vissza a cimoldalra
2018-09-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4058)
Kedvenc előadók (2822)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61044)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1072)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2892)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4339)
G.F. Händel Operák, Zeneművek (1719)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1238)
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (94)
Operett, mint színpadi műfaj (3706)
Élő közvetítések (7409)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (775)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1481)
Franz Schmidt (3184)
Balett-, és Táncművészet (5556)
Kedvenc magyar operaelőadók (1090)
A nap képe (2095)
film és zene (189)
Kimernya? (2752)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Réti Csaba – A leghűségesebb tenor
Heiner Lajos, 2015-06-19 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Réti Csaba – A leghűségesebb tenor A Bába Kiadó és a Vántus István Társaság közös kiadása
Szeged, 1993
Szerkesztette és az Életút és pályakép c. tanulmányt írta Kiss Ernő

Van-e létjogosultsága egy olyan, közel háromszáz oldalas kötetnek, mely egy olyan operaénekes pályájával foglalkozik, aki, noha elvétve fellépett külföldön, vagy Budapesten is, de gyakorlatilag egyetlen városban, vidéken töltötte el egész életét?

A Kiss Ernő szerkesztette könyvet olvasva a válasz egyértelműen igen.

A „leghűségesebb” jelző nem véletlen. Réti Csaba szinte egész tevékenysége Szegedhez kötődik, 1957 tavaszán énekelte itt első kisebb szerepét, s 2004 február 11-én lépett fel utoljára közönség előtt. Ezt a közel fél évszázadot, eltekintve egy rövid pécsi kitérőtől, Szegeden töltötte.

Gyerekként láttam először, 1973 telén Fentonként, máig emlékszem, ahogy Horváth Zoltán rendezésében paraván mögött csókolózott az Annuskát alakító Berdál Valival (és persze emlékszem Gregor világszínvonalú Falstaffjára, Gyimesi bősz Fordjára, Karikó nemes Alice-ára, az egész szereposztásra).

Csabát aztán szerepek hosszú sorában láthattam, később a pertuval is megtisztelt. És, pályája vége felé, még egy olyan előadást is élvezhettem, ahol fiával lépett fel – Csaba a Bájital Nemorinóját alakította, ez volt, (a Lammermoori Lucia-Edgarja mellett,) talán legjobb szerepe, Belcorét pedig a bariton Attila szólaltatta meg.

De vissza a kötethez. Kevés olyan alaposan megírt biográfiával találkoztam, mint a Kiss Ernőé (döbbenettel vettem észre, hogy valahonnan előbányászta életem első, nyomtatásban megjelent beszámolóját is, ahol Réti 1978-as Ferrando-alakítását elemeztem).

A könyv tagozódása világos és átlátható. Az első rész a pályával foglalkozik, majd pályatársak visszaemlékezései következnek. A „Dokumentumok” gazdag tárházából elsősorban Gyémánt Csilla alapos tanulmányát és Beslin Anita rádióriportjának szerkesztett változatát emelném ki. Végül kronologikus életrajz következik, majd a művész szerepeinek, kitüntetéseinek felsorolásával zárul a munka.

Gazdag a képanyag, privát portrék, színházi szerepek mellett Réti Csaba festményeiből is láthatunk néhányat.

Egy-két elütéstől (pl. Ögzüc: helyesen Özgüc) eltekintve a hatalmas információmennyiséget tartalmazó kötet szinte hibátlan, egyetlen komolyabb tévedést fedeztem fel: a Manon Lescaut 1976 január 30-i előadása nem felújítás, hanem premier volt, és nem Pál Tamás, hanem Vaszy Viktor vezényelte (tudomásom szerint Vaszynak ez volt az egyetlen operapremierje nyugdíjaztatása után, Pál 1982-ben dirigálta először ezt a Puccini-operát).

Kicsit esetlegesnek érzem a CD-mellékletet. Valószínűleg utolsó pillanat utáni munkáról van szó, erre utal, hogy a tartalom külön lapon került feltüntetésre. Semmilyen szerkesztési elvet nem vélek felfedezni, sem a felvételek időbeli sorrendjét, sem a darabok keletkezésének idejét illetően, ráadásul a 10-es tracken a program szerint Az eladott menyasszony egy áriájának kellene szólnia, ehelyett a Hoffmann meséi bordala csendül fel. S mivel Rétivel, szerencsére, elég sok videofelvétel is fennmaradt, az ember csak sóvárog egy DVD-melléklet után…

Apró szeplői ellenére Kiss Ernő munkája rendkívül alapos, nagyszerű, letehetetlen olvasmány – egy olyan énekesről, aki, ma már elképzelhetetlen módon, egész életét egyetlen társulatnak, egyetlen városnak szentelte.

Noha Réti Csaba már bő fél évtizede nincsen köztünk, addig, amíg Szegeden operabarát él, az ő emléke is élni fog.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
SCHUMANN: Hat tanulmány pedálzongorára, Op. 56 (Debussy átirata)
BEETHOVEN: Nagy fúga, Op.134
MAHLER: 1. szimfónia (Bruno Walter átirata)

19:45 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Kovács Ágnes, Gavodi Zoltán, Szigetvári Dávid, Cser Krisztián (ének)
A Budapesti Fesztiválzenekar Barokk Együttese
koncertmester és szólót játszik: Lesták Bedő Eszter
JARZĘBSKI: Spandesa
JARZĘBSKI: Chromatica
JARZĘBSKI: Tamburetta
J.S. BACH: d-moll hegedűverseny, BWV 1052R
ŻEBROWSKI: Magnificat
GORCZYCKI: In virtute tua
J.S. BACH: Am Abend aber desselbigen Sabbats, BWV 42
18:00 : Szombathely
Bartók Terem

Savaria Szimfonikus Zenekar
Házigazda és karmester: Madaras Gergely
Hangos látás- Színes hallás 1.

19:00 : Pozsony
Szlovák Nemzeti Színház

"V4 Operaturné"
JANÁČEK: Jenůfa
A mai nap
történt:
1835 • A Lammermoori Lucia bemutatója (Nápoly)
született:
1877 • Alfred Cortot, zongorista († 1962)
1891 • Charles Münch, karmester és hegedűs († 1968)
1898 • George Gershwin, zeneszerző († 1937)
1930 • Fritz Wunderlich, énekes († 1966)
elhunyt:
1945 • Bartók Béla, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1881)