vissza a cimoldalra
2019-05-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7874)
Elena Mosuc-drámai koloratúra (901)
Jonas Kaufmann (2385)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3252)
Erkel Színház (10115)
Kimernya? (3066)
Birgit Nilsson (41)
Operett, mint színpadi műfaj (3917)
Bende Zsolt (153)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61688)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1665)
Lisztről emelkedetten (951)
Franz Schmidt (3336)
Carl Maria von Weber (130)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (598)
Edita Gruberova (3081)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Egy ária arcai
- dni -, 2015-09-07 [ Főtéma ]
nyomtatóbarát változat

Di rigori armato Pár éve már írtam néhány sort zenei felvételek Internetes forrásairól, a Berliniek Digitális Koncerttermétől kezdve a különböző komolyzenei online rádiókon keresztül a Youtube-ig. (Zene a csapból) Ez utóbbit ugyan legtöbbször teljesen értéktelennek de legalábbis gyanúsnak tekintik és igaz, ami igaz: nem lenne könnyű az ilyen vádaktól védeni.

Sok érdekes részlet dokumentálatlan, néha már a mű címe sem pontos. A cirill betűs címekkel a magamfajta idősebb ember még csak-csak boldogul, de ha egy ária népszerű címét mondjuk japánul adja meg a helyi rajongó, azt valószínűleg sosem fogom megtalálni.) A közreműködők listája is hiányozni szokott, de legfőképpen nagyon rossz minőségű a hang. Ha valami jobb felbontású videót is találunk, a „soundtrack” ott is csak 64 kilobitesre tömörített MP3, a szokásos tömörítési torzításokkal.
Az is előfordul, hogy egy opera-részlet vége érzéketlenül és otrombán van levágva, ha pedig jó minőségű és teljes opera, vagy koncertfelvételekre bukkanunk, kiderülhet, hogy az anyagot jogsértő módon töltötték fel és legközelebb már hiába keressük.

Mégis kimeríthetetlen kincsesbánya az egész, úgy ahogy van.

A legnagyobb ereje abban van, hogy míg a legkiterjedtebb lemezgyűjteményekben is csak az alapművek egy-egy előadása fér el, itt akár több tucatnyi változatot meghallgathatunk. Vannak persze iskolás felvételek is (büszke apukák kézből felvett telefon-videóin) de a legjobbakból is bőséges anyagot válogathatunk, ha összevetésre, mérlegelésre van kedvünk.

Nagyon tanulságos, hogy egy-egy nehezebb művet hányféleképpen lehet jól megszólaltatni.

Egy konkrét példát szeretnék megmutatni, de inkább csak gondolatébresztőnek, én magam sem tudom, hogy miért pontosan ezeket a részletek maradtak fenn a szűrőmön. Akinek tetszik, hozzászólhat és válogathat is még.

Kimernya feladványhoz kerestem egy konkrét részletet. A rózsalovagból terveztem elővenni az vendég olasz énekes áriáját. „Di rigori armato” - hiszen ismerik. A teljes opera nekem megvan Karajan híres 1956-os előadásában és azon Nicolai Gedda énekli a szerepet. Jobb nem nagyon kell, gondolhatnánk, mégis – talán épp azért mert sokan kívülről tudják ezt az előadást – szétnéztem még kicsit az Interneten.

És megdöbbentem.

Szinte minden van. Egészen kétségbeejtő kísérletek is, beleértve a zongorakíséretes házi felvételeket, de szerintem a legkülönösebb az a jóember, aki a Kijevi operában az utolsó frázist egy oktávval magasabban énekelte – ráadásul majdnem jól!

https://www.youtube.com/watch?v=6Hyegtc2sa0

De egy-két felvételt mégis szeretnék külön is megmutatni.

A legtöbb operabarát talán fel sem tudja mérni, hogy ez a rövidke ária milyen irgalmatlanul nehéz. Az igényelt terjedelem viszonylag szűk, szinte végig egyformán magas. Ahhoz, hogy ne hulljon darabokra, rendkívüli legato kell. Hihetetlen a levegő igény, még a hatalmas vitálkapacitással bíró, edzett énekesek is csak kifogástalan technikával, a levegővétel gondosan tervezett és időzített végrehajtásával képesek előadni.

Herbert Ernst Groh sercegős, régi felvétele (1932, Berlin) szinte tudomást sem vesz ezekről a problémákról. Levegőt vesz ahol tud, de az eleve nagyon lassú tempó ellenére is hosszasan elidőzik a sorvégeken. Ez nekem ma már kissé ízléstelennek tűnik, de talán éppen ezért érdekes.

https://www.youtube.com/watch?v=0p4PdndNySI

És most nézzük, hogyan csinálják a nagyok…

A következő három részletet külön idemásoltam, hogy ne kelljen elkattintani, esetleg fizetségül reklámot hallgatni. Biztosan sok más előadást is érdemes lenne még sokkal alaposabban „kivesézni”, most érjük be annyival, hogy rácsodálkozzunk, hogyan lehet tökéletesen eltérő módon, egészen mást és másképp – mégis egyformán nagyszerűen megvalósítani.

Az operában a vendég énekes áriája nagyon rövidke jelenet. Az impresszáriók rémálma, amikor összesen három perc miatt kell világsztár kvalitású tenort szerződtetni. Ráadásul már csak dramaturgiai okokból is többnyire egyetlen versszakot szoktak előadni. (Más kérdés, hogy sokaknak egyetlen versszak is elég ahhoz, hogy a felvonás hátralévő részében oxigénsátorban kelljen regenerálódniuk.)

