vissza a cimoldalra
2018-11-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4098)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61317)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2623)
Élő közvetítések (7521)
Kurtág György Szeretete (53)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1159)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (784)
Operett, mint színpadi műfaj (3764)
Kimernya? (2839)
Franz Schmidt (3225)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1530)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2995)
Balett-, és Táncművészet (5577)
Opernglas, avagy operai távcső... (20163)
Nagy koncertek emlékezete (35)
A nap képe (2107)
Lisztről emelkedetten (932)
Pantheon (2280)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

(Megkésett) szerepgondolatok – Canio: B. Nagy János
Operatikus, 2014-11-24 [ Esszék és tanulmányok ]
nyomtatóbarát változat

(Kedves tanárom Lamm Györgyné emlékére)

B. Nagy János Szívbéli kedves operaénekesem volt B. Nagy János. Mint a kedvencekkel általában, elfogult voltam vele szemben, sőt most is az vagyok. Persze elfogultságnak mondhatjuk-e, ha egy énekes hangszíne, énekmódja, színpadi lénye rendre szíven üt? Talán nem ez a legjobb szó rá.

Sok szerepében láttam őt elsősorban az Erkel Színház színpadán. Meghatározó volt a Simon Boccanegra bemutatója Giuseppe Patanéval, Miller Lajossal, Kincses Veronikával, Begányi Ferenccel, ebből később lemez is lett. De láttam-hallottam őt Henriként A köpenyben, Turriddunak a Parasztbecsületben, a Rigoletto hercegeként, A trubadúr és az Otelló címszerepében. Sajnos nem láttam A végzet hatalmában és az Andrea Chenierben, a Turandotban és az Aidában.

Pályája vége felé rengeteg előadást lemondott. Des Grieux szerepében ekkor hallottam Szegeden. Ez volt az a produkció, amelynek premierjén az első felvonásban kisétált a színről, nem merte elénekelni a szerepet, amely addig élete egyik nagy sikere volt. A Manon Lescaux főpróbáján kitűnő volt, az előadások terheit azonban már nem bírták az idegei. Később elénekelte a szerepet, de a III. felvonás végének H-ját kihagyta.

Canióként is majdnem láttam. Volt jegyünk az Erkel Színházba, amikor először énekelte volna együtt a Parasztbecsület és a Bajazzók főszerepét. Ám a bejáratnál kis cédula várt bennünket, hogy a két opera megbetegedések miatt elmarad, helyette a Tosca ment, Sass Sylviával és vele. Nagyszerű előadás volt, Sass olaszul, B. Nagy magyarul. A szopránnak a Tosca imáját, a tenornak a Levéláriát kellett ismételnie. A Bajazzókban így csak most találkoztam össze vele végre a youtube-on, egy 1994-es Margit-szigeti előadás csaknem egészét tette föl valaki.

Én ilyen jó Caniót még nem láttam-hallottam! Hallottam nagyobb szabásút, bravúrosabbat, szívszaggatóbbat, de canióbbat még soha!

Először is B. Nagy éneklése ebben az előadásban énektechnikai mestermű! A hangja mindvégig tántoríthatatlanul ugyanabban a pozícióban szól, fényesen, telten, átütő erővel. A közép és a mélyebb regiszterekben néha enyhén sötétebb tónust kap, de sem vidámság, sem indulat, sem kétségbeesés ki nem mozdítja. Különösen teszik ez nekem Canio esetében, amely kimeríthetetlen lehetőséget ad a ripacséráira. (Gondolom ebben fontos szerepe volt a vezénylő Oberfrank Gézának is.) Persze jól értem szegény tenorokat, akik állandóan ifjú hősöket, epekedő szerelmeseket kénytelen alakítani, csoda, hogy ki vannak éhezve egy kis jóízű bohóckodásra?

B. Nagy János nem bohóckodik, hanem bohócot játszik. Fehér öltönyben, piros díszzsebkendővel, gomblyukában virággal nyakkendő nélküli inggel világos szalmakalapban lép színre, karját szélesre tárja, arcán az a hatalmasan széles vigyor, amelynél szélesebbre egyetlen más tenor sem képes. (Hódolatom a jelmeztervezőnek, a nevét sajnos nem találom.) Laza mozdulatokkal, hanyagul érkezik. Csupa kedély, lelkesen bratyizik a falusi néppel, ám mintha egy hajszálnyit túl laza lenne. A kórus alatt kedvtelve mustrálja Neddát, jól le is smárolja, szenvedélyesen, birtoklón.

