vissza a cimoldalra
2018-11-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61317)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4097)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2623)
Élő közvetítések (7521)
Kurtág György Szeretete (53)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1159)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (784)
Operett, mint színpadi műfaj (3764)
Kimernya? (2839)
Franz Schmidt (3225)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1530)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2995)
Balett-, és Táncművészet (5577)
Opernglas, avagy operai távcső... (20163)
Nagy koncertek emlékezete (35)
A nap képe (2107)
Lisztről emelkedetten (932)
Pantheon (2280)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Kontratenorok parádéja
Varga Péter, 2015-02-16 [ Filmek ]
nyomtatóbarát változat

Leonardo Vinci: Artaserse Leonardo Vinci: Artaserse

Artaserse - Philippe Jaroussky
Mandane - Max Emanuel Cencic
Artabano - Juan Sancho
Arbace - Franco Fagioli
Semira – Valer Barna-Sabadus
Megabise – Yuriy Mynenko

rendezte: SilviuPurcarete
Concerto Köln
vez.:Diego Fasoli

a Nancy Opéra National de Lorraine 2012. november 10-i előadásnak felvétele
Erato/Warner Classics, 2014

*

Ha egy gyakorlatilag csak különleges neve miatt ismert zeneszerző ismeretlen operája kerül felvételen az ember kezei közé, az első kérdés, vajon miért választódott ki a mű arra – a rengeteg szóba jöhető, talán soha új életre nem támadó barokk mű közül – hogy ismét színre állítsák és még cédén, DVD-n is megjelenjen.

Erre legkönnyebben úgy lehet választ kapni, ha nézni, hallgatni kezdjük. A történetet figyelve hamar kiderül, hogy itt nem egy sablonos, szinte csak a szerelmi szálakra koncentráló barokk operalibrettóról van szó. Sok-sok feltűnő, kiválóan megírt áriát hallhatunk. Ha kutakodni kezdünk, az is kiderül, hogy a darab a tizennyolcadik század legnépszerűbb darabjai közé tartozott.

A librettó Pietro Metastasio érdeme. Az Artaserse valóban annyival jobb és népszerűbb volt korabeli társainál, hogy vagy 80-90 megzenésítése követte az elsőt, Leonardo Vinciét. A zeneszerző utolsó műve volt ez (születésének dátuma bizonytalan, 1690-96 közé teszik), akinek halálát több, megbízható forrás szerint az okozta, hogy egy féltékeny férj eltette láb alól egy csésze mérgezett csokoládéval.

Az operát 1730. február 4-én Rómában mutatták be. Azokban az években pápai rendelet magukat az operaelőadásokat már nem tiltotta, csak azt, hogy nők is felléphessenek a színpadon. Az intrikust akkoriban kötelezően tenor énekelte, a két női és a három férfi hős szerepe kasztráltaknak jutott. Más korabeli színre állításokban (Hasse hét nappal később bemutatott Artaserséje 49-szer került színpadra még abban az évtizedben Európa városaiban) természetesen már nőknek jutott Mandane és Semira szólama.

A megtörtént eseményeket alapul vevő librettó Justinus ókori római történetíró elbeszélésén alapul. Artabano, a királyi testőrség parancsnoka, a görögöktől elszenvedett vereség után alkalmatlannak tartja Sersét az uralkodásra. Egy éjszaka legyilkolja őt, hogy fiát, Artabacet juttassa a trónra. Artabace éppen elhagyni kényszerül az udvart, mert Serse nem nézi jó szemmel lánya, Mandane viszonyát a rangon aluli szeretővel. A két szerelmes búcsúja után tűnik fel Artabano egy véres karddal, a bűnjellel, amelyet fiának ad, hogy rejtse el. Arbacet elfogják, bűnösnek tartják.

Lényegében az adja az opera drámai töltetét, hogy valamilyen viszonyban lévén vele, egy híján az összes többi szereplőnek valamiképpen meg kell hasonulnia önmagával.

Artabano először hidegvérűen jelenti ki, fia bűnös, halnia kell, de a végén feltámadnak apai érzései, megmenti fiát a méregpohártól, terhelő vallomást tesz maga ellen. Mandanét kétségek gyötrik; apja gyilkosát hogyan szeresse? Arbace húga, Semira azért van bajban, mert bátyját kell bűnösnek hinnie, ráadásul, ha az, akkor szerelmese, Artaserse apjának gyilkosa. Közben még azt is el kell viselnie, hogy Megabise, Artabano szövetségese is szerelmi ajánlataival üldözi.

Artaserse pedig barátját lenne kénytelen halálra ítélni, akihez nagyon is gyengéd szeretettel ragaszkodik. És persze szenved a mindenki által igaztalanul elítélt Arbace, aki nem árulhatja el apját.

