vissza a cimoldalra
2018-11-13
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61309)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4092)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3759)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4371)
Kimernya? (2804)
Opernglas, avagy operai távcső... (20161)
Balett-, és Táncművészet (5571)
Franz Schmidt (3220)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1527)
Simándy József - az örök tenor (557)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2967)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1153)
A nap képe (2106)
Ilosfalvy Róbert (820)
musical (179)
Élő közvetítések (7501)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (58)
Berlioz újratemetése (149)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Elbeszélhető-e az Idő? – Mozart: Piano Concertos, Argerich-Abbado
- zéta -, 2014-06-06 [ Hangszeres művek ]
nyomtatóbarát változat

Argerich, Abbado & Mozart Mozart Piano Concertos
K. 503, K. 466
Martha Argerich – piano
Orchestra Mozart
Claudio Abbado

UNIVERSAL 479 1033

*

A címben szereplő kérdés Thomas Mann híres regénye, A varázshegy legfontosabb kérdése, de nagyon aktuális, minduntalan előtüremkedik, ha Martha Argerich és Claudio Abbado legutolsó közös lemezét, az Universal által minap megjelentett Mozart-zongoraversenyeket feltesszük CD-játszónkra.

Amikor idén januárban elhunyt a nagy itáliai dirigens, ugyan a szerkesztőség szinte minden tagja Abbado-fannak számít, mégis mindegyikünk ódzkodott attól, hogy búcsúztassa a Maestrót (aki persze sosem engedte maestrózni magát, Őt csak Claudiónak lehetett hívni). Túl mély volt a seb, túl fájó, túl közeli, hiszen nemrégiben még budapesti koncertjének örülhettünk. De az Idő – ez a furcsa és sokszor megfoghatatlannak bizonyuló talány – megint segített. Hogy mennyire furcsa és megfoghatatlan, talán a Zenében pont ezen a lemezen demonstrálhatjuk legbiztosabban.

Ahogy távolodunk, egyre inkább a misztika ködébe vesznek a testközeli Abbado-élmények, így jó, ha lehetőség van valami kapcsán felidézni ezeket az előadásokat. Vajon napvilágra kerül-e valaha a tavaly március 27-án, a Bartók Béla Hangversenyteremben adott Mozart-Beethoven koncert felvétele, melyet az általa alapított Orchestra Mozart élén adott? A lemezen hallható két zongoraverseny ugyanis alig pár nappal korábban került rögzítésre velük, és Martha Argerich-csel.

A No. 25-ös C-dúr, valamint a No. 20-es d-moll zongoraversenyt igen sokszor vezényelte Abbado, lemezre vette Friedrich Guldával, Argerich legfontosabb tanárával (1975/76-ban), valamint Rudolf Serkinnel (1982/84-ben), majd a C-dúrt Guldával még egyszer, 1987-ben is.

Argerich a lemezein sokáig feltűnően kerülte Mozartot, de azért a C-dúrt még 1978-ban rögzítette (Szymon Goldberg vezényletével), a d-mollt húsz évvel később, 1998-ben (itt Alexandre Rabinovitch dirigált). De ugyanezzel a d-moll zongoraversennyel van vele egy szenzációs rádiófelvétel 1950-ből (nem elírás!), még Buenos Airesből. Mi ez, ha nem maga a történelem? A két produkció között 63 esztendő, a pianista az egyik előadáson 9 esztendős, a másikon 72.

Argerich és Abbado kapcsolata szintén történelmi távlatokba nyúlik, bár ennyire nem régi. A 60-as évek közepétől rendszeresen muzsikáltak együtt, készültek lemezeik is: 1967-től folyamatosan, eleinte főleg Chopin, Liszt, Prokofjev, Ravel művei, majd 2004-ben Beethoven zongoraversenyei. De valahogy Mozart elkerülte őket, mígnem 2013-ban – most már tudjuk, hogy tényleg az utolsó pillanatban – a Luzerni Fesztiválon az osztrák mester is felkerült a közös listára.

