vissza a cimoldalra
2020-08-09
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11552)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (7363)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (152)
Régizene (3626)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62198)
A MET felvételei (932)
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa (177)
Társművészetek (1829)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4693)
Opernglas, avagy operai távcső... (20585)
Operett, mint színpadi műfaj (4422)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4886)
Verdi-felvételek (576)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4028)
Franz Schmidt (3658)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2010)
Pantheon (2713)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar hangversenye - Kecskemét, Kodály Művészeti Fesztivál
- eszbé -, 2014-07-22 [ Vidéken ]
nyomtatóbarát változat

Cantemus Vegyeskar
Szabó Soma
Piarista templom 2014.07.21.

A kórusmuzsika kedvelőinek a "Cantemus" szó hallatán elsőre bizonyára a Szabó Dénes vezette gyermekkar jut eszébe. Tegyük hozzá - nem ok nélkül, de némileg hibásan.
A méltán világhírű nyíregyházi intézmény-, és épületkomplexum oly régóta működik magas szinten, hogy már a visszajáró kiöregedett diákokból megalakult Cantemus Vegyeskar is több évtizedes múltra és kórusversenyeken szerzett egyre gyarapodó számú díjra lehet büszke. Ezt az együttest a fentebb már említett karnagy fia: Szabó Soma irányítja, kinek nevét szélesebb körben az egyik sok évvel ezelőtti "Ki mit tud"-on feltűnt Banchieri Énekegyüttes kapcsán ismerhette meg az ország.
Ez a kórus volt a július közepén elindult Kodály Művészeti Fesztivál soros hangversenyének fellépő együttese. Műsoruk hatalmas periódust átívelt: Tallistól Gyöngyösi Leventéig, azaz a XVI.-tól a XXI. századig.

A programot részletesen nem ismertetném, mert egyrészt hosszú is, másrészt eléggé eltért az előre kinyomtatottól nem közismert művekre cserélve az ígért számokat, annyival toldanám meg a leírtakat, hogy korban a barokk után romantikus, majd XX. századi darabok következtek.

A koncert közbeni és utáni benyomásaim vegyesek. Az elhangzottakat megítélendő a dús templomi akusztika nem siet az ember segítségére, hiszen ahogy zenész berkekben szokás mondani: ápol, s eltakar. Annyit a legnagyobb elismerés hangján szólva bizton meg lehet állapítani, hogy nagyon ritkán hallani ennyire kiegyenlítetten szóló, ilyen szép hangon és ennyire tisztán éneklő amatőr kórust. A ráadásokkal majd másfélórányi programjukat végig kristálytisztán, a legkisebb csúszás nélkül énekelték végig. Mindezt a legnagyobb odaadással s a zene iránti szeretettel, alázattal.

De mindezek dacára maradt az emberben hiányérzet. A kevésbé mozgalmas zenék statikusak maradtak, nem igazán történt bennük semmi, a részletek nem álltak össze egésszé éppúgy Josquin des Prés L'homme armé miséjének Agnus Dei tételében, mint mondjuk Saint-Saens "Calme nuits" című darabjában. A régi zenékben inkább a Palestrinára jellemző kiegyenlítettség érvényesült, a rugalmasság kevésbé, és bár nagyon nagy tapsot kapott a valóban bravúrosan megszólaló híres, Bach: D-dúr szvitjének közismert Air tétele - ezúttal G-dúrban -, az artikulációs készlet kimerült a legatóban, s volt egy-két olyan tagolás, amely jobban előnyére válik egy romantikus darabnak, mint Bach zenéjének.

Ezek az apróságok nem voltak zavaróak, ha mondjuk egy doktorandusz növendék hangversenyén fedezhetnők fel, akkor az illető orra alá dörgölhetnénk, így azonban egy nagyszerű koncert élményével távozhattunk a még mindig enyhülni nem akaró meleg időben.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
20:00 : Budapest
Margitszigeti Szabadtéri Színpad

ROSSINI: A sevillai borbély
A mai nap
született:
1914 • Fricsay Ferenc, karmester († 1963)
1928 • Lukács Ervin, karmester († 2011)
elhunyt:
1919 • Ruggiero Leoncavallo, zeneszerző (sz. 1857)
1975 • Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics, zeneszerző (sz. 1906)