vissza a cimoldalra
2019-11-13
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11446)
A csapos közbeszól (95)

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4434)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4604)
Kimernya? (3276)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1797)
Franz Schmidt (3452)
Operett, mint színpadi műfaj (4146)
Zenetörténet (256)
Bartók Rádió (757)
Legyen a zene mindenkie! - avagy mit tehetnenk a mai magyar enekoktatasert (61)
Lisztről emelkedetten (977)
Társművészetek (1439)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (109)
Balett-, és Táncművészet (5936)
musical (188)
Élő közvetítések (8232)
Pantheon (2442)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Tavaszi Fesztivál Kecskeméten - Rohmann Ditta hangversenye a Kodály Iskola Nagytermében
- szike -, 2014-04-03 [ Vidéken ]
nyomtatóbarát változat

Rohmann Ditta 2014. március 21.
Kodály Iskola Nagyterme

Rohmann Ditta (gordonka)
Papp Rita (csembaló)

J.S Bach: G -dúr szvit
B.Britten: Cselló szvit Op. 87
C.PH. E. Bach: g - moll gamba szonáta
J.S. Bach: D - dúr szvit

Évtizedek óta Kecskemét ad otthont a zenei középiskolákban tanuló csellisták hangszeres versenyének. A Starker Jánosról elnevezett - mindig magas színvonalú - zenei találkozót a Tavaszi Fesztivál idejére szervezik. A négy korcsoportban zajló versenyt eredetileg kétévente rendezték meg, az utóbbi versenyek között már három év szünetet tartottak, és mivel a tervek szerint ez a továbbiakban is így lesz, a jövő csellistái közül sokaknak csak egyszer adatik meg a megmérettetés lehetősége a középiskolás évek alatt.

A szám szerint a 12. Starker János Csellóverseny szomorú aktualitása, hogy ez volt az első poszt mortem találkozó, a korábbi alkalmakkor a verseny névadója, a kiváló művész, tanár és nagyszerű ember minden alkalommal az üdvözletét is is elküldte Bloomingthonból Kecskemétre.

Más rendezvényekhez hasonlóan, praktikusan, itt is péntek a nyitó nap elődöntőkkel, szombaton ugyancsak elődöntők zajlanak, és a vasárnapi eredményhirdetés előtt persze, már csak a döntőbe jutottak játszanak.

A mostani versenyre a három tagból álló zsűri is jelentősen megfiatalodott. A korábbi évek döntnökei közül az akkor legfiatalabb, Kertész György jelentette idén a folytonosságot, Déri György, a zsűri elnöke most bírált itt először, akárcsak Rohmann Ditta.

Hagyomány, hogy a verseny első napját követő estén, a hazai zenei élet valamelyik jeles gordonkaművésze ad hangversenyt. A korábbi években fellépett már Várdai István és Perényi Miklós is. Olyanra viszont nem emlékszem, hogy a koncertre a zsűri valamelyik tagja kapott volna felkérést, hiszen neki egy teljes napi, más típusú koncentrálás után kell leülnie játszani.

Nem kritizálnék senkit a túlságosan ökonomikusra sikeredett szervezésért, de vagy jól ismerték Rohmann Ditta munkabírását, vagy olyan bizalommal voltak, hogy nem is érzékelték ennek a kockázatát.

Rohmann Ditta az előadóművészek azon szimpatikus típusába tartozik, akinek majdnem mindegy, hogy hol lép fel, ha egészséges a közeg, és neki az elhangzó darabokról mondandója van. Játszott ő már a nagy hangverseny termeken kívül presszóban, galériákban is, de azt hiszem - sok előadóhoz hasonlóan - szívesen lép fel zeneiskolákban is.

Mivel verseny első napja egyben a Tavaszi Fesztivál nyitónapja is volt - ráadásul március 21-e, azaz J.S. Bach születésnapja, így aztán valóban jó ötletnek látszott az előadók és a program megválasztása. Az 500 fő befogadására alkalmas terem megtelt. Jórészt "szakértő" fülek előtt csendült fel a G -dúr, J.S. Bach első csellószvitje. A Köthenben keletkezett hat szólószvitet szokták tan-darabokként is aposztrofálni, ami persze csak részben igaz. Az kétségtelen, hogy a hat szvit sorrendje egyben nehézségi sorrend is. Technikailag a G-dúrt és a d-mollt és a C-dúrt könnyebbnek tartják, mint a következő hármat, sőt ezen beül is a G-dúrt tartják a legkevésbé problematikusnak. Előadói szempontból viszont, azt hiszem nagy bátorságot igényel előadni, különösen olyan közönség előtt, akik közül többen maguk is elég jó színvonalon el tudják játszani. Nyitó számként lehet, hogy még nagyobb a kockázat, de ezúttal "bejött". Még időben, a prelúdium alatt rá tudtunk hangolódni az előadó hullámhosszára, menüettnél pedig - szép magyarsággal - már el voltunk varázsolva, és e jóleső bódulat kitartott a koncert végéig.

