló), Fejérvári Zsolt (nagybőgő)
Radovan Vlatković (kürt), Klenyán Csaba (klarinét), Lakatos György (fagott)
"kamara.hu - a Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja"
DEBUSSY: En blanc et noir
CHOPIN: cisz-moll noktürn, Op. posth.
CHOPIN: 1. (g-moll) ballada, Op. 23
JANÁČEK: Concertino
JANÁČEK: Pohádka
SCHUBERT: A-dúr („A pisztráng”) zongoraötös, D. 667

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Kruppa Bálint (hegedű)
Szent Efrém Férfikar (karnagy: Bubnó Tamás)
Concerto Budapest
vez.: Rácz Zoltán
"Orbán 70, Csíky 80"
ORBÁN GYÖRGY: Serenata No.1
ORGÁNY GÖRGY: Hegedűverseny
CSÍKY BOLDIZSÁR: Új mű - ősbemutató
CSÍKY BOLDIZSÁR: Gulag

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Solti Kamarazenekar
18:00 : Pécs
Kodály Központ

Bogányi Gergely (zongora)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Cristian Mandeal
"Élet és halál táncai"
BARTÓK: Táncszvit
LISZT: Haláltánc
RICHARD STRAUSS: Hétfátyoltánc
DEBUSSY: A tenger
A mai nap
született:
1786 • Carl Maria von Weber, zeneszerző († 1826)
1899 • Ormándy Jenő, karmester († 1985)
elhunyt:
1986 • Bárdos Lajos, zeneszerző, karnagy (sz. 1899)