vissza a cimoldalra
2019-02-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Haladjunk tovább... (225)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4223)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Társművészetek (1289)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61447)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Kedvenc felvételek (150)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11312)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5612)
modern eszement rendezesek (241)
Kolonits Klára (1085)
Edita Gruberova (3073)
Élő közvetítések (7723)
Erkel Színház (9680)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3138)
Franz Schmidt (3276)
A MET felvételei (128)
Momus-játék (5607)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1591)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (161)
Lapról játék (1)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1280)
Belcanto (917)
Diana Damrau (438)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A mérges bácsi – Bryan Hymel: HÉROÏQUE
- zéta -, 2015-03-22 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

Bryan Hymel: HÉROÏQUE
(Francia áriák Rossini, Berlioz, Verdi, Gounod, Meyerbeer, Massenet, Reyer, Bruneau, Rabaud műveiből

Bryan Hymel
PKF-Prague Philharmonia
Czech Philharmonic Choir of Brno
vez. Emmanuel Villaume)

Warner 0825646179503

*

Akkor már napok óta egyre csak hallgattam Bryan Hymel bemutatkozó lemezét, amely Warnernél jelent meg alig pár hete. Az amerikai énekes francia tenoráriákkal összeszerkesztett CD-je ellentmondásosan hatott rám. Körülbelül így jellemezhetném: tetszik-teszik-nem tetszik-tetszik-tetszik-nem tetszik, és így tovább… Magam sem értettem ezt a hullámzást.

Majd az egyik délután a gyermekre vártam az edzése után, a CD persze ahogy illik, az autó lejátszójában szólt. „Mérges a bácsi?” – huppant be egyszer csak mellém a tizenegyévesek szemtelenül kötekedő malíciájával hangjában. (A fiatalembernek egyébként jó érzéke van a műfajhoz, a minap is rajtakaptam, hogy a telefon miatt faképnél hagyott számítógép előtt bámul tátott szájjal, ahol épp Corelli és Bastianini viaskodott a Yuotube-on abban a bizonyos híres nápolyi Végzet hatalmában.) A gyerekek olykor elképesztően fején tudják találni a szöget, Hymel ugyanis épp a CD leglágyabb frázisát énekelte.

Mindig élmény egy új énekes tehetséget felfedezni a magunk számára. Van ebben azért rizikó, például amikor némely megoldástól/tulajdonságtól olyannyira elolvadunk, hogy nem fedezzük föl a mégoly ágaskodó hibákat sem. De ott van a dolog másik oldala, amikor a bennünk lévő korábbi élmények nem engedik maguk közé befurakodni az újabbat. Nos, Bryan Hymel esetében nekem mindkettőből kijutott.

Először is adva van egy szép homogén matéria, rendesen szól alul-felül, sőt legfelül is, hiszen rendesen foglalkoztatja a „felső kvartot”. Nagyszerűen formál, pompás legatókat énekel, az előadásmódban van valami megnyugtató üzembiztonság. Ugyanakkor föl-fölbukkan valami nyugtalanítóan természetellenes is, néha csak egy-két frázis erejéig, de sajnos visszatérően.

Ha a hangot hasonlítani kellene valami ismert névhez, akkor leginkább Ben Heppnerére emlékeztet, a hangképzése viszont az idősödő Plácido Domingoéra (a tenoristára) hajaz. Ez azért érdekes, mert egyiküket sem a jó csúcshangjaik miatt szeretjük (ha szeretjük egyáltalán), viszont Hymel telerakta a CD-jét olyan számokkal, amit az említett urak alig-alig énekeltek. Olyan jó játék belegondolni, hogyan énekelte volna Heppner (vagy Domingo) az Arnold áriát és a strettát. És lám, itt van…

Ha már a CD bevezető számát említettem, van abban valami merész szemtelenség, hogy valaki első lemeze elejére pont ezt a hanggyilkos jelenetet tegye. De értem én, meg akarja mutatni a világnak, milyen rendkívüli képességekkel bír, s eladási szempontból sem elhanyagolható, mert a bel canto-rajongó rögvest fölkapja a fejét és ízibe rendel. (Én is pontosan így tettem.) Ebből részletből ugyanis két jó felvétel van mindösszesen, a többi néma csend. Azért nem semmi Nicolai Gedda és Luciano Pavarotti nyomába eredni, már ez önmagában fél siker, gondolom, a lemezkiadó is így vélekedhetett.