Bár az opera mai színre állításakor nyugodtan énekelhették volna nők is a megfelelő szerepeket, a rendezők nem véletlenül kértek fel kontratenorokat. Egyrészt tartották a játékot az amúgy is faramuci hangfajokkal, (nemi)szerepekkel, másrészt találtak kiváló énekeseket is a feladatokra. Végül is nem mindennapi dolog, hogy öt kontratenor és egy tenor abszolvál egy egész operát.

Philippe „Jolly Joker” Jaroussky természetesen minden nehézség nélkül hozza, amit kell Artaserse szerepében. Nem az övé a leghangsúlyosabb szólam, de lebegés nélküli hangjával, biztos zeneiségével így is hangsúlyos pontja tud lenni az előadásnak. Ő a több operaházban is bemutatott produkció igazi húzóneve.

Artabano szerepéhez Juan Sancho kissé éles tenorja pont megfelelő, még kisebb hibái, időnként néhány pillanatra rekedtessé váló hangja is segítik a negatív figura megformálásában. Megabase kisebb jelentőségű szerepében Yuriy Minenkóra sem lehet panasz.

Max Emanuel Cencic és Valer Barna-Sabadus Mandane és Semira szerepében színészi játékukkal, virtuóz éneklésükkel remekelnek, semmi hiányérzetünk nem lehet velük kapcsolatban – mindent ugyanúgy elénekelnek, mint azt női kollegáik tennék. A film, azzal hogy közelről is mutatja a vastagon fehérre sminkelt arcukat a kelleténél tán mégis hangsúlyosabbá teszi férfi mivoltukat, de ezzel együtt is, inkább az általuk megjelenített szenvedő nőkre figyelünk.

Franco Fagioli produkciója az igazán figyelemre méltó. Arbace szerepében ő énekli azt a bizonyos slágeráriát, a Vosolcando kezdetűt az első felvonás végén. Enyhén vibrátós a hangképzése, a legkevésbé kontratenoros a hangszíne fantasztikus könnyedséggel koloratúrázik, ugrik hatalmas hangközöket, kiváló színész.

Vinci azért lehetett kora kiváló operaszerzője, mert pontosan azt tudta adni a közönségnek, ami kell. Partitúrájának szövete könnyen átlátható, nincsenek nehezen követhető harmóniai fordulatai, de tökéletesen érti a zenei formulákat, figurákat, amelyek a megfelelő szövegekhez passzolnak. A virtuózságukban kifejező áriákkal végül is figyelemre méltó művet hozott létre, de a fentiekből következik, hogy ebből siker legyen, ahhoz jó néhány átlagon felüli énekesre van szükség.

A színreállítás megfelelően barokkos, csodás ruhákban pompáznak a szereplők, sminkelésük hangsúlyosan utal jellemükre, néha mozdulataik is a korabeli énekesek repertoárjából származnak. A díszlettervező nem hagyja ki a poént, a háttérben gyakran láttatja Leonardo da Vinci híres, emberi arányokat szemléltető rajzának némileg egyszerűsített változatát. Egy terpesztett lábú, széttárt karú alak látható, amely leginkább egy kikötözött emberre emlékeztet, szimbolizálva a szereplők, leginkább Arbace szenvedéseit.

A gyenge láncszem viszont a zenekar. 2012-ben egy ennyire vékonyan, gyakran hamiskásan, nyiszorogva szóló barokk vonóskar már egyszerűen elfogadhatatlan egy ekkora erőbedobással létrehozott produkcióban. Bár Diego Fasolis kívánságait teljesítik, virtuózan játszanak, ha kell és különösebb hibát nem vétenek, az előadást így csak az énekesek viszik el.

Kár, mert egy kiváló zenekarral abszolút ajánlható lehetne a produkció, amely tökéletesen bemutatja, mire volt képes az olasz opera a tizennyolcadik század első felében, akkor is, ha nem egy Händel vagy Vivaldi keze alól került ki.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Elek Szilvia (csembaló)
J.S. BACH: Esz-dúr szvit, BWV 819
BARTÓK: Mikrokozmosz, 5. füzet (részletek)
ELEK SZILVIA: Metopé kertje – három tétel csembalóra
HUSZÁR LAJOS: Szonáta csembalóra – második változat
COUPERIN: Pièces de clavecin (Csembalóművek), 1. kötet – 5. ordre (részletek)
FRANCAIX: Két darab csembalóra

11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

Simon Izabella (zongora), Vigh Andrea (hárfa), Andrea Hallam (hegedű), Szappanos Edit (szoprán), Blahunka Flóra, Borka Ráhel, Aranyos János (cselló)
Meseillusztrátor: Kőszeghy Csilla
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Aranyhúrocska és a három cselló

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

Reto Bieri (klarinét), Alexander Janiczek (hegedű), Várjon Dénes (zongora)
Merel Quartet: Mary Ellen Woodside, Edouard Mätzener (hegedű), Alessandro D’Amico (brácsa), Rafael Rosenfeld (cselló)
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Üveggyöngyjáték
HELENA WINKELMAN: Az óra
MESSIAEN: Kvartett az idők végezetére

