vissza a cimoldalra
2019-03-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61558)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2317)
Társművészetek (1297)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4257)
Milyen zenét hallgatsz most? (25009)
Haladjunk tovább... (230)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11322)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4462)
Pantheon (2326)
Balett-, és Táncművészet (5703)
Kossuth-díj (1424)
Giuseppe Verdi (1388)
László Margit (158)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3179)
Operett, mint színpadi műfaj (3865)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1612)
Franz Schmidt (3294)
Élő közvetítések (7777)
Kocsis Zoltán (661)
Opernglas, avagy operai távcső... (20204)
Miklósa Erika (1230)
A díjakról általában (1056)
Renée Fleming (1005)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Z mrtvého domu - Hatalmas sikerű Janáček-premier a Prágai Tavasz keretében
Heiner Lajos, 2015-06-11 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

Z mrtvého domu 2015. május 14.
Prága, Nemzeti Színház, május 14.

Janáček: A holtak házából

„Nézd, Dosztojevszkij – ez az, amit én irodalomnak nevezek! Minden emberi teremtményben isteni szikra – valóban jó emberek – és aztán történik valami, azt mondanám, egy végzetes döfés – csak egyszer – és nekik szenvedniük kell.”

Így a zeneszerző a Literárni svĕtnek halála évében adott interjújában.

Legjobb tudomásom szerint Janaček utolsó operáját a MÁO sohasem játszotta, hogy vendégegyüttes tolmácsolásában megszólalt-e hazánkban, nem tudom.

Az opera keletkezését illetően elsősorban a nálunk inkább dirigensként ismert Jaroslav Vogel Janaček-biográfiájára utalnék. A komponista magánéletének utolsó évtizedét a nálánál 37 évvel fiatalabb Kamila Stösslová iránti lángolás töltötte ki – máig nem tudni, ez a kapcsolat plátói volt-e, avagy több annál – Stösslová inspirálta, egy az egyben Elina Makropoulos figuráját, és szerepet játszott a Holtak házából megszületésében is.

Hic et nunc nem tudunk a mű keletkezésének részletezésébe bocsátkozni, mint a morva mester oly sok művében, itt is számos „átdolgozás”, „kiigazítás” fordult elő, ahogy a Jenufát Karel Kovařovic „lágyítottta”, itt az egyébként kiváló dirigens, Bretislav Bakala érezte úgy, hogy a partitúrát módosítani, kiegészíteni kell. Jellemző, hogy korábban egyes előadásokon a tatár fogoly, Aljeja szerepét mezzoszoprán énekelte.

Most az Universal Charles Mackerras és John Tyrrell jegyezte 1990-es kritikai kiadása került színre.

Prágában csak egyetlen hölgy jelent meg a színpadon, Akulkaként a táncosnő Jana Vrána, valamennyi énekszólamot férfiaktól hallottuk, így egyfajta reciprok Angelica nővér jött létre.

Hogy milyen ez az opus? Tulajdonképpen monológok szinte végtelen sora. A zene szikár, szomorú („Színházként és zeneileg A holtak házából primitív, a szó legjobb értelmében” – így Pierre Boulez).

Nem, ez a muzsika semmiképpen sem bír a Jenufa átütő erejével, de hát a Jenufa úgy emelkedik ki a janačeki ouvre-ből, mint Hrabalnál a Túlságosan zajos magány.

Az előadás tomboló sikert hozott.

Daniel Špinar rendezése, Lucia Škandková díszletei, úgy érzem, teljes mértékben visszaadták Dosztojevszkij darabjának minden komorságát, feketeségét.

Hiba nélkül szólt a zenekar Robert Jindra irányítása alatt.

Szükségtelen, szinte lehetetlen a teljes énekesgárdát méltatni, legyen elég annyi, egyetlen gyenge teljesítmény nem született. Két nevet szeretnék kiemelni: a Gorjancsikovot éneklő František Zahradničekét, s mindenekelőtt Štefan Margitaét Luka Kuzmich, alias Filka Morozov megformálójaként – énekelte Genovéban, aztán Bécsben, Salzburgban, Amszterdamban, az Aix-en-Provance-i Fesztiválon, Baden-Badenben és a Metben is, Patrice Chéreau rendezésében – énekes és szerep tökéletes szimbiózisa született.

Óriási siker tehát a prágaiak új Janaček-produkciója. És ha arra gondolok, hogy Budapestnek vagy egy évtized kellett, hogy a Jenufa 2004-es premierjének langyos fogadtatása diadalmenetté váljon, abban bízom, hogy talán egyszer A holtak házából is színre kerül.

Köszönetünket fejezzük ki Juraj Gerbery úrnak a beszámoló elkészültéhez nyújtott segítségéért.

Z mrtvého domu

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Kitagawa Chisa (hegedű), Szabadi Vilmos (hegedű), Taraszova Brigitta (zongora)
PROKOFJEV: C-dúr szonáta két hegedűre, op. 56
BARTÓK: 1. rapszódia, BB 94a
BEETHOVEN: 1. (D-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 12/1

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Amadinda Ütőegyüttes: Bojtos Károly, Holló Aurél, Rácz Zoltán, Váczi Zoltán
Joó Szabolcs (ütőhangszerek)
A Zeneakadémia és a Bartók Konzi ütőhangszeres hallgatói: Haász Tímea, Hencz Kornél, Láposi Dániel, Siptár Bence
Bereczki Klaudia, Bolyki Sára, Soós Zsófia (ének), Siklósi Kristóf (piccolo)
STEVE REICH: Drumming

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Nyikolaj Luganszkij (zongora)
DEBUSSY: Bergamaszk szvit
DEBUSSY: A boldog sziget
DEBUSSY: Két arabeszk
SZKRJABIN: 2. (gisz-moll) zongoraszonáta, op. 19 („Sonate-fantasie”)
SZKRJABIN: Prelűdök – részletek
SZKRJABIN: 3. (fisz-moll) zongoraszonáta, op. 23

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Iveta Apkalna (orgona)
Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara
vezényel: Mariss Jansons
BERLIOZ: Római karnevál - nyitány, op. 9
POULENC: g-moll orgonaverseny
SAINT-SAËNS: III. (c-moll, „Orgona”) szimfónia, op. 78

19:30 : Budapest
Duna Palota

Zhang Zhong Shi (zongora)
Chopin és Liszt művei
A mai nap
történt:
1859 • A Faust bemutatója (Párizs)
született:
1873 • Max Reger, zeneszerző († 1916)
1917 • Dinu Lipatti, zongorista († 1950)