Biztos a Nyájas Olvasónak is szemet szúrt, mennyire kerülgetem a kását, így azt hiszem, vissza kell térni a gyermeki meghalláshoz, a mérges bácsi témájához. Bryan Hymel előadásmódjának legjellemzőbb aspektusáról van szó. Az énekes szokatlanul hátul képzi a hangot, ami így ugyan szép testes lesz, ám a kelleténél nehézkesebben és erőltetettebben szól a hang, s ráadásul az á’ és é’ vokálisok erős túlzásával. Következésképpen tényleg mindig úgy tetszik, van valami túlfűtött indulat az énekesben, akkor is, ha ezt a vonatkozó szituáció nem indokolja, esetleg épp a legolvadóbb frázisnál tart. De egy idő után ezt meg lehet szokni, sőt akár szeretni is, bár ott még nem tartok.

Mindenesetre Hymel francia lemeze alapján igencsak ígéretes, annak ellenére, hogy a válogatás meglehetősen felemás. A Tell Vilmos-részletet francia nyelvre íródott klasszikus jelenetek követik, Verdi és Berlioz két-két műve. A Jerusalem és A szicíliai vecsernye tenoráriái a primer szenvedélyességükkel hatnak, ez utóbbi teljes felvételen is most jelenik meg vele DVD-n. A Faust elkárhozása és A trójaiak részletei az énekes legjobb oldalát mutatják, hatalmas dallamívek, sodró lendület jellemzik őket. Nyilván nem lehet véletlen, hogy a Metropolitan is A trójaiakban nyitotta szélesre kapuját a fiatal tenorista előtt, immár három esztendeje.

A lemez második fele viszont egyértelműen csalódás. A hallgatói lelkesedés a francia másodvonal, A Sába királynője (Gounodtól), az Afrikai nő és a Heródiás egysíkú áriái miatt előbb leül, de a végső döfést a még eggyel lejjebb kategóriába tartozó szerzőktől kapjuk. Reyer, Bruneau és Rabaud műveinek részletei gyenge és erőtlen Gounod-utánérzésről tanúskodnak, noha kortársaik Ravel és Debussy voltak.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Auer Trió:
Fülei Balázs (zongora), Kováts Péter (hegedű), Varga István (cselló)
SCHUBERT: B-dúr trió, D 898
SCHUBERT: Esz-dúr trió, D 929

18:30 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

I Bassifondi:
Simone Vallerotonda (theorba, gitár, művészeti vezető), Stefano Todarello (lant, gitár), Gabriele Miracle (ütőhangszerek)
FOSCARINI: Gagliarda francese; Passacaglio sopra la lettera del O; Aria di Firenze per la A e C
KAPSBERGER: Toccata II; Sfessania; Passacaglia; Colascione
CARBONCHI: Scaramanzie; Mariona
BARTOLOTTI: Passacaglia per la D
CORBETTA: Passacaglia per la X
PICCININI: Partite sopra quest’aria francese detta l’Alemana (Corrente)
SANZ: Jacaras
MURCIA: Folias gallegas; Zarambeques o Muecas; Cumbées; Tarantelas

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ZAHAROV-ASZAFJEV: A bahcsiszeráji szökőkút - Balett

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Catherine Nardiello (zongora), Litván Erika (hegedű)
Giusto Kamarazenekar
vez: Tőri Csaba
SUGÁR REZSŐ: Rondó zongorára és vonósokra
HARRI WESSMAN: Concertino nr. 2 zongorára és kamarazenekarra
MENDELSSOHN: d-moll versenymű hegedűre és vonósokra
ERNEST BLOCH: Concerto Grosso vonósokra és zongorára

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Isabelle Faust (hegedű)
Gürzenich Zenekar, Köln
Vezényel: François-Xavier Roth
MENDELSSOHN: e-moll hegedűverseny, Op.64
MAHLER: V. (cisz-moll) szimfónia

19:30 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Bognár Szilvia (ének), Kónya István (lantok), Bede Péter (furulyák)
Bálint napi koncert - „Egy szép táncot jókedvemből”

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rost Andrea, Sebestyén Miklós, Rab Gyula
Purcell Kórus
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
HAYDN: A Teremtés Hob. XXI:2

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Baráti Kristóf (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hartmut Haenchen
BRAHMS: D-dúr hegedűverseny, op. 77
SOSZTKOVICS: VIII. (c-moll) szimfónia, op. 65
19:00 : Sülysáp
Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár

Anima Musicae Kamarazenekar
Művészeti vezető: G. Horváth László
ROBERT FUCHS: D-dúr Szerenád
SCHUBERT: Serenade D 957
CSAJKOVSZKIJ: C-dúr vonósszerenád
A mai nap
született:
1571 • Michael Praetorius, zeneszerző († 1621)
1937 • Peskó Zoltán, karmester
1947 • John Adams, zeneszerző
1975 • Bársony Péter, brácsás
elhunyt:
1621 • Michael Praetorius, zeneszerző (sz. 1571)
1857 • Mihail Ivanovics Glinka, zeneszerző (sz. 1804)
1885 • Leopold Damrosch, karmester (sz. 1832)
1981 • Karl Richter, karmester (sz. 1926)