vissza a cimoldalra
2019-12-11
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11455)
A csapos közbeszól (95)

Franz Schmidt (3476)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62010)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2988)
Haspók (1260)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3532)
Pantheon (2462)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4625)
A díjakról általában (1078)
Erkel Színház (10391)
Élő közvetítések (8273)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (124)
Verdi-felvételek (553)
Társművészetek (1534)
Mi újság a debreceni Csokonai Színházban? (108)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1820)
Kedvenc magyar operaelőadók (1151)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Z mrtvého domu - Hatalmas sikerű Janáček-premier a Prágai Tavasz keretében
Heiner Lajos, 2015-06-11 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

Z mrtvého domu 2015. május 14.
Prága, Nemzeti Színház, május 14.

Janáček: A holtak házából

„Nézd, Dosztojevszkij – ez az, amit én irodalomnak nevezek! Minden emberi teremtményben isteni szikra – valóban jó emberek – és aztán történik valami, azt mondanám, egy végzetes döfés – csak egyszer – és nekik szenvedniük kell.”

Így a zeneszerző a Literárni svĕtnek halála évében adott interjújában.

Legjobb tudomásom szerint Janaček utolsó operáját a MÁO sohasem játszotta, hogy vendégegyüttes tolmácsolásában megszólalt-e hazánkban, nem tudom.

Az opera keletkezését illetően elsősorban a nálunk inkább dirigensként ismert Jaroslav Vogel Janaček-biográfiájára utalnék. A komponista magánéletének utolsó évtizedét a nálánál 37 évvel fiatalabb Kamila Stösslová iránti lángolás töltötte ki – máig nem tudni, ez a kapcsolat plátói volt-e, avagy több annál – Stösslová inspirálta, egy az egyben Elina Makropoulos figuráját, és szerepet játszott a Holtak házából megszületésében is.

Hic et nunc nem tudunk a mű keletkezésének részletezésébe bocsátkozni, mint a morva mester oly sok művében, itt is számos „átdolgozás”, „kiigazítás” fordult elő, ahogy a Jenufát Karel Kovařovic „lágyítottta”, itt az egyébként kiváló dirigens, Bretislav Bakala érezte úgy, hogy a partitúrát módosítani, kiegészíteni kell. Jellemző, hogy korábban egyes előadásokon a tatár fogoly, Aljeja szerepét mezzoszoprán énekelte.

Most az Universal Charles Mackerras és John Tyrrell jegyezte 1990-es kritikai kiadása került színre.

Prágában csak egyetlen hölgy jelent meg a színpadon, Akulkaként a táncosnő Jana Vrána, valamennyi énekszólamot férfiaktól hallottuk, így egyfajta reciprok Angelica nővér jött létre.

Hogy milyen ez az opus? Tulajdonképpen monológok szinte végtelen sora. A zene szikár, szomorú („Színházként és zeneileg A holtak házából primitív, a szó legjobb értelmében” – így Pierre Boulez).

Nem, ez a muzsika semmiképpen sem bír a Jenufa átütő erejével, de hát a Jenufa úgy emelkedik ki a janačeki ouvre-ből, mint Hrabalnál a Túlságosan zajos magány.

Az előadás tomboló sikert hozott.

Daniel Špinar rendezése, Lucia Škandková díszletei, úgy érzem, teljes mértékben visszaadták Dosztojevszkij darabjának minden komorságát, feketeségét.

Hiba nélkül szólt a zenekar Robert Jindra irányítása alatt.

Szükségtelen, szinte lehetetlen a teljes énekesgárdát méltatni, legyen elég annyi, egyetlen gyenge teljesítmény nem született. Két nevet szeretnék kiemelni: a Gorjancsikovot éneklő František Zahradničekét, s mindenekelőtt Štefan Margitaét Luka Kuzmich, alias Filka Morozov megformálójaként – énekelte Genovéban, aztán Bécsben, Salzburgban, Amszterdamban, az Aix-en-Provance-i Fesztiválon, Baden-Badenben és a Metben is, Patrice Chéreau rendezésében – énekes és szerep tökéletes szimbiózisa született.

Óriási siker tehát a prágaiak új Janaček-produkciója. És ha arra gondolok, hogy Budapestnek vagy egy évtized kellett, hogy a Jenufa 2004-es premierjének langyos fogadtatása diadalmenetté váljon, abban bízom, hogy talán egyszer A holtak házából is színre kerül.

Köszönetünket fejezzük ki Juraj Gerbery úrnak a beszámoló elkészültéhez nyújtott segítségéért.

Z mrtvého domu

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Turóczi-Koós Claudia (klarinét), Szitás Tamás (szaxofon), Molnár Marcell (zongora)
"Hangulatkoncert"
POULENC: Klarinétszonáta, FP 184
DOPPLER: Magyar pasztorál fantázia, op. 26
LUTOSŁAWSKI: Táncprelűdök, op. 25
PIAZZOLLA: Tangóetűd, No. 3
MENDELSSOHN: Koncertdarab, op. 114

19:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő
Mesebalett három felvonásban

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Arkagyij Volodosz (zongora)
LISZT: 123. Petrarca-szonett
LISZT: Gyászgondola, No. 2
LISZT: A-dúr legenda - Assisi Szent Ferenc prédikál a madaraknak
LISZT: h-moll ballada
SCHUMANN: Bunte Blätter, op. 99 - Marsch, Abendmusik
SCHUMANN: B-dúr humoreszk, op. 20

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Grazioso vonósnégyes:
Balogh Ferenc, Detvay Mária Marcella (hegedű), Kiss Alexandra Enikő (brácsa), Újházi Gyöngyi (cselló)
Horváth Béla (oboa), Granik Anna (zongora)
"Párhuzamok V." - Sappho követői 2. Kortárszenei hangverseny
SZŐNYI ERZSÉBET: Duo
SZENDI ÁGNES: Arabesque
MEGYERI KRISZTINA: Prelude á l'Ange de la Mer du Sud
TÓTH ARMAND: Milonga
SZENDI ÁGNES: Kvintek és oktávok
TÓTH ARMAND: II. vonósnégyes-tétel Correct Us!
TÓTH ARMAND: Hegedűduók
PÓCS KATALIN: Visszaemlékezés
TÓTH ARMAND: "Tristan" partita
SZALAI KATALIN: Körök
DOBSZAY-MESKÓ ILONA: Dans le passé
18:00 : Sopron
Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ

Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar
Vezényel és zongorán közreműködik: Oberfrank Péter
"Crescendo-hangversenybérlet"
J.S. BACH A-dúr zongoraverseny, BWV 1055
PROKOFJEV: Péter és a farkas
A mai nap
született:
1803 • Hector Berlioz, zeneszerző († 1869)
1908 • Elliott Carter, zeneszerző († 2012)