vissza a cimoldalra
2020-10-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11561)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10722)
Verdi-felvételek (584)
Régizene (4689)
Momus-játék (5910)
A MET felvételei (1305)
Társművészetek (2194)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4959)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4138)
Kimernya? (3813)
Eiffel Műhelyház (445)
Franz Schmidt (3707)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4795)
Hibajelenségek - fejlesztési napló (25)
A nap képe (2239)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2077)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1452)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Karajan, kétszer
Heiner Lajos, 2014-02-17 [ Filmek ]
nyomtatóbarát változat

Karajan - The Second Life
Eric Schulz filmje
Deutsche Grammophon

Herbert von Karajan
Der philharmonische Alleinherrscher
Klaus Lang könyve
Edition Musik & Theater

Karajan - The Second Life Ősz hajú, töpörödött öregember a zenekar élén. Állkapcsa szorítva, bal keze kétszer-háromszor megrándul – aztán beinti az orkesztert.

És egybedől Ég és Föld és Pokol.

A hetvennyolcéves Herbert von Karajan pálcája alatt megszólal a Don Carlos autodafé-jelenete.

Ha csak fél percem lenne arra, hogy valakinek Karajan művészetét megmutassam, ezt a DVD-részletet választanám. Benne van Európa Főzeneigazgatójának egész lénye, a „Nem azért születtem, hogy parancsoljanak nekem” kitétel, ahogyan (az alább ismertetendő könyvben) nyilatkozta.

Letisztulni látszik: a XX. század második felének két karmesteróriása van (persze a rengeteg „nagy” mellett): Karajan és Carlos Kleiber. Ők ketten azok, akik haláluk után évtizeddel- évtizedekkel új és új rajongókat képesek szerezni, akiknek felvételeit újra és újra ki lehet adni.

Sőt, új matéria publikálható, mint a DGG DVD-je.

Mi mással indulhatna a film, mint a Zarathustra nyitó taktusaival – a karajani „creamy” hangzás egy eklatáns példájával.

A korong zömében eddig publikálatlan anyagokat tartalmaz. Igen érdekesek Karajan Günter Hermanns hangmérnökkel folytatott telefonbeszélgetései, de megszólalnak más technikusok, számos korábbi zenésze, és többször, hosszasan, s persze csodálattal nyilatkozik Anne-Sophie Mutter.

Karajan koncertjeinek, filmfelvételeinek sorában a legkorábbi a Till Eulenspiegel egy 1964-es, még fekete-fehér részlete, kronológiailag az utolsó Bruckner Nyolcadik szimfóniájának részlete, a halála előtti esztendőből. Számomra a legmegrázóbb a legendás Mahler Kilencedik koncertjéből rövid snitt – a CD-t megjelenése óta a mű legnagyobb felvételének tartottam, sorry, Walter, sorry, Abbado, döbbenetes látni, hogy a rendszerint visszafogott mozdulatokkal dirigáló Mester itt milyen vehemens.

Érdekes Bach Magnificatjanak a próbája is, ma már nem így játsszák ezt a zenét, de Karajan irányítása alatt meggyőzően alakul ki az interpretáció végleges formája.

Többször bepillantást nyerhetünk a berlini Jesus-Christus-Kirche stúdióban zajló munkába, és persze feltűnik Karajan, a magánember is, lányával síelve, privátjetjét vagy Porschéját vezetve.

Számos apróság hozza őt emberközelbe – racionalitása, ahogy koncert után két meghajlás között időt szakít (spórol) pár dedikációval, vagy szállodai vacsoraszámlája – rendkívül szerényen és keveset étkezett.

Vagy tucatszor megnéztem ezt a DVD-t, s mégsem tudom teljesen visszaadni a hangulatát. A XX. század egyik legnagyobb előadóművészének portréja bontakozik ki, aki nagyon hamar belátta, nem lehet teremtő alkotó, így nagy alkotások nagy interpretátora lett. Nélküle nem válhatott volna azzá a komolyzenei hangrögzítés, amivé lett, talán nem, vagy sokkal később és másképp születhetett volna meg a DVD.

Sokat gondolkodtam, hogy konkludáljam ezt a rövid ismertetőt. Mindenkinek ajánlom, nézze meg a filmet?

Nem, ez kevés.

Aki szereti a komolyzenét, aki „konzerv” formájában is élvezi, nem engedheti meg magának, hogy ez a korong ne legyen meg a gyűjteményében.

Karajan - Der philharmonische Alleinherrscher Szomorúak Schulz filmjének azon képsorai, melyek az idős, pókhasú, beteg Maestrot mutatják – és szomorúan zárul Lang könyve is, mely a dirigens és a Berlini Filharmonikusok közötti majd’ 35 éves kapcsolat szomorú végét is ecseteli. Jómagam egyszer láttam Karajant „élőben”, 1988 vége felé, Bécsben, a Berliniekkel – Schönberg Verklärte Nachtját és Brahms II. szimfóniáját vezényelte. Megrendítő volt, ahogy az idős mester a kottatartókra kapaszkodva bevonszolta magát, az orkeszter és vezetője közötti ellentétet mutatta, sok zenésze kajánul mosolygott. A koncert tele volt apró technikai hibákkal – de az a hangzás, Istenem, rá két héttel hallottam ugyanazt a Brahms szimfóniát ugyanazzal a zenekarral, Abbado pálcája alatt, ott minden perfekt volt – de az a gejl, buja hangzás, ami csak Karajanra volt jellemző, hiányzott.

A bő háromszáz oldalas kötet végigviszi az olvasót Karajan és a Berliniek kapcsolatán, pályatársak (Böhm, David Ojsztrah, Streseman és mások) nyilatkoznak, gazdag a képanyag, de a könyv mégiscsak egy szűkebb réteghez szól. Ám érdemes elolvasni, ha másért nