vissza a cimoldalra
2018-06-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4019)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60845)
Momus társalgó (6335)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Társművészetek (1255)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11277)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (888)
Ilosfalvy Róbert (803)
Marton Éva (724)
Opernglas, avagy operai távcső... (20087)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1423)
Franz Schmidt (3140)
Élő közvetítések (7242)
Palcsó Sándor (212)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2764)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4281)
Charles Gounod (219)
Kolonits Klára (1073)
Média, zene, ízlés (82)
Balett-, és Táncművészet (5525)
Pantheon (2227)
Erkel Ferenc (1039)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Molnár László 70
Heiner Lajos, 2014-11-11 [ Kommentár ]
nyomtatóbarát változat
Molnár László köszöntése hetvenedik születésnapja alkalmából
Szeged, Korzó Zeneház, november 3.

Molnár László Ott voltam a Szegedi Operabarátok alakuló gyűlésén, s azóta oly sok rendezvényükön – ám akkora tömeget, mint Molnár karnagy úr köszöntésén, talán még sohasem tapasztaltam, a szegedi Korzó Zeneházban elvétve akadt egy-két üres szék, ám többen álltak is.

Az ok egyszerű: a most a hetedik X-et elérő muzsikus az utóbbi évtizedek szegedi zenei életének egyik meghatározó egyénisége, mindenki által kedvelt zenésze.

Szándékosan nem használtam a „dirigens” kifejezést, hiszen, noha Molnár elsősorban a Szegedi Nemzeti Színház karmestereként ismert, de pályája kezdetén dolgozott karigazgatóként is, és ismert, megbecsült zeneszerzői munkássága is.

Emellett remek szervező (ő hozta létre a Szabolcsi Szimfonikus Zenekart, és talán kevésbé ismert, hogy három és fél évtizedes tetszhalálából ő támasztotta fel Miskolcon az operajátszást.)

És két periódusban igazgatóként is működött Szegeden.

Az Operabarátok elnöke, Gyémánt Csilla, hősiesen küzdve megfázásával, meleg szavakkal köszöntötte Molnár karnagy urat.

És itt váltanom kell, talán az ünnepelt nem haragszik meg, számomra ő évtizedek óta Laci, hiszen kezdő egyetemista voltam, amikor Szegedre került, szinte azonnal felajánlotta a pertut. Olyan különböző operákat láthattam irányítása alatt, messze a teljesség igénye nélkül, mint a Lammermoori Lucia, Vántus Aranykoporsója, a Windsori víg nők, Telemann Türelmes Szokratésze, az Aida, Don Pasquale, a Rigoletto, a Nyugat lánya, Erkel Bánkja, Rigoletto, és még oly hosszan lehetne folytatni a listát.

Ha egyetlen produkciót kellene kiemelnem, az a Végzet hatalma lenne, itt karmesteri, és énekesi teljesítmények tökéletes szimbiózisa társult emlékezetes rendezéshez – nem véletlen, hogy a Budapesten, a Nemzeti Színházban tartott vendégelőadás is óriási siker volt.

Gyüdi Sándor köszöntőjében azt hangsúlyozta, Szeged mindig megtartotta főzeneigazgatóit, vezető dirigenseit – tudták-e Önök, hogy a II. világháború után Kodály két muzsikust javasolt a szegedi operatársulat élére – Vaszy Viktor mellett a másik jelölt Fricsay Ferenc volt…

Fricsay valószínűleg pár év után a nemzetközi karriert választotta volna, Vaszy, egy kényszerszünetet kivéve, végig Szegednek szentelte életét. Ahogy hosszú-hosszú éveken át kötődött a Tisza-parti városhoz Oberfrank Géza, itt dolgozik Pál Tamás – és, egy rövid intervallumot leszámítva 1978 óta Molnár László is.

A köszöntők sorában ott volt a Szimfonikusok igazgatója, Lukácsházi Győző, Molnár tanítványai, Kardos Gábor és Koczka Ferenc, a színház énekkarának részéről Kocsis Judit, kedves kupléval.

Természetesen számos zenei betét is felcsendült. Stílszerűen, ABC-sorrendben és alliterálva, indításként az Anyegin egy részlete, Andrejcsik István előadásában.

Fellépett Andrejcsik tenorista tanítványa, Doszpot Péter, aki dalokat énekelt, Schu… Schu… aztán eldöntötte, …manntól.

A tehetséges fiatal szoprán, Kovács Éva szép Gilda-áriával örvendeztette meg a publikumot.

Különösen érdekes volt a huszadik évét még be nem töltött (az ifjú művészpalánta beleegyezésével nyilvánosan hangzott el az életkor, ezért merem leírni…) Iván Sára produkciója, bécsi témájú operettjének pár részletét zongorázta el – az opus a jövő év elején kerül bemutatásra a Szegedi Nemzeti Színházban, ki más hangszereli, mint Molnár László.

Akit elérzékenyülve sem hagyott el ismert humora („Annyi laudációt kaptam, mint temetésen sem szoktak"…).

Lehetetlen az összes közreműködőt felsorolni (az utolsó pillanatban, tanításból „beesett” Kónya Krisztát azért meg kell említeni), a forró hangulatú este végén a jelenlévők felállva énekelték el a „Happy Birthday”-t.

Isten éltessen sokáig, jó egészségben, tisztelt karnagy úr, kedves Laci!

Kardos Gábor, Molnár László, Gyémánt Csilla
Kardos Gábor, Molnár László és Gyémánt Csilla
fotó: Kocsis Judit (Szegedi Nemzeti Színház)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

Billy Elliot - A musical

18:00 : Budapest
Erkel Színház

Billy Elliot - A musical

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Joyce DiDonato
Il Pomo d'Oro Zenekar
HÄNDEL: Jephta - No. 20: Scenes of horror, scenes of woe, HWV 70
LEO: Andromakhé - Prendi quel ferro, o barbaro!
DE CAVALIERI: La rappresentatione di anima e di corpo - Sinfonia
PURCELL: g-moll chaconne, Z. 730
PURCELL: Dido és Aeneas - When I am laid in earth (Dido búcsúja), Z. 626
HÄNDEL: Agrippina - No. 87: Pensieri, voi mi tormentate, HWV 6
GESUALDO: Tristis est anima mea
HÄNDEL: Rinaldo - Lascia ch'io pianga mia cruda sorte, HWV 7a
PURCELL: Az indián királynő - They tell us that You mighty powers, Z. 630
HÄNDEL: Zsuzsanna - Crystal streams in murmurs flowing, HWV 66
ARVO PÄRT: Da pacem Domine
HÄNDEL: Rinaldo - Augelletti, che cantate, HWV 7a
HÄNDEL: Ariodante - Dopo Notte
A mai nap
született:
1913 • Gyurkovics Mária, énekes († 1973)