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Józan Vivien (szoprán)
Szalai Lotti, Tokárszky Máté (gitár), Kalocsai András (brácsa), Németh Zoltán, Gulyás Gergely, Dankó Richárd (zongora)
Hangulatkoncert
DANKÓ RICHÁRD: Két kép
VARGA ABIGÉL: Vail - for solo guitar
GULYÁS GERGELY: Dalok zongorára
JÓZSA TAMÁS: Három barokk tétel
NÉMETH ZOLTÁN: Mixage

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Classicus Quartet:
Rácz József, Baksai Réka (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (cselló)
Das Wohltemperierte Streichquartett 4. – 'D'
HAYDN: d-moll vonósnégyes, op.76, no.2. ('Quintenquartett')
BOROGYIN: D-dúr vonósnégyes
KEDVES CSANÁD: Új mű
SCHUBERT: d-moll vonósnégyes ('Halál és a lányka')

18:30 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Diana Cohen (hegedű), Roman Rabinovich (zongora)
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Roman Rabinovich műsora – zene és vizualitás

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Organ & Choir

19:00 : Budapest
Budavári Városháza

Miki Hayashi, Alisa Katroshi, Yuliia Keikieva, Molnár Eszter, Varga Anna, Vámosi Katalin (ének)
Harazdy Miklós (zongora)
Sass Sylvia mesterkurzusának záró koncertje
Részletek Mozart, Donizetti, Verdi, Puccini operáiból

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Balogh Eszter (mezzoszoprán)
Balogh Vera (fuvola), Kállay Katalin (furulya), Kallai Nóra (viola da gamba), Várallyay Ágnes (csembaló)
Savaria Barokk Zenekar
Vezényel: Németh Pál
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: Concerto grosso in G
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: C-dúr kettősverseny furulyára és hegedűre
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: F-dúr concerto viola da gambára
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: Apollo, amante di Dafne – kantáta
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: c-moll csembalóverseny
JOHANN JOACHIM QUANTZ: G-dúr fuvolaverseny
CARL PHILIPP EMANUEL BACH: D-dúr szimfónia Wq 183/1

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Alexander Janiczek, Anthony Marwood (hegedű), Jürg Dähler (brácsa), Christoph Richter, Rohmann Ditta (cselló), Heinz Holliger (oboa, angolkürt), Roman Rabinovich, Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
Merel Quartet: Mary Ellen Woodside, Edouard Mätzener (hegedű), Alessandro D’Amico (brácsa), Rafael Rosenfeld (cselló)
A Zeneakadémia Vonószenekara
Vezényel: Heinz Holliger
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
HAYDN: 33. (g-moll) vonósnégyes, Hob. III:33
VERESS: Hommage à Paul Klee
BEETHOVEN: G-dúr variációk Wenzel Müller „Ich bin der Schneider Kakadu” című témájára, op. 121a
HEINZ HOLLIGER: 2 Albumblätter, getuscht (Ilse von Alpenheimnek) (ősbemutató)
KURTÁG: Jelek, játékok, üzenetek – In Nomine - all'ongherese; Einen Augenblick lang; ...ein Brief aus der Ferne an Ursula
SCHUMANN: Esz-dúr zongoranégyes, op. 47

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Vadim Gluzman (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
Lukács Ervin-bérlet 2.
SCHUBERT: Rosamunda - nyitány
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr hegedűverseny, op. 35
BEETHOVEN: VII. szimfónia (A-dúr), op. 92

19:30 : Budapest
MTA Díszterem

BOCCHERINI: d-moll szimfónia (Az ördög háza) G. 506
BOCCHERINI: B-dúr csellóverseny G. 482
SZENTPÁLI ROLAND - SZY KATALIN: Éva – ősbemutató
közreműködik: Tompos Kátya
SZENTPÁLI ROLAND: Chill Fantasy – magyarországi bemutató
közreműködik: Révész Richárd – zongora; Weisz Nándor – wawe drums
vezényel: Cser Ádám, koncertmester: Pilz János, művészeti vezető: Botvay Károly

20:00 : Budapest
Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
19:00 : Zalaegerszeg
Ady Art Mozi

Operát az Operából! – Belföldi turné
Klasszikus és modern Balett-est

19:00 : Gödöllő
Művészetek Háza

Gödöllői Szimfonikus Zenekar
vezényel és a műsort vezeti: Horváth Károly
DUKAS: A bűvészinas
RÓZSA PÁL: Kilenc szimfónia és postludium egy tételben
DVOŘÁK: VIII. G-dúr szimfónia op.88.
A mai nap
született:
1923 • Eősze László, zenetörténész
1925 • Charles Mackerras, karmester († 2010)
elhunyt:
1959 • Heitor Villa-Lobos, zeneszerző (sz. 1887)