vissza a cimoldalra
2018-11-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61316)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4097)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5575)
Élő közvetítések (7511)
Opernglas, avagy operai távcső... (20163)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2993)
Kimernya? (2837)
Nagy koncertek emlékezete (35)
A nap képe (2107)
Lisztről emelkedetten (932)
Pantheon (2280)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1529)
Franz Schmidt (3222)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1155)
Miller Lajos (87)
Palcsó Sándor (229)
musical (180)
Gioacchino Rossini (1021)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Karajan, kétszer
Heiner Lajos, 2014-02-17 [ Filmek ]
nyomtatóbarát változat

Karajan - The Second Life
Eric Schulz filmje
Deutsche Grammophon

Herbert von Karajan
Der philharmonische Alleinherrscher
Klaus Lang könyve
Edition Musik & Theater

Karajan - The Second Life Ősz hajú, töpörödött öregember a zenekar élén. Állkapcsa szorítva, bal keze kétszer-háromszor megrándul – aztán beinti az orkesztert.

És egybedől Ég és Föld és Pokol.

A hetvennyolcéves Herbert von Karajan pálcája alatt megszólal a Don Carlos autodafé-jelenete.

Ha csak fél percem lenne arra, hogy valakinek Karajan művészetét megmutassam, ezt a DVD-részletet választanám. Benne van Európa Főzeneigazgatójának egész lénye, a „Nem azért születtem, hogy parancsoljanak nekem” kitétel, ahogyan (az alább ismertetendő könyvben) nyilatkozta.

Letisztulni látszik: a XX. század második felének két karmesteróriása van (persze a rengeteg „nagy” mellett): Karajan és Carlos Kleiber. Ők ketten azok, akik haláluk után évtizeddel- évtizedekkel új és új rajongókat képesek szerezni, akiknek felvételeit újra és újra ki lehet adni.

Sőt, új matéria publikálható, mint a DGG DVD-je.

Mi mással indulhatna a film, mint a Zarathustra nyitó taktusaival – a karajani „creamy” hangzás egy eklatáns példájával.

A korong zömében eddig publikálatlan anyagokat tartalmaz. Igen érdekesek Karajan Günter Hermanns hangmérnökkel folytatott telefonbeszélgetései, de megszólalnak más technikusok, számos korábbi zenésze, és többször, hosszasan, s persze csodálattal nyilatkozik Anne-Sophie Mutter.

Karajan koncertjeinek, filmfelvételeinek sorában a legkorábbi a Till Eulenspiegel egy 1964-es, még fekete-fehér részlete, kronológiailag az utolsó Bruckner Nyolcadik szimfóniájának részlete, a halála előtti esztendőből. Számomra a legmegrázóbb a legendás Mahler Kilencedik koncertjéből rövid snitt – a CD-t megjelenése óta a mű legnagyobb felvételének tartottam, sorry, Walter, sorry, Abbado, döbbenetes látni, hogy a rendszerint visszafogott mozdulatokkal dirigáló Mester itt milyen vehemens.

Érdekes Bach Magnificatjanak a próbája is, ma már nem így játsszák ezt a zenét, de Karajan irányítása alatt meggyőzően alakul ki az interpretáció végleges formája.

Többször bepillantást nyerhetünk a berlini Jesus-Christus-Kirche stúdióban zajló munkába, és persze feltűnik Karajan, a magánember is, lányával síelve, privátjetjét vagy Porschéját vezetve.

Számos apróság hozza őt emberközelbe – racionalitása, ahogy koncert után két meghajlás között időt szakít (spórol) pár dedikációval, vagy szállodai vacsoraszámlája – rendkívül szerényen és keveset étkezett.

Vagy tucatszor megnéztem ezt a DVD-t, s mégsem tudom teljesen visszaadni a hangulatát. A XX. század egyik legnagyobb előadóművészének portréja bontakozik ki, aki nagyon hamar belátta, nem lehet teremtő alkotó, így nagy alkotások nagy interpretátora lett. Nélküle nem válhatott volna azzá a komolyzenei hangrögzítés, amivé lett, talán nem, vagy sokkal később és másképp születhetett volna meg a DVD.

Sokat gondolkodtam, hogy konkludáljam ezt a rövid ismertetőt. Mindenkinek ajánlom, nézze meg a filmet?