Belépőjét kirobbanó erővel harsogja. Éles a váltás, amikor ez egyik paraszt tréfásan megjegyzi: vigyázz, hogy el ne csábítsák a feleségedet! Ariosójának elején („Un tal gioco”) először megdermed, a hang ugyanaz marad, de a hangütés vészjóslóvá válik. Majd egy kis emelvényre pattan és finom túlzással, széles mozdulatokkal játssza el színpadbeli szerepét, a megcsalt férjet („il teatro”). Tónusa és mimikája már a színpadról szóló rész végén elkomorodik, megelőlegezve a szenvedélyes életvallomást („la vita”), amelyet egy hatalmasan kitartott magas B-vel koronáz meg. A tartott hang végén szemében-hangjában gyűlölettel ragadja meg a tréfálkozó parasztember grabancát (az illetékes kórustag tenorkolléga megretten mind az indulattól, mind a fantasztikus magas hangtól, pedig B. Nagy középtermetű, átlagos testalkatú férfi volt), a színpad közepén, egyedül fejezi be a frázist, majd gyorsan ismét mosolyra rándul az arca, mintha szégyellné kitárulkozását.

A jelenet alig több mint 6 perc, ám hangban-játékban máris előttünk áll az öregedő színigazgató plasztikus portréja: közepes tehetségű ember, aki kicsit képmutató, labilis és nagyon hirtelen hangulatváltásokra képes. Napnál világosabb, hogy Nedda Canio életének csúcsteljesítménye, pontosan tisztában van vele, hogy ha elveszíti, elveszít mindent. Nehéz eldönteni, hogy nevessünk rajta, vagy féljünk tőle. Ezzel B. Nagy tökéletesen előkészíti a commedia dell’ arte jelenetet, amelyben sokáig nem tudjuk eldönteni, megjátssza vagy megéli a féltékenységet. Őrjöngő, második áriáját nagy szenvedéllyel, de példásan kontrollált hangadással énekli, az ábrázolás soha nem zökkenti ki a dallamvonalat, egyetlen artikulálatlan hangja sincs. (A szerep nagy slágere, a „Ridi Pagliacco” eddig sajnos elérhetetlen.)

Canio utolsó, prózai mondatát B. Nagy túlzott pátosszal, modorosan mondja el: ez a Canio miközben a két gyilkossággal lezárja a sorsát, nem mulasztja el hatásosan eljátszani élete legnagyobb szerepét sem. (A végzetes jelenetsort sokszor fogja majd elmesélni a börtönben. ) Nedda mellé rogy, fájdalommal néz a halott arcba, szinte halljuk Otello szavait: „Un bacio, un bacio, un altro bacio!” Csakhogy itt nem egy nagy, hanem egy kis lélek pusztulásának vagyunk tanúi. Egy nagyon nagy énekes tolmácsolásában, akinek alakítása épp attól ráz meg bennünket, hogy olyan pontosan közvetíti a hős formátumát.

B. Nagy János

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Elek Szilvia (csembaló)
J.S. BACH: Esz-dúr szvit, BWV 819
BARTÓK: Mikrokozmosz, 5. füzet (részletek)
ELEK SZILVIA: Metopé kertje – három tétel csembalóra
HUSZÁR LAJOS: Szonáta csembalóra – második változat
COUPERIN: Pièces de clavecin (Csembalóművek), 1. kötet – 5. ordre (részletek)
FRANCAIX: Két darab csembalóra

11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

Simon Izabella (zongora), Vigh Andrea (hárfa), Andrea Hallam (hegedű), Szappanos Edit (szoprán), Blahunka Flóra, Borka Ráhel, Aranyos János (cselló)
Meseillusztrátor: Kőszeghy Csilla
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Aranyhúrocska és a három cselló

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

Reto Bieri (klarinét), Alexander Janiczek (hegedű), Várjon Dénes (zongora)
Merel Quartet: Mary Ellen Woodside, Edouard Mätzener (hegedű), Alessandro D’Amico (brácsa), Rafael Rosenfeld (cselló)
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Üveggyöngyjáték
HELENA WINKELMAN: Az óra
MESSIAEN: Kvartett az idők végezetére

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Józan Vivien (szoprán)
Szalai Lotti, Tokárszky Máté (gitár), Kalocsai András (brácsa), Németh Zoltán, Gulyás Gergely, Dankó Richárd (zongora)
Hangulatkoncert
DANKÓ RICHÁRD: Két kép
VARGA ABIGÉL: Vail - for solo guitar
GULYÁS GERGELY: Dalok zongorára
JÓZSA TAMÁS: Három barokk tétel
NÉMETH ZOLTÁN: Mixage

