vissza a cimoldalra
2018-06-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4019)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60845)
Momus társalgó (6335)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Társművészetek (1255)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11277)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (888)
Ilosfalvy Róbert (803)
Marton Éva (724)
Opernglas, avagy operai távcső... (20087)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1423)
Franz Schmidt (3140)
Élő közvetítések (7242)
Palcsó Sándor (212)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2764)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4281)
Charles Gounod (219)
Kolonits Klára (1073)
Média, zene, ízlés (82)
Balett-, és Táncművészet (5525)
Pantheon (2227)
Erkel Ferenc (1039)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Barcelonai Anziksz
Heiner Lajos, 2016-06-13 [ Főtéma ]
nyomtatóbarát változat

Barcelona Negyedszerre jártam a katalán fővárosban – ám először úgy, hogy csak érdeklődésemnek, kedvteléseimnek megfelelő dolgokkal foglalkoztam.

Négy napba sok, és nagyon-nagyon kevés fér bele.

Megpróbáltam olyan helyeket felfedezni, ahol korábban még nem jártam – így most kimaradt a Sagrada Familia és a Güell-park.

Viszont eljutottam olyan helyszínekre, ahová még sosem.

A Kortárs Művészetek Múzeuma – hm… Az épület impozáns, a kiállítási anyag, maradjunk ennél a kifejezésnél, heterogén. Szoborkompozíció tűzcsapokból, hogy csak egy példát említsek.

A vele átellenben lévő, alkalmi rendezvényeknek helyet adó épületben szerzett tapasztalat még kontroverziálisabb. Ötletes egy, még huszonéves amerikai művész elgondolása – a két épület közötti téren gördeszkázó számos fiatal, no meg a legendás itteni sonka ihlette, sok-sok sonkára illesztett számos gördeszka

Ám, noha nem tartom magam vaskalapúnak, de egy átlátszó plexikalitkában fekvő döglött kutya, oxigénpalackból lélegeztetve, mint műalkotás?

A Katalóniai Nemzeti Múzeum. Pöffeszkedő épületmonstrum, jónéhány lépcsőt kell hozzá megmászni. De a belbecs… Az általam látott legszebb és leggazdagabb szárnyasoltár-gyűjtemény. Gaudi bútorai – na jó, papírkosara a dolgozószobámban nem lenne stílszerű a Cambridge audiómhoz, de talán mégis.

Egy másfél perces, persze némafilm arról a mintegy harmincezer áldozatot követelő vulkánkitörésről, ami Martinique szigetén történt 1902-ben.

Több órás barangolás után fizikailag-szellemileg kifáradva, és majdhogynem könnyeimmel küszködve úgy hagytam el a múzeumot, hogy ide még vissza kell jönni.

Több napra.

Az eklektikus Frederic Marés Múzeum. Gyufacímke-gyűjteményével, korabeli neves színészek, énekesek fotóival, szarvasagancsokkal – amikor egy nagyon gazdag, csiszolatlan ízlésű ember minden olyan tárgyat felvásárol, ami nem megállótábla, vagy hotelszobakulcs.

A Muzsika Múzeuma – de erről külön, részletesebben szeretnék írni.

A Csokoládémúzeum. Európába Barcelonán keresztül jutott be a kakaó. A belépő egy vonalkódos csokiszelet.

És lehetne sorolni. Hajókirándulás a kikötőben. Két csodálatos középkori templom, a Szent Mária Bazilika, és az El Pi.

És sörölhetném tovább. Merthogy Barcelona Dél-Európa egyik sörközpontja lett, szinte hetente nyíló, craftsbeert kínáló pubjaival, ezekről immáron sörkalauz is elérhető.

Barcelona Ám igazából egy operaelőadás kedvéért, és Plácido Domingo miatt repültem ide.

Verdi: Simon Boccanegra (április 23).

A Gran Teatre del Liceu valóban káprázatos, leégése után pár évvel régi pompájában újjányitva.

