vissza a cimoldalra
2019-08-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11423)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4537)
Pantheon (2377)
Opernglas, avagy operai távcső... (20293)
Operett, mint színpadi műfaj (4042)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3390)
Kedvenc előadók (2838)
Wagner (2620)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1740)
Franz Schmidt (3408)
Társművészetek (1342)
Lehár Ferenc (677)
Milyen zenét hallgatsz most? (25035)
Kedvenc magyar operaelőadók (1139)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (821)
Kortárs zene (66)
Plácido Domingo (774)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

75 Éve született Gregor József
Heiner Lajos, 2015-08-08 [ Kommentár ]
nyomtatóbarát változat

Gregor József Amikor azt a megtisztelő felkérést kaptam, hogy írjak laudációt Gregor József születésének háromnegyed évszázados fordulója kapcsán, örömmel vállaltam el – hiszen mi lenne ennél könnyebb feladat?

Aztán a kérés részleteit („olyat írj, amit még nem”) olvasva kissé elbizonytalanodtam, oly sok alkalmam adódott Jóskával kapcsolatos emlékeim közzétételére.

És aztán következett a Vele kapcsolatos Momus-anyagok, hogy is fejezzem ki magam, legszívesebben az „átnyálazása” szót használnám, de ez a kifejezés, akárcsak a „kézirat”, már eltűnt a digitális éterben.

Szóval, átnéztem a Neki szentelt fórumot, a Róla megjelent írásokat.

És elbizonytalanodtam. Itt van minden, és semmi sincs itt. Az a munka, amelyik talán a legtöbbet mutatta meg a művészről, Hollósi Zsolt kötete (In memoriam Gregor József). Ha akad olyasvalaki, akinek még nem pihen ott a könyvespolcán,annak nagyon-nagyon javaslom, mihamarabb szerezze be – időnként még látni egy-egy csellengő, kósza példányt.

De Hollósi sem képes teljességében visszaadni „a” Gregort. Egyetlen, vele készült hang-, vagy videofelvétel, egyetlen riport sem.

Buffo-lemeze zseniális, Jellinek szuperlatívuszokban méltatta – de sokadszorra hallgatva is eltörpül a színpadi élmény mellett, azon Gregor-alakításának árnyékában marad, akit Dulcamaraként tombolva ünnepelt a New York-i publikum, akit egy teljes bedobással énekelt Don Magnificoja után teljes testében hamuszürkének láttam a Flamand Opera öltözőjében.

Teljes bedobás – talán ez a kulcskifejezés, vagy legalábbis az egyik, művészetének megfejtéséhez. 1973-ban láttam először Szegeden, Verdi öreg potrohosaként, halála előtt pár hónappal utoljára – bő emberöltőnyi idő. Szegeden, New Yorkban, Belgiumban, Budapesten. Persze, hogy neki is voltak rosszabb napjai – de sohasem lazsált, sohasem „spórolt”, mint oly sok más, befutott pályatársa.

S még önzetlenségét emelném ki. Támogatta a fiatalokat, a professzionális énekeseket éppúgy, mint a zenebarátokat.

A szegedi operatársulat sanyarú helyzetében egy Forintért vállalta a Don Carlos megrendezését.

Az első hívó szóra eljött – Pál Tamással együtt – a szegedi egyetemi klubba, de azonnal igent mondott a Momusnek lapunk egy jubileumi rendezvényére (a Sors fintora, hogy itt közbe szólt a vis maior).

Zavarban lennék, ha most tárgyszerűen kellene beszámolnom egy-egy Vele kapcsolatos élményemről, lassan fél évszázad nagy idő. Ha jól emlékszem, énekelt Telemann A türelmes Szókratész című operájának szegedi előadásán – de csak a színpadi korcsolyázás ugrik be, meg az egész zene dögunalma.

A Cosi premierje jobban előttem, Gregor mellett talán Bajtay-Horváth, Gyimesi, Réti, persze Pál dirigált.

Sarastroként viszont a Magyar Rádió felvétele, egy kedves ismerősömnek köszönhetően gyűjteményemben is – ha német nyelvű lenne, a világpiacon talán etalonként tartanák számon.

Ugyan hol van ma a világon operaház, ahol egy Figaro-premieren egy Gregor-kaliberű énekes alakítja a Kertészt?

Rocco, nála főszerepként.

A már felemlegetett buffo-szólamok, a Sevillaiban Basilio ÉS Bartolo. És Pasquale, Maleczky után-mellett a legnagyobb a szerep magyar tolmácsolói között. Dulcamara és Don Magnifico.

S a számomra legkedvesebb mester, Giuseppe Verdi muzsikája. Olyan nyúlfarknyi megjelenésekben, mint Grenvil doktor. És képes volt a MAO-ban ez a világhírű művész Főpapot énekelni, ha jól emlékszem, beugrással. Persze Falstaff. De, ismét nagyságát bizonyítandó, Sinkó György Fülöpje mellett a Főinkvizitor.

Elhiszik, volt olyan Forza Szegeden, ahol Tokody Ilona élete első Verdi-szopránszólamát abszolválta, Ilosfalvy, Leiferkus, Gregor, Gyimesi társaságában, Pál Tamás sistergő dirigálásával?

Puccini, és Bartók, Richard Strauss és Sosztakovics.

De egy mondat erejéig vissza Verdihez – a Maestro nagy operái közül a Boccanegra volt az utolsó, melyet élő előadásban megismertem.

"Életed elszakítják a párkák" – a Sors keserű grimasza az is, hogy fájdalmasan fiatalon távozott az árnyékvilágból.

De nem, nem, ő nem halt meg.

Minden ember addig él, amíg mások emlékezetében él.

Gregor Jóska még sokáig, nagyon sokáig velünk marad.


témánkkal kapcsolatos további írások:
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
18:00 : Hajdúböszörmény
Református templom

Szathmáry Zsigmond (orgona)
Szathmáry 80 orgonahangverseny

19:00 : Miskolc
Belvárosi református templom

Szamosi Szabolcs (orgona), Sebestyén Márta (ének)
"Nyújtsd ki mennyből"
A mai nap
született:
1881 • George Enescu, zeneszerző († 1955)
1965 • Johan Botha, operaénekes († 2016)
elhunyt:
1975 • Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1929)