A Britten szvitet első alkalommal hallottam hangversenyen. (Pár éve Perényi Miklós játszotta valahol, de arról sajnos lekéstem.) Csak felvételről hallgatva korábban nem voltam képes a bachi utalásokkal teletűzdelt darabhoz közel kerülni, most viszont megállapítottam, hogy kár lett volna úgy meghalni, hogy nem érint meg. Azt hiszem remekmű.

Ugyancsak kár lett volna negligálni C.Ph.E. Bach szerzői munkásságát. A berlini (később hamburgi) Bach fiú zenéje hangulattól függetlenül mindig hallgatható, elegáns, időnként lenyűgöző. A csellisták is hálásak lehetnek neki, mert -egyebek mellett - három versenyművet is komponált a hangszerükre. De kortársaihoz, köztük apjához hasonlóan, írt szonátákat gambára is.

A koncerten elhangzott g-moll szonátában Rohmann Ditta, Papp Rita személyében, nagyszerű partnerre lelt. Az ifjú korában több rangos nemzetközi versenyeken győztes csembaló művész, hosszú évek óta a helyi Kodály konzervatórium billentyűs tanára.

Jó koncertterem, jeles előadók, ihletett előadás. Mi kell még?

Nyilván az sem árt, ha a hangszerek is megfelelő minőségűek. A csembaló igazán megfelelt, Rohmann Ditta pedig szünet utánra hangszert váltott. Nem mintha bármi gond lett volna azzal a csellóval, amivel a Britten darabot játszotta, de a második rész programjához fontos volt az "új" cselló. Fogalmam sincs persze, hogy az az "új" valójában mennyire régi, sőt azt sem tudom, hogy eredeti, vagy kópia. Mindenesetre szemet gyönyörködtető darab. Ám a lényeg, hogy öthúros hangszer. Köztudott, hogy J.S. Bach a D -dúr szvitet egy öthúros hangszerre komponálta, ehhez képest a csellisták többsége ma is a 4 húron erőlködik. Jó, ez persze túlzás, aki vállalkozik erre a darabra, az általában le is tudja játszani. De minket ne holmi céltalan virtuozitással tessék elbűvölni, hanem a mű hitelesnek tetsző, értő megszólaltatásával! Ahogy ezen az estén Rohmann Ditta is tette.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Hotzi Mátyás (cselló), Jenei Erzsébet (hárfa)
"Hangulatkoncert"
J.S. BACH: Olasz koncert, BWV 971 - I. tétel
LISZT: Desz-dúr consolation
PHILIPPE MERSANT: Bamyan
RENIÉ: Legenda
KODÁLY: Szólószonáta gordonkára, op. 8 - I. tétel
LIGETI: Csellószonáta
DEBUSSY: Beau Soir (Szép este)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: A nyugat lánya

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Vajda Gergely
CSAJKOVSZKIJ: 4. (G-dúr) szvit, op. 61 („Mozartiana”)
USZTVOLSZKAJA: 1. szimfonikus költemény
MOZART: 41. (C-dúr) szimfónia, K. 551 („Jupiter”)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sümegi Eszter, Gál Erika, Fekete Attila, Palerdi András
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Vezényel: José Cura
VERDI: Requiem

19:30 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Erdődy Kamarazenekar
koncertmester: Szefcsik Zsolt
LAKS: Sinfonietta
RÓZSA: Concerto vonószenekarra, op. 17
GYÖNGYÖSI LEVENTE: III. divertimento - ősbemutató
ORBÁN GYÖRGY: Sopra canti diversi
KILAR: Orawa

19:30 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

Szokos Augusztin (csembaló), Paulik László (hegedű), Szabó Zsolt (viola da gamba)
Culliford-koncertek No.2 - "To the Apollo Society"
Michael Christian Festing, Richard Jones, John Stanley, John Playford és Pieter Hellendaal művei
A mai nap
született:
1873 • Egisto Tango, karmester († 1951)
1958 • Tony Lakatos, jazz-muzsikus
elhunyt:
1868 • Gioacchino Rossini, zeneszerző (sz. 1792)
1988 • Doráti Antal, karmester (sz. 1906)
1989 • Lakatos Gabriella, balett-táncos (sz. 1927)