vissza a cimoldalra
2018-04-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60764)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3970)
Társművészetek (1246)
Momus társalgó (6313)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11264)
A csapos közbeszól (95)

Opernglas, avagy operai távcső... (20061)
Natalie Dessay (1803)
Kolonits Klára (1065)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1225)
Robert Schumann (82)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2676)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (751)
Élő közvetítések (7036)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (689)
Balett-, és Táncművészet (5515)
Operett, mint színpadi műfaj (3572)
Franz Schmidt (3105)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2494)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1380)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4254)
Momus-játék (5468)

Fórumok teljes listája
Apróhirdetések
• 2018-04-17
A Magyar Nemzeti Énekkar meghallgatást hirdet bariton és basszus szólamra, valamint basszus szólamvezetői megbízatásra szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező énekesek számára.

A meghallgatás anyaga:

1. Szabadon választott skála, ami a hangterjedelmet bemutatja.

2. Két szabadon választott, különböző karakterű darab (ária, vagy dal) előadása (zongorakísérőt biztosítunk)

3. Előre megadott énekkari állások előadása zongorakísérettel az alábbi művekből (kottát kérésre biztosítunk):

- Bach: h moll mise
- Brahms: Német Requiem
- Bartók: Cantata profana
- Verdi: Quattro pezzi sacri

4. Lapról olvasás

5. Szólampróba vezetése (csak szólamvezető-jelölt esetében!)


Jelentkezés részletes szakmai önéletrajzzal 2018. május 10-ig Tóth Antal menedzsernél a toth.a@filharmonikusok.hu e-mailcímen.
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Jó és rossz énjeink, életünk helyzeteinek és szereplőinek metamorfózisai a színpadon – Gondolatok A hattyúk tava új verziójára várva – II.
IVA, 2015-04-29 [ Esszék és tanulmányok ]
nyomtatóbarát változat

Tudtam, hogy Marius Petipa és Lev Ivanov művének Alekszander Gorszkij és Aszaf Messzerer által átdolgozott, az utóbbi által betanított változatát folyamatosan adják az Operában, néha az Erkelben is.

Lakatos Gabriella és Havas Ferenc
Lakatos Gabriella és Havas Ferenc
Arról nem volt szokás írni, hogy A hattyúk tava e változatának 1951-es budapesti bemutatója idején kik táncoltak benne. (Kováts Nóra, Rab István, Csinády Dóra nevét olvasni sem lehetett, Ősi Jánosé sem szerepelt operaházi színlapokon. Annyit tudtam, hogy hosszú évek óta szinte csak Lakatos Gabriella táncolja azt a bizonyos kettős női főszerepet, melynek neve: Odette–Odilia. Sokáig az ő alakítása egyet jelentett ezzel a szereppel, s bár az utóbbi években beállt Orosz Adél, Ugray Klotild, majd Kun Zsuzsa is, az ember úgy gondolta, aki Lakatossal nézi meg a darabot, annak van esélye az „eredetire”.

Mint ahogy Shakespeare Hamletje is ahhoz jut el, aki Gábor Miklóssal nézi meg a Madách Színházban, A csárdáskirálynőt is az látta, aki Honthyval és Felekivel. Ám amire nem gondol a gyerekember, amikor még oly keveset élt és az élet végtelen hosszúságú része előtt áll, hogy a színház nem olyan, örökifjú és emblematikus művészek hosszú regnálása ellenére sem olyan, mint a múzeum, ahol a Korsós lány, vagy az Ásító inas „szerepét” senki sem fogja átvenni. Ezt az érzést persze az is nevelte, hogy a jelentős művészi teljesítményeknek a színházak, jól felfogott érdekből is, tiszteletből is, igyekeztek megadni a „kifutási időt”.

1964 novemberének egy borongós vasárnap délelőttjén indultam az Erkel Színházba, hézagpótolni a mesebalettet, amelynek főszerepeire Orosz Adélt és Róna Viktort ígérték az Operaház plakátjai és a Pesti Műsor. A zene „varázsütésre” kerített hatalmába (szeretem ezt a Pillangókisasszony magyar szövegéből lopott szót, mert pontosan kifejező). A varázst a karmester ütötte pálcájával, úgy éreztem, hogy ilyen revelatív, ennyire hozzám, még inkább belőlem szóló zenét még sohasem hallottam.

Megigézve hallgattam–bámultam a melankolikus adagiókat, a derűs pillanatokban is kissé mélabús zenére lejtett szellemes szólók, hármasok, keringők és a lendületes polonéz füzérét – mígnem felcsendült A hattyúk tava vezérmotívuma, amelynek dallama ismerős volt innen-onnan, de nem tudtam, hogy ebből a partitúrából való (ó, ha tudtam volna!)... Ráérős időket éltünk: négy felvonásban, három szünettel ment a balett, és annyira kapóra jött a szünet: szükségem volt arra, hogy felocsúdjam első ámulatomból – noha hol voltak még a hattyúk, hol volt még Orosz Adél!