Ilosfalvy Róbert rendszeresen énekelte mindkét versszakot, ha a karmester, illetve a koncepció engedte, akkor színpadon is, a következő felvétel viszont hangversenyen készült.
Visszafogott, mondhatni takarékos előadás, de sehol nincs hiányérzetünk. Ilosfalvy ráadásul nagyon okosan, „tervszerűen” és technikailag tökéletesen oldja meg a legnehezebb problémákat.

A 3Sat közvetítésében a Délnémet Szimfonikus Zenekar közreműködik, sajnos a karmester személyét nem sikerült kiderítenünk – várjuk tippjeiket!

Réti József színpadi alakítása sokkal kevésbé hősies, de az olasz vendégénekes kicsit parodisztikusan túlzó, „bájgúnár” figurája ijesztően jó. Vérbő komédiázás az egész jelenet, magát a vokális teljesítményt szinte csak ráadásba kapjuk. Pedig az is különlegesen szép, Réti egyedi hangszínére, hajlékony és könnyű tenorjáre még ma, évtizedekkel halála után is sokan emlékeznek.

Nagy kár, hogy a jelenet végét annyira bután vágták, hogy az szinte fáj. Ha a magyar TV-nek valahol meglenne a teljes opera, azon kevés DVD-k közé tartozhatna, amit jó áron is hajlandó lennék megvásárolni. (Itt a Marschallint alakító szoprán neve legyen a – nem túl nehéz – feladvány!)

A végére hagytam az olasz tenor genotípusát. Luciano Pavarotti mondhatni saját magát játssza, azazhogy feltűnően nem tesz semmi ilyesmit, alakításról nem is beszélhetünk.
Megáll a pódium közepén, és színészi eszköztára majdnem kimerül a koncerteken megszokott kisterpeszben és kendőszorongatásban. (Mondjuk, itt helyette kottát lapozgat...) De van valami, amit csak ő tud. Nála elfelejthetjük, hogy egy ária mennyire nehéz. Nem tűnik fel, de nem is érdekes, hogy milyen a technikája, mert megcsinálja erőből. Egyszerűen „dől belőle”. Ahogy megfog egy magas hangot és egy hosszú frázis végén még enyhén ráerősít, mindig azt érezzük, hogy számára semmi nem akadály.

Nos, a Youtube-on van még számtalan olyan felvétel, amit jó lett volna megmutatni, de talán elég ennyi annak érzékeltetésére, hogy lássuk, milyen sokféle lehet a tökéletesség és miért nem érjük be egy mű egyetlen, akármilyen előadásával...

Műsorajánló
Mai ajánlat:
13:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Falvai Anna (zongora)
Falvai Anna zongora DLA zárókoncertje
HAYDN: f-moll variációk, Hob. XVII:6
CHOPIN: 2. (b-moll) scherzo, op. 31
SZKRJABIN: 10. zongoraszonáta, op. 70
SCHUMANN: Bécsi karnevál, op. 26

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Nakagawa Makoto (zongora)
Nakagawa Makoto zongora diplomakoncertje
J.S. BACH: Das wohltemperierte Klavier, 1. kötet – esz-moll prelúdium és fúga, BWV 853
BEETHOVEN: 26. (Esz-dúr) zongoraszonáta, op. 81a („Les Adieux”)
LISZT: Zarándokévek, 2. év: Itália – 7. Dante-szonáta
RACHMANINOV: 2. (b-moll) zongoraszonáta, op. 36 (1931-es, átdolgozott változat)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: A Nyugat lánya

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Érdi Tamás (zongora)
Bevezetőt mond: Bolla Milán
CHOPIN: cisz-moll Fantaisie Impromptu, op. posth. 66
Desz-dúr prelűd, op. 28/15, (Esőcsepp-prelűd)
g-moll ballada, op. 23
Berceuse, op. 57
Asz-dúr polonéz, op. 53
c-moll noktürn, Brown index, 108
Andante spianato és Grand Polonaise brillante, op. 22, Esz-dúr

19:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Szilvágyi Sándor (gitár), Szerekován János (tenor)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Yaniv Attar
SCHUMANN – BALOGH MÁTÉ: Dichterliebe – Metamorphosen
RODRIGO: Con cierto de Aranjuez
DVOŘÁK: IX. szimfónia

19:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Novus String Quartet:
Kim Jaeyoung, Kim Young-Uk (hegedű), Kim Kyuhyun (brácsa), Moon Woongwhee (cselló)
SCHUBERT: c-moll „Quartettsatz” vonósnégyes No. 12, D 703
BERG: Lírikus szvit
DVOŘÁK: G-dúr vonósnégyes, No. 13, Op. 106

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Henning Kraggerud (hegedű)
Concerto Budapest
Vezényel: Nikolaj Szeps-Znaider
WAGNER: Trisztán és Izolda – Előjáték és Izolda szerelmi halála
BRUCH: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26
BEETHOVEN: 3. (Esz-dúr) szimfónia, op. 55 („Eroica”)

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Orgonaestek Virágh Andrással (operaénekesekkel és hangszeres művészekkel)
19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Fejérvári Zoltán (zongora)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Madaras Gergely
BEETHOVEN: II. (B-dúr) zongoraverseny, op. 19
MAHLER: I. szimfónia, D-dúr “Titán”
A mai nap
történt:
1918 • A kékszakállú herceg vára bemutatója (Budapest)
1948 • A Koldusopera bemutatója (Cambridge)
született:
1922 • Kórodi András, karmester († 1986)
1960 • Paul McCreesh, karmester