vissza a cimoldalra
2018-11-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61319)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4098)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7527)
Jonas Kaufmann (2277)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2625)
Kimernya? (2840)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1160)
Franz Schmidt (3226)
Kurtág György Szeretete (53)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (784)
Operett, mint színpadi műfaj (3764)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1530)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2995)
Balett-, és Táncművészet (5577)
Opernglas, avagy operai távcső... (20163)
Nagy koncertek emlékezete (35)
A nap képe (2107)
Lisztről emelkedetten (932)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Nicolai Gedda 90
- zéta -, 2015-07-11 [ Kommentár ]
nyomtatóbarát változat

Nicolai Gedda A 60’-as évek legvégén kapott ránk, utána évente, kétévente biztosan lehetett számítani rá. Azokat a csúcsszerepeit énekelte az Operaházban és az Erkel Színházban, amit a világban a legtökéletesebben tudott: Faust, Mantuai herceg, Alfredo, Edgardo, Lenszkij, Rodolphe, Cavarradossi, némelyiket négyszer is hallhattuk. Kitűzték még Nemorinora is egyszer, de azt lemondta, mert idős édesanyját váratlan baleset érte, haza kellett sietnie.

De nemcsak operát énekelt, hanem dalesteket, négyet, vagy ötöt az évek során a zsúfolásig megtelt Zeneakadémián. Nicolai Gedda a tematikus dalestek híve volt. Tavaszi dalcsokor, Goethe-versekre komponált művek, Dalok az utazásról, stb. A preklasszikusoktól egészen a kortársakig.

Színpadilag nem nyújtott különösebben nagy élményt, magas, karcsú férfi, de a mozgásban csak annyit tett, ami nem veszélyeztette a tökéletes éneklést. A tökéletes éneklés, ez lehetett az ars poeticája, mindent ennek rendelt alá.

Pályája üstökösként indult, mert amikor Stockholmban elénekelte Adolphe Adam operájának híres-hírhedt címszerepét, Chapelou-t azokkal az atombiztos felső D-kkel, másnaptól szerződésekkel bombázták. A felső kvartja is a világelsők közé röpítette volna, de neki volt még jónéhány hangja a magas C’ felett is (A puritánokban még háromvonalas F’ is, aminél magasabbat még zeneszerző nem írt tenorista számára). Néhány hónappal később már Walter Legge londoni irodájában válogatott Herbert von Karajan lemezfelvételi ajánlatai között.

Egy ideig Mozart-specialistának gondolták, utána a francia repertoár gazdája lett, majd az olasz bel canto ritkaságok rajongói kedvelhették meg. Szinte mindenevő volt, Bachtól Bernsteinig bármi jöhetett, ami hangilag feküdt neki. Ezt a fél mondatot alaposabban elemeznünk: ami hangilag feküdt neki. Nicolai Gedda csak olyan darabokat vállalt el, ami a jellegzetesen karcsú hangjához illett. Talán csak egyszer tévedt meg, amikor valamely felelőtlen karmester (Silvio Varvisora gyanakszom) rábeszélte a Lohengrin címszerepére még 1966-ban. Elénekelte hat alkalommal, de nem esett jól neki, ahogy egy interjúban visszaemlékezett rá, úgy érezte, hangja elveszíti a hajlékonyságát. Fél évre mindent lemondott hát és még az időközben postázott bayreuth-i meghívót is nyugodt lélekkel hajította szemétkosárba.

Pedig ha annak a 66’-os Lohengrinnek a felvételét meghallgatjuk, egy tökéletes produkciót hallhatunk. De Gedda azon kivételes énekesek közé tartozott, aki saját maga tartotta karban a hangját, nem szorult külső kontroll segítségére, így neki elhihetjük, hogy miért hátrált vissza Wagnertől. Azért, hogy a későbbiekben újra Arturo (A puritánok), Hüon (Oberon), Raoul (A hugenották), Benvenuto Cellini vagy Faust lehessen, könnyedén szórhassa tovább a magasságokat.

Hangjával mindent képest volt kifejezni. Egyik magyarországi fellépéséről így írt a máskor oly mértéktartó kritikus:

Nemcsak a tenorhang fényes, nyílt felső régiójáról és a középfekvés intenzív deklamáló és karakterizáló képességéről vagy a hang valamennyi regiszterét a közlekedőedényben cirkuláló víz cseppfolyósságának gáttalanságával, természetességével könnyedén átsikló, átívelő s mindig kifejező orgánumról lehetne tanulmányt írni, hanem a már az ének-színészet körébe tartozó hangvételfajtáról is, a félhangon való éneklésről, a lefojtott hangadásról, a fejhangokról, a szinte zárt szájjal való éneklésről, nem is beszélve a dalok szövegének illusztrációjául, ábrázolásául szolgáló hangkarakterek nyüzsgő rajáról. Egyszóval ezt a sokféleséget, ezt a rengeteg árnyalatot, ezt az alakítókészséget ilyen gyönyörű hanggal társulva talán senkinél nem találjuk ma meg zenei világunkban.” A szinte mindig kimért és tárgyszerű Kroó György rajongott így az 1982. október 8-i dalestet követően az akkor 57 esztendős, a papírforma szerint idősnek tekintendő énekesről.