A nem is oly régen kiugrott, ám prímabalerinai adottságokkal már fölényesen felvértezett táncosnő hamvasszőkén és habfehér–szűziesen jelenítette meg az elvarázsolt, hattyútest-rabságban sínylődő hercegkisasszonyt. Rendíthetetlen szomorúságában igézőt. A mély bánat csak leheletnyit oldódott a Herceg iránti bizalmának ébredésével. A hattyúk tava III. felvonása (amelyet az első kettő később gyakori összevonása miatt II.-ként is említenek) önmagában is a kifogyhatatlan invenciójú Csajkovszkij és a koreográfus mesterek csodája.

Nápolyi, lengyel, magyar vendégek virtuóz tarantelláját, mazurkáját, álmodozó „szalon-csárdását” követően Csajkovszkijnak az előző felvonás pazar keringői után is van a tarsolyában egy álomkeringő, amelyben a Herceg a menyasszonyok választékával ismerkedik. Csak a szép leányoknak nem bizonyul álomnak az esemény: a Herceg nem tud és nem akar választani közülük. Ekkor felhangzanak a harsonák, új vendégek érkeztét jelezve. A tóparton látott varázsló démoni lovagként tűnik fel, mellette egy kihívó külsejű nővel, aki szakasztott olyan arcvonású, mint Odette, csak éppen vidám, kacér, teljes tudatában csábító szépségének. Tudjuk, ő nem más, mint a Varázsló lánya, Odilia, akinek vonásait apja az Odette-éihez hasonlatosra változtatta, hattyús jellegével együtt, ám a hószín tollú helyett fekete hattyúlányt látunk.

Dózsa Szőnyi
Szőnyi Nóra és Dózsa Imre
Hogy az 1951-es bemutató óta fellépő, többnyire sötét, sőt fekete hajú balerinák külső átváltoztatásának módját mennyire adta meg Márk Tivadar, nem tudom, Orosz Adél esetében mindenesetre módfelett. A hattyútest-rabságban sínylődő pasztell tünemény démoni feketehattyú-alteregója lángvörös loknikkal és a fekete tütü alól kivillanó fodros „pirosneműben”, még egy kis piros toll az apró, fekete fejdíszen is – megőrizve azért a balett műfajához illő, sohasem közönséges mértéket – és nincs több idő megfigyelni, mert a Herceg máris félrevonul elérhetővé vált ideáljával. Mielőtt azonban ez a boldoggá és féktelenné vált szerelem a virtuóz kettősben és szólókban megnyilvánulna előttünk, újabb nemzet csoportja, tüzes spanyol vendégek lepik el a színpadot, hogy az ördögi vendégekre rímelő árnyalatokban pompázó jelmezeikben temperamentumos tánccal forrósítsák tovább a feszült események terepét.

Orosz Adélnak nem lehetett szemére vetni, hogy a gazdag külsőségekre bízta átalakulását egy másik személyiséggé: ki hitte volna el, hogy a híres 32 ronde de jambe foutte oly leheletkönnyű abszolválása földi teljesítmény! Gonosz nőszemély volt a színen, aki teljesítve küldetését, olyan örömmel nyugtázta az állhatatlanságával szembesített Herceg összeomlását, hogy kacaja a nézőtérre is kihallatszott.

Mindenkit látni akarok A hattyúk tavában ezután, ebben a pazar kettős szerepben, muszáj pótolnom, amit elmulasztottam! – ezzel az elhatározással utaztam haza, miközben Odette mély bánatát magamra öltve (némi öntetszelgéstől sem mentesen) hordoztam az elvarázsoltak sorsának szomorúságát. Nem biztos, sőt nem is valószínű, hogy alig létező szabadságom és az objektív lehetőségek megengedik, hogy egy darabot minden szereposztásban megnézhessek, arra pedig gondolni sem mertem, hogy az Orosz–Róna párossal is láthassam újból.

Pesszimizmusomat a sors még felül is múlta: négy és fél esztendeig nem láttam A hattyúk tavát. Sőt, az 1951-ben bemutatott formájában soha többé. Az opera-felújítások hullámában A hattyúk tava is „új köntösben”, sőt új változatban került a nézők elé az Erkel Színházban 1969 nyarának elején. A több forrás szerint nem egyedül Oláh Gusztáv, hanem Fülöp Zoltán által is tervezett díszleteket lecserélték. Dömös Lajos színpadképei tetszetősnek bizonyultak, az előzők költészetének szárnyalása nélkül. Szeitz Gizella jelmezeinek pasztell színorgiája méltó követője volt Márk Tivadar munkáinak.

Az új változat szövegkönyvének jellegzetessége, hogy a tóparti képekben a női kar egy része fekete hattyúkat alakít, akik a Varázslót segítik gonosz tetteiben. Szerepeltetésük érdekes volt – bár nekem jobban tetszett volna, ha lábukat nem fekete trikó takarja, amitől a félhomályos képekben nem érvényesült a lábmunkájuk –, viszont nem erősítette Odilia megjelenésének hatását. A változás nem volt aggasztó – az én szűken öt szűk esztendőmre pedig a bőség évei következtek: pótolgathattam az elmulasztottakat. A felújítás egyelőre két szereposztásának főszereplője az alakítását már beérlelt két nagy prímabalerina, Kun Zsuzsa és Lakatos Gabriella maradt, partnereik: Dózsa Imre, illetve Havas Ferenc).