Nem, ez kevés.

Aki szereti a komolyzenét, aki „konzerv” formájában is élvezi, nem engedheti meg magának, hogy ez a korong ne legyen meg a gyűjteményében.

Karajan - Der philharmonische Alleinherrscher Szomorúak Schulz filmjének azon képsorai, melyek az idős, pókhasú, beteg Maestrot mutatják – és szomorúan zárul Lang könyve is, mely a dirigens és a Berlini Filharmonikusok közötti majd’ 35 éves kapcsolat szomorú végét is ecseteli. Jómagam egyszer láttam Karajant „élőben”, 1988 vége felé, Bécsben, a Berliniekkel – Schönberg Verklärte Nachtját és Brahms II. szimfóniáját vezényelte. Megrendítő volt, ahogy az idős mester a kottatartókra kapaszkodva bevonszolta magát, az orkeszter és vezetője közötti ellentétet mutatta, sok zenésze kajánul mosolygott. A koncert tele volt apró technikai hibákkal – de az a hangzás, Istenem, rá két héttel hallottam ugyanazt a Brahms szimfóniát ugyanazzal a zenekarral, Abbado pálcája alatt, ott minden perfekt volt – de az a gejl, buja hangzás, ami csak Karajanra volt jellemző, hiányzott.

A bő háromszáz oldalas kötet végigviszi az olvasót Karajan és a Berliniek kapcsolatán, pályatársak (Böhm, David Ojsztrah, Streseman és mások) nyilatkoznak, gazdag a képanyag, de a könyv mégiscsak egy szűkebb réteghez szól. Ám érdemes elolvasni, ha másért nem, azért az állításért, amit Karajan saját magáról mondott, és aminél jobban semmi sem jellemzi „Európa Főzeneigazgatóját: „Nem hagyom, hogy művészeti kérdésekben befolyásoljanak, én egymagam döntök. Nem azért születtem, hogy parancsoljanak nekem.”

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

"Orgonahangverseny"

18:00 : Budapest
Corvin Művelődési Ház - Erzsébetligeti Színház

Adventre hangolva
Ünnepi koncert a Honvéd Férfikarral

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Megyesi Zoltán (tenor), Viviane Hagner, Alexander Janiczek (hegedű), Rafael Rosenfeld (cselló), Pivon Gabriella (fuvola), Heinz Holliger (oboa), Reto Bieri, Klenyán Csaba (klarinét), Lakatos György (fagott), Szőke Zoltán (kürt), Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
A Zeneakadémia Vonószenekara
Vezényel: Heinz Holliger
kamara.hu – a Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
Üveggyöngyjáték
LIGETI: Hat bagatell
BEETHOVEN: B-dúr klarinéttrió, op. 11
HAYDN: 25. (G-dúr) zongoratrió, Hob. XV:25
HEINZ HOLLIGER: Rechant
BARTÓK: Divertimento, BB 118

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Vigh Andrea (hárfa), Klukon Edit, Ránki Dezső (zongora), Drahos Béla (fuvola), Szatmári Zsolt (klarinét)
Accord Quartet
Debussy-est a szerző halálának 100. évfordulójára
DEBUSSY: Egy faun délutánja
DEBUSSY: Szonáta fuvolára, brácsára és hárfára
DEBUSSY: Két tánc
DEBUSSY: Fehéren és feketén
DEBUSSY: Lindaraja
DEBUSSY: Hat antik felirat
DEBUSSY: Kis szvit

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Baráth Emőke, Szutrély Katalin, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt
Purcell Kórus
Orfeo Zenekar
koncertmester: Simon Standage
Vezényel: Vashegyi György
MOZART: C-dúr („Jupiter”) szimfónia K. 551
MOZART: c-moll mise, K. 427
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Giovanni Guzzo (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Howard Williams
BERNSTEIN: Candide − nyitány
BERNSTEIN: Szerenád – Platón: A lakoma című műve nyomán
ELGAR: II. szimfónia
A mai nap
született:
1942 • Daniel Barenboim, karmester, zongorista
elhunyt:
1787 • Christoph Willibald Gluck, zeneszerző (sz. 1714)
1963 • Reiner Frigyes, karmester (sz. 1888)