Az Időről szól tehát ez a lemez. A C-dúr zongoraverseny első tétel (Allegro maestoso) közepe felé van egy impozáns, felfelé kúszó melléktéma, amit a zongora szólaltat meg először. 1978-ban Argerich csillogó, diadalmas hangon, majdhogynem ünnepi fénybe burkolva, büszkén és vidáman szólaltatja meg. Gyönyörű, nemes formálással, legteljesebben Mozart jegyében, azt gondolhatjuk, nem is lehet ennél autentikusabban. Majd 2013-ben – ugye ekkor már Argerich is bőven 70 felett van – ugyanez sokkal-sokkal visszafogottabb. A felfelé ívelő dallam sokkal bátortalanabb, tétovább, töprengőbb, s a záróhang kifejezetten finom, alig üti meg a zongorista. És most is azt érezzük: ennél mozartibb megközelítés már nem is lehet. Vajon melyik előadásmód az igazibb? Azt hiszem, egyik sem és mindkettő…

Persze tegyük hozzá, hogy Abbado azonnal reagál, mert az oboa, amelyik visszaválaszol erre a futamra, ugyanolyan visszafogottan, szemérmesen és okosan ismétli a dallamot. Két nagy muzsikus szoros és bölcs együttműködése ez a lemez: két életmű tapasztalatainak leszűrődése. S persze tegyük hozzá, hogy Argerich és Abbado zsenialitása fölött ott ragyog Mozart örökérvényűsége, s a munkásságára oly jellemző sokarcúság.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Fülei Balázs (zongora)
"Érzékenység és érzékiség" - az előadói őszinteség stádiumai
CHOPIN: 4 mazurka, Op. 17
LISZT: Bénédiction de Dieu dans la Solitude
CHOPIN: f-moll ballada, Op. 52

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Lucyna Jarząbek (szoprán), László Boldizsár (tenor)
Anna Lasek-Starzec (zongora)
Ének karnyújtásnyira
Szláv dalok és népszerű operaáriák
SZYMANOWSKI: Tizenkét dal Kurpiéből, op. 58 – 1. Lecioły zórazie (A fehér hattyúk), 4. U jeziorecka (A tónál), 7. Ściani dumbek (A sötét erdőben)
CSAJKOVSZKIJ: Hat románc, op. 73 – 6. Snova, kak prezhde (Újra egyedül, mint rég)
CSAJKOVSZKIJ: Hat románc, op. 63 – 6. O, ditya! Pod okoshkom tvoim (Ó, gyermek! Az ablak alatt)
RACHMANINOV: Tizenkét dal, op. 14 – 11. Vesenniye void (Tavaszi vizek)
SZYMANOWSKI: Három töredék Jan Kasprowicz verseire, op. 5 – 2. Jestem i placze (Szenvedek és sírok)
MONIUSZKO: „Paria! On Paria!” – Neali recitativója és románca a Paria című operából
MOZART: „Temerari! Sortite fuori di questo loco!... Come scoglio” – Fiordiligi recitativója és áriája a Così fan tutte című operából
GOUNOD: „O Dieu! que de bijoux!... Ah, je ris” – Margit recitativója és áriája a Faust című operából
PUCCINI: „Recondita Armonia” - Cavaradossi áriája a Tosca című operájából
PUCCINI: „Donna non vidi mai” - Il Cavaliere Renato Des Grieux áriája a Manon Lescaut című operából
MASSENET: „Il est doux, Il est bon” – Salome áriája a Heródiás című operából
MENOTTI: „To this we've come” – Magda áriája A konzul című operából
PUCCINI: „Sola, perduta, abbandonata” – Manon áriája a Manon Lescaut című operából
PUCCINI: „Mario! Mario! Mario!” – Tosca és Cavaradossi duettje a Tosca című operából
PUCCINI: „Tu, tu, amore? tu?” – Manon és Des Grieux duettje a Manon Lescaut című operából

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Közreműködik: Kubina Péter (nagybőgő)
Radoslav Šašina (nagybőgő) Dana Šašinová (zongora)
ECCLES: a-moll szonáta
SUK: Pieseň lásky (Liebeslied)
BOTTESINI: Elégia
BOTTESINI: Variációk Paisiello „Nel cor piú non mi sento” című témájára
BRUCH: Kol Nidrei
FAURÉ: Elégia, op. 24
PIAZZOLLA: Kicho
BOTTESINI: Nagybőgő-kettősverseny

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Gál Erika (szoprán), Fekete Attila (tenor), Molnár Levente (bariton)
Aiko Heidi Dillon (hegedű), Világi Áron, Világi Dávid (zongora)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel és előad: Vásáry Tamás
Vásáry Tamás beszélgetős koncertje
A mai nap
született:
1873 • Egisto Tango, karmester († 1951)
1958 • Tony Lakatos, jazz-muzsikus
elhunyt:
1868 • Gioacchino Rossini, zeneszerző (sz. 1792)
1988 • Doráti Antal, karmester (sz. 1906)
1989 • Lakatos Gabriella, balett-táncos (sz. 1927)