A Kun Zsuzsa 80. születésnapjára írt megemlékezésemben beszámoltam a táncosnő alakításának hatásáról, amely A hattyúk tavával esett második meghatározó találkozásomat jelentette.

Oláh Gusztáv díszletterve
Oláh Gusztáv díszletterve


témánkkal kapcsolatos további írások:
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-Kukacok Akadémiája"

10:00 : Budapest
MÁV Szimfonikus Zenekar Próbaterme

"Zene-Tér-Kép Plusz 4."

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Osztrosits Éva (hegedű), Devich Gergely (cselló), Kovalszki Mária (zongora)
KODÁLY: Duó hegedűre és csellóra, Op.7
SAINT-SAËNS: a-moll bevezetés és rondo capriccioso, Op.28
RAVEL: Szonáta hegedűre és csellóra

15:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Olena Tokar (szoprán)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Takács-Nagy Gábor
MOZART: 1. (Esz-dúr) szimfónia, K. 16
MOZART: Ch’io mi scordi di te – koncertária, K. 505
MOZART: Bella mia fiamma, addio – koncertária, K. 528
MOZART: Un moto di gioia – koncertária, K. 579
HAYDN: Holdbéli világ – nyitány, Hob. XXVIII:7
HAYDN: 60. (C-dúr) szimfónia, Hob. I:60 („Il Distratto”)

16:00 : Budapest
Erkel Színház

"Zenekari hangversenyek - Kamarazenei koncertek"

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Miranda Liu (hegedű), Stefán Zsófia (fagott), Winni Wan-Chun Tsou (zongora), Bábel Klára (hárfa)
"Hangulatkoncert"
J.S. BACH: G-dúr invenció, BWV 781
J.S. BACH: f-moll invenció, BWV 780
LISZT: 3 Études de concert, S. 144 - Un sospiro
CHOPIN: cisz-moll noktürn
BARTÓK: Román népi táncok (Stefán Zsófia átirata)
HUBAY: 3. hegedűverseny, Op. 99

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Hargitai Géza tanítványai
"Házimuzsika a Zeneakadémián"

18:00 : Budapest
Várkert Bazár

Szirtes Edina Mókus és Rohmann Ditta koncertje
Vásárhelyi Művészélet finisszázs

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Cracow Singers
Raschèr Saxophone Quartet:
Kenneth Coon, Christine Rall, Elliot Riley, Andreas van Zoelen (szaxofon)
Vezényel: Karol Kusz
LERA AUERBACH: 72 angyal

19:00 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Pauline Rinvert, Kathrin Zukowski, Natalya Boeva, Eric Ander, Tianji Lin, Anja Silja
Hofkapelle München
zenei vezető
Michael Hofstetter
HASSE: Artaserse - magyarországi bemutató

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Az álarcosbál

19:00 : Budapest
Nádor Terem

A Harmonia Caelestis Barokk Zenekar szólistái:
Belovári Beatrix (barokk fuvola)
Tóth-Vajna Zsombor (csembaló, orgona)
"Nagy Frigyes és zeneszerzői I."
C.P.E. Bach, J.J. Quantz, J. P. Kirnberger és Nagy Frigyes fuvolaszonátái és billentyűs művei

19:00 : Budapest
Magyar Tudományos Akadémia

Megyesi Zoltán (ének), Klenyán Csaba (klarinét)
Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok
hangversenymester: Somogyi Péter
CSAJKOVSZKIJ: Hálás köszönet – elégia
DVOŘÁK: Bibliai dalok, Op.99
GLAZUNOV: Révedezés
GRIEG: g-moll kvartett, Op.27

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Frankl Péter (zongora), Várdai István (cselló)
MENDELSSOHN: 1. (B-dúr) cselló-zongora szonáta, Op.45
SCHUBERT: a-moll („Arpeggione”) cselló-zongora szonáta, D.821
SCHUMANN: Öt darab népies sílusban, Op.102
DOHNÁNYI: b-moll cselló-zongora szonáta, Op.8
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Alba Regia Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Donato Renzetti
ROSSINI: Tell Vilmos - nyitány
BARTÓK: Táncszvit
RESPIGHI: Tre Corali di Johann Sebastian Bach
RESPIGHI: Róma fenyői

19:00 : Gödöllő
Művészetek Háza

Horváth Benedek (zongora)
Talamba Ütőegyüttes
Gödöllői Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Horváth Gábor
"Mozarttól a kortárs zenéig"
KOVÁCS ZOLTÁN: Adagietto
MOZART: C-dúr zongoraverseny KV 467
MUSZORGSZKIJ: Egy kiállítás képei

19:00 : Szeged
Nemzeti Színház

VERDI: Ernani
A mai nap
született:
1814 • Egressy Béni (Galambos Benjámin), zeneszerző († 1851)
elhunyt:
1991 • Willi Boskovsky, karmester (sz. 1909)