És Domingo is káprázatos volt. Láttam a Boccanegrában, még Adornoként a Metben. Aztán, baritenorra váltván, a címszerepben Berlinben, New Yorkban, Milánóban, Londonban, Bécsben.

Ez a barcelonai előadás vegyes érzeteket keltett. Tudom, sokaknak Domingo mai Fachjában nem tetszik, de voltak nála világosabb baritonok is.
A Prológusban éreztem részéről némi visszafogottságot, fojtottságot.

Azt hiszem, ő már régóta nem énekel be – először ezt a Met-es Maurizioja kapcsán gondoltam.

Viszont ha formába jön… A hang még mindig szinte intakt, nem venni észre, mikor vesz levegőt, járása, színpadi játéka nem egy hivatalosan hetvenhatodik évében járó, de sokak szerint 2-3 évvel idősebb emberé.

Bizonyos Davinia Rodrigúez énekelte Améliát. A hölgy, inkább a negyvenet alulról súrolva, mint a harmincat felülről, még mindig dekoratív. Hogy a voce in floribus milyen volt, nem tudom. Most, eufemisztikusan fogalmazva, időnként éles.

Kevésbé udvariasan, a magas hangokon visít.

Fiescoként Ferruccio Furlanetto még mindig elfogadható.

Nem annyira Ramón Vargas. Tudom, ő sok magyar operabarát kedvence, szimpatikus ember, muzikális művész – sajnos, a hang eltűnőben, persze, nem tisztességes egy este alapján ítélni, de a magasságok beszűkültek/eltűntek, a volumen kisebb lett.

Minden elismerés a dirigensnek, Massimo Zanettinek. Vagy húsz éve már átéltem vele Belgiumban egy sistergő Ernanit, vezénylése itt is izgalmas, ha kellett, lírai, ha kellett, drámai volt. Elgondolkodtam, a Boccanegrát, címszerepben Domingóval, láttam, többek között, Barenboim, Levine, Pappano pálcája alatt – Zanetti hozzájuk mérhető, legalábbis ebben a darabban.

José Luis Gómez rendezésére nem írhatom azt, hogy érdektelen. Ez rosszabb volt. Valamilyen fura ötlettől vezérelve tükrök, tükröző felületek között játszatta a darabot. Amélia áriájának éneklése közben fejen állva saját maga felett sétált… Általános iskolai szájbarágós példa, hogy a fináléban a tenger említésekor kék színű reflektor kezdett világítani – és még sorolhatnám a bugyuta, gyerekes megoldásokat.

De visszatérve Domingóra. Az előadás után a Ház vezetősége, a publikum tapsorkánjával kísérve, köszöntötte – abból az alkalomból, hogy a Liceu színpadán ötven!!! évvel korábban lépett fel először.

No comment…

Barcelona

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

Billy Elliot - A musical

18:00 : Budapest
Erkel Színház

Billy Elliot - A musical

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Joyce DiDonato
Il Pomo d'Oro Zenekar
HÄNDEL: Jephta - No. 20: Scenes of horror, scenes of woe, HWV 70
LEO: Andromakhé - Prendi quel ferro, o barbaro!
DE CAVALIERI: La rappresentatione di anima e di corpo - Sinfonia
PURCELL: g-moll chaconne, Z. 730
PURCELL: Dido és Aeneas - When I am laid in earth (Dido búcsúja), Z. 626
HÄNDEL: Agrippina - No. 87: Pensieri, voi mi tormentate, HWV 6
GESUALDO: Tristis est anima mea
HÄNDEL: Rinaldo - Lascia ch'io pianga mia cruda sorte, HWV 7a
PURCELL: Az indián királynő - They tell us that You mighty powers, Z. 630
HÄNDEL: Zsuzsanna - Crystal streams in murmurs flowing, HWV 66
ARVO PÄRT: Da pacem Domine
HÄNDEL: Rinaldo - Augelletti, che cantate, HWV 7a
HÄNDEL: Ariodante - Dopo Notte
A mai nap
született:
1913 • Gyurkovics Mária, énekes († 1973)