Mert Nicolai Gedda egyszerűen mindent tudott, de nemcsak technikai értelemben, hanem kifejezésben. A rútat éppúgy ki tudta fejezni, mint a gyönyörűségeset, a lágyságot pontosan ugyanúgy, mint a durvaságot. Tudott magasztos, pátosszal telt lenni, de mókás, nevetséges is. A pityókás alakot éppoly természetességgel jelenítette meg, mint mulyát, a kérkedőt vagy a daliást, a hőst éppúgy, mint az esendőt.

Bár a könnyebb műfaj nem állt távol tőle, hiszen jó néhány operett etalonfelvétele fűződik a nevéhez, mégis pontosan tudta a határt, mert a három tenor stadionkoncertjeitől borzadva fordult el.

Pár hónapja szaladt végig az internet világán a hír, hogy elhunyt, de szerencsére nemsokára követte a cáfolat: visszavonultan él svájci otthonában és jól van. Köszönve a sok örömet, amit a hosszú pályáján adott nekünk, csak további jó egészséget kívánunk neki a magunk felhőtlen örömére.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

18:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

A Solti György Zeneiskola koncertje
50 éves a Solti György Zeneiskola

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Doktorandusz koncertek 2.
SCARLATTI: g-moll szonáta, K. 30 („Macskafúga”)
COUPERIN: Pièces de clavecin – Les papillons, Le moucheron, Les abeilles
RAMEAU: G-dúr szvit – 12. La poule
GRIEG: Lírikus darabok, 3. kötet, op. 43 – 1. Pillangó
SCHUMANN: Erdőjelenetek, op. 82 – 7. Vogel als Prophet
GLINKA: Pacsirta
Szalai Éva (zongora)
PROKOFJEV: D-dúr fuvola-zongora szonáta, op. 94
Bán Máté (fuvola), Dani Imre (zongora)
LISZT: Der du von dem Himmel bist (1. változat)
LISZT: Vergiftet sind meine Lieder
LISZT: Ihr Glocken von Marling
MIHALOVICH: Bitte
MIHALOVICH: Im Herzen Trüb und traurig
Staszny Zsófia (ének), Szabó Ferenc János (zongora)
DEBUSSY: Suite Bergamasque – 1. Prélude, 2. Menuet
Hotzi Panni (zongora)
MESSIAEN: Téma és variációk
Osztrosits Eszter (hegedű), Tabajdi Ádám (zongora)
VÉGH: Mädchenlied
KORBAY FERENC: Loch Ness
Staszny Zsófia (ének), Szabó Ferenc János (zongora)
SYMANOWSKY: d-moll hegedű-zongora szonáta, op. 9
Miranda Liu (hegedű), Szalai Éva (zongora)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Menyhárt Zsuzsanna, Somogyvári Csilla (fuvola)
Endrődy Sándor (kürt), Rajka Imola, Paul Éva (hegedű), Török Mátyás (mélyhegedű), Magyar Gábor (gordonka), Kassai István (zongora)
Az ősz muzsikája - Kamarakoncert Ady Endre verseivel
SEITZ: Walzer Caprice op. 34.
R. STRAUSS: Andante kürtre és zongorára, Trv. 155
SCHUBERT: Bevezetés és variáció az "Elszáradt virágok" c. témára, op. 160
VIVALDI: A négy évszak - Tél, op. 8, No. 4 (részlet)
CSAJKOVSZKIJ: Őszi dal az "Évszakokból" op. 37/a
SCHUBERT: Ave Maria
KODÁLY: Epigrammák
DOPPLER: Magyar pasztorál fantázia, op. 26

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bogányi Gergely (zongora)
SCHUMANN: Gyermekjelenetek, op. 15
SCHUMANN: Fantasiestücke, op. 12
SCHUBERT: Moments musicaux, D. 780 - No. 2, 3
SCHUBERT: c-moll szonáta, D. 958

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Szigeti Quartet:
Nagao Haruka, Stankowsky Nóra (hegedű), Ludmány Dénes (brácsa), Rózsa Richárd (cselló)
HAYDN: Esz - Dúr vonósnégyes op.33.no.2
DEBUSSY: g - moll vonósnégyes
MOZART: C - Dúr vonósötös KV 515
km. Konrád György - brácsa
A mai nap
született:
1921 • Anda Géza, zongorista († 1976)
1928 • Pernye András, zenetörténész, zenekritikus († 1980)
1944 • Agnes Baltsa, énekes
elhunyt:
1828 • Franz Schubert, zeneszerző (sz. 1797)