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Classicus Quartet:
Rácz József, Baksai Réka (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (cselló)
Das Wohltemperierte Streichquartett 4. – 'D'
HAYDN: d-moll vonósnégyes, op.76, no.2. ('Quintenquartett')
BOROGYIN: D-dúr vonósnégyes
KEDVES CSANÁD: Új mű
SCHUBERT: d-moll vonósnégyes ('Halál és a lányka')

18:30 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Diana Cohen (hegedű), Roman Rabinovich (zongora)
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Roman Rabinovich műsora – zene és vizualitás

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Organ & Choir

19:00 : Budapest
Budavári Városháza

Miki Hayashi, Alisa Katroshi, Yuliia Keikieva, Molnár Eszter, Varga Anna, Vámosi Katalin (ének)
Harazdy Miklós (zongora)
Sass Sylvia mesterkurzusának záró koncertje
Részletek Mozart, Donizetti, Verdi, Puccini operáiból

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Balogh Eszter (mezzoszoprán)
Balogh Vera (fuvola), Kállay Katalin (furulya), Kallai Nóra (viola da gamba), Várallyay Ágnes (csembaló)
Savaria Barokk Zenekar
Vezényel: Németh Pál
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: Concerto grosso in G
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: C-dúr kettősverseny furulyára és hegedűre
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: F-dúr concerto viola da gambára
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: Apollo, amante di Dafne – kantáta
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: c-moll csembalóverseny
JOHANN JOACHIM QUANTZ: G-dúr fuvolaverseny
CARL PHILIPP EMANUEL BACH: D-dúr szimfónia Wq 183/1

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Alexander Janiczek, Anthony Marwood (hegedű), Jürg Dähler (brácsa), Christoph Richter, Rohmann Ditta (cselló), Heinz Holliger (oboa, angolkürt), Roman Rabinovich, Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
Merel Quartet: Mary Ellen Woodside, Edouard Mätzener (hegedű), Alessandro D’Amico (brácsa), Rafael Rosenfeld (cselló)
A Zeneakadémia Vonószenekara
Vezényel: Heinz Holliger
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
HAYDN: 33. (g-moll) vonósnégyes, Hob. III:33
VERESS: Hommage à Paul Klee
BEETHOVEN: G-dúr variációk Wenzel Müller „Ich bin der Schneider Kakadu” című témájára, op. 121a
HEINZ HOLLIGER: 2 Albumblätter, getuscht (Ilse von Alpenheimnek) (ősbemutató)
KURTÁG: Jelek, játékok, üzenetek – In Nomine - all'ongherese; Einen Augenblick lang; ...ein Brief aus der Ferne an Ursula
SCHUMANN: Esz-dúr zongoranégyes, op. 47

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Vadim Gluzman (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
Lukács Ervin-bérlet 2.
SCHUBERT: Rosamunda - nyitány
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr hegedűverseny, op. 35
BEETHOVEN: VII. szimfónia (A-dúr), op. 92

19:30 : Budapest
MTA Díszterem

BOCCHERINI: d-moll szimfónia (Az ördög háza) G. 506
BOCCHERINI: B-dúr csellóverseny G. 482
SZENTPÁLI ROLAND - SZY KATALIN: Éva – ősbemutató
közreműködik: Tompos Kátya
SZENTPÁLI ROLAND: Chill Fantasy – magyarországi bemutató
közreműködik: Révész Richárd – zongora; Weisz Nándor – wawe drums
vezényel: Cser Ádám, koncertmester: Pilz János, művészeti vezető: Botvay Károly

20:00 : Budapest
Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
19:00 : Zalaegerszeg
Ady Art Mozi

Operát az Operából! – Belföldi turné
Klasszikus és modern Balett-est

19:00 : Gödöllő
Művészetek Háza

Gödöllői Szimfonikus Zenekar
vezényel és a műsort vezeti: Horváth Károly
DUKAS: A bűvészinas
RÓZSA PÁL: Kilenc szimfónia és postludium egy tételben
DVOŘÁK: VIII. G-dúr szimfónia op.88.
A mai nap
született:
1923 • Eősze László, zenetörténész
1925 • Charles Mackerras, karmester († 2010)
elhunyt:
1959 • Heitor Villa-Lobos, zeneszerző (sz. 1887)