vissza a cimoldalra
2018-10-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Kedvenc felvételek (149)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61182)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Kiss B. Atilla (191)
Operett, mint színpadi műfaj (3734)
Lisztről emelkedetten (931)
Kimernya? (2773)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2936)
Kolonits Klára (1078)
Élő közvetítések (7462)
Zenetörténet (243)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1124)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1507)
Franz Schmidt (3200)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (289)
A hangszerek csodálatos világa (183)
Giacomo Meyerbeer (653)
Jonas Kaufmann (2276)
Opernglas, avagy operai távcső... (20149)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

9 magas C-vel nyerte a 9. Simándy-versenyt - Hanczár György portréja
Operatikus, 2016-04-06 [ Kommentár ]
nyomtatóbarát változat

Hanczár György portréja

Hanczár György
Tamino a Varázsfuvolában
fotó:© SZNSZ/Veréb Simon
Ki ez az őrült, aki Az ezred lányát hozza egy énekverseny döntőjére? A középdöntőben pedig lonjumeau-i postakocsist akar énekelni? Elképesztő! És ki a tanára, aki megengedi ezt neki? Hihetetlen felelőtlenség!” - mondták a be nem avatott okosok, és teljesen igazuk volt.

Kivéve persze akkor, ha az illetőnek biztos C-je és jó technikája van. No és fölötte is még egy terce. S akkor persze egyáltalán nem meglepő, hogy meg is nyeri a versenyt.

Márpedig a Hanczár György ezt tette.

Pedig a 27 éves fiú alig egy éve koptatja az operaszínpadot. Véletlenül hallottam meg őt tavaly a győriek Varázsfuvolájában az Erkel Színházban. Megvallom, az 1. őrtálló szólamában nem tett rám nagyobb benyomást. (Más napokon Monostatost, a gonosz szerecsent is elénekelte.) Pár nappal később már a Szegedi Nemzeti Színházban futottunk össze, ahol Taminóra énekelt próbát. A rendező Alföldi Róbert és a karmester Gyüdi Sándor a biztosan éneklő, nyurga, kedves arcú fiatalembert nyomban ki is választotta a szerepre. A Sarastro-vár kapujába érkező hercegnek a válogatáson partnere is akadt: Öreg papként épp tanára, Andrejcsik István tett föl neki mélyértelmű kérdéseket. S a kellemes, karcsú hangon, a magabiztos formáláson túl megkapó volt a komolyság, ahogy válaszolgatott, s ahogy feladatához hozzáállt. Természetes volt, hogy megkapta a szerepet, s az sem okozott különösebb meglepetést, hogy a szokatlan, friss felfogású előadásban szép sikert aratott.

Szeged nem is engedte el, visszahívták 2016 januárjára a Szerelmi bájitalba Nemorinónak. Galgóczy Judit friss szellemű produkciójának egyik erőssége volt. Alkata tökéletesen egybevág a szereppel, fölfedeztük finom humorérzékét, valamint, hogy a hosszú dallamíveket jó bel canto technikával énekli. Ja, és a szólamba bekönyörgött két magas C-t, melyeket estéről estére mosolyogva szólaltatott meg.

Aki hallotta őt ezekben a szerepekben, izgatott reménykedéssel olvasta, hogy a kezdő tenor a fenti áriákat akarja megszólaltatni a IX. Nemzetközi Simándy József Énekversenyen. (Néhány Petrarca-dal, A sevillai Almaviva-szerenádja és a Tamino Képáriája mellett.) Valamirevaló operarajongó azonban gyerekes megindultsággal hallgatta, amikor a középdöntőben valóban megszólalt a nevezetes magas D, könnyedén, magabiztosan, fényesen, a döntőben pedig a Tonio-kavatina második részében pattogtak a C-k, hanyagul, vidáman. Az elsőket épp csak megbökte, a másodikakat kissé meg is tartotta, az utolsóra hosszú koronát tett. Ám nem csak a bravúros magasságokat vágta ki, alatta, a teljes líraitenor-ambituson is egynemű, koncentrált tónusban szólalt meg. Szép dallamvonalakat énekelt, ellenállhatatlan derűvel rajzolta meg a hősök portréját.

A Simándy-fődíj mellé kapott egy sereg különdíjat, köztük számos színházi és koncertmeghívást. A gratuláció mellé csak azt kívánjuk, hogy vigyázzon magára, ne szédítsék meg a lehetőségek, s minél tovább őrizze meg egyedülálló képességeit. S a szegedieknek még egy óhaja van. Ha már mi fedezzük föl, az elkövetkező években nekünk is énekeljen néha!

Hanczár György
Nemorino a Szerelmi bájitalban
fotó:© SZNSZ/Kelemen József

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
történt:
1890 • Az Igor herceg bemutatója (Szentpétervár)
született:
1801 • Albert Lortzing, zeneszerző († 1851)
1891 • Palló Imre, énekes († 1978)
elhunyt:
2004 • Robert Merrill, énekes (sz. 1919)
2008 • Sándor Judit, énekes (sz. 1923)