vissza a cimoldalra
2017-11-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Milyen zenét hallgatsz most? (24980)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60140)
Momus társalgó (6274)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11196)
A csapos közbeszól (94)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2422)
Rost Andrea (1945)
Operett, mint színpadi műfaj (3365)
Momus-játék (5368)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2419)
Bartók Béla szellemisége (236)
Pantheon (2144)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (367)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1179)
Franz Schmidt (2957)
Brahms, Johannes (155)
Kimernya? (2593)
Élő közvetítések (6685)
Erkel Színház (8513)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4105)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1127)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Z mrtvého domu - Hatalmas sikerű Janáček-premier a Prágai Tavasz keretében
Heiner Lajos, 2015-06-11 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

Z mrtvého domu 2015. május 14.
Prága, Nemzeti Színház, május 14.

Janáček: A holtak házából

„Nézd, Dosztojevszkij – ez az, amit én irodalomnak nevezek! Minden emberi teremtményben isteni szikra – valóban jó emberek – és aztán történik valami, azt mondanám, egy végzetes döfés – csak egyszer – és nekik szenvedniük kell.”

Így a zeneszerző a Literárni svĕtnek halála évében adott interjújában.

Legjobb tudomásom szerint Janaček utolsó operáját a MÁO sohasem játszotta, hogy vendégegyüttes tolmácsolásában megszólalt-e hazánkban, nem tudom.

Az opera keletkezését illetően elsősorban a nálunk inkább dirigensként ismert Jaroslav Vogel Janaček-biográfiájára utalnék. A komponista magánéletének utolsó évtizedét a nálánál 37 évvel fiatalabb Kamila Stösslová iránti lángolás töltötte ki – máig nem tudni, ez a kapcsolat plátói volt-e, avagy több annál – Stösslová inspirálta, egy az egyben Elina Makropoulos figuráját, és szerepet játszott a Holtak házából megszületésében is.

Hic et nunc nem tudunk a mű keletkezésének részletezésébe bocsátkozni, mint a morva mester oly sok művében, itt is számos „átdolgozás”, „kiigazítás” fordult elő, ahogy a Jenufát Karel Kovařovic „lágyítottta”, itt az egyébként kiváló dirigens, Bretislav Bakala érezte úgy, hogy a partitúrát módosítani, kiegészíteni kell. Jellemző, hogy korábban egyes előadásokon a tatár fogoly, Aljeja szerepét mezzoszoprán énekelte.

Most az Universal Charles Mackerras és John Tyrrell jegyezte 1990-es kritikai kiadása került színre.

Prágában csak egyetlen hölgy jelent meg a színpadon, Akulkaként a táncosnő Jana Vrána, valamennyi énekszólamot férfiaktól hallottuk, így egyfajta reciprok Angelica nővér jött létre.

Hogy milyen ez az opus? Tulajdonképpen monológok szinte végtelen sora. A zene szikár, szomorú („Színházként és zeneileg A holtak házából primitív, a szó legjobb értelmében” – így Pierre Boulez).

Nem, ez a muzsika semmiképpen sem bír a Jenufa átütő erejével, de hát a Jenufa úgy emelkedik ki a janačeki ouvre-ből, mint Hrabalnál a Túlságosan zajos magány.

Az előadás tomboló sikert hozott.

Daniel Špinar rendezése, Lucia Škandková díszletei, úgy érzem, teljes mértékben visszaadták Dosztojevszkij darabjának minden komorságát, feketeségét.

Hiba nélkül szólt a zenekar Robert Jindra irányítása alatt.

Szükségtelen, szinte lehetetlen a teljes énekesgárdát méltatni, legyen elég annyi, egyetlen gyenge teljesítmény nem született. Két nevet szeretnék kiemelni: a Gorjancsikovot éneklő František Zahradničekét, s mindenekelőtt Štefan Margitaét Luka Kuzmich, alias Filka Morozov megformálójaként – énekelte Genovéban, aztán Bécsben, Salzburgban, Amszterdamban, az Aix-en-Provance-i Fesztiválon, Baden-Badenben és a Metben is, Patrice Chéreau rendezésében – énekes és szerep tökéletes szimbiózisa született.

Óriási siker tehát a prágaiak új Janaček-produkciója. És ha arra gondolok, hogy Budapestnek vagy egy évtized kellett, hogy a Jenufa 2004-es premierjének langyos fogadtatása diadalmenetté váljon, abban bízom, hogy talán egyszer A holtak házából is színre kerül.

Köszönetünket fejezzük ki Juraj Gerbery úrnak a beszámoló elkészültéhez nyújtott segítségéért.

Z mrtvého domu

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Belvárosi Főplébánia Templom

"Belvárosi orgonakoncertek"

17:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Borbényi Dániel (gitár), Hegyi Zoltán (bőgő), Kárpáti Benedek (dob)
"Hangulatkoncert"

18:00 : Budapest
Stefánia Palota

Budapest Helyőrség Zenekar fúvószene koncertje

18:30 : Budapest
Jézus Szíve Jezsuita templom

Jótékonysági gálakoncert az orgona felújításának javára

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Accord Quartet:
Mező Péter, Veér Csongor (hegedű), Kondor Péter (brácsa), Ölveti Mátyás (cselló)
KODÁLY: 1. vonósnégyes, Op.2
KODÁLY: Szerenád, Op.12
KODÁLY: 2. vonósnégyes, Op.10

19:00 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

"Moszkva Napok Budapesten" - Opera Show

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

English Chamber Orchestra
Vezényel és hegedűn közreműködik: Julian Rachlin
BEETHOVEN: Coriolan – nyitány, Op.62
BEETHOVEN: D-dúr hegedűverseny, Op.61
BEETHOVEN: 7. (A-dúr) szimfónia, Op.92
A mai nap
történt:
1928 • A Bolero bemutatója (Párizs)
született:
1458 • Jacob Obrecht, zeneszerző († 1505)
1710 • Wilhelm Friedemann Bach, zeneszerző († 1784)
1901 • Joaquin Rodrigo, zeneszerző († 1999)
1913 • Benjamin Britten, zeneszerző († 1976)
1951 • Kent Nagano, karmester
1962 • Sumi Jo, énekes
elhunyt:
2007 • Maurice Béjart, koreográfus (sz. 1927)
2017 • Dmitrij Alekszandrovics Hvorosztovszkij, énekes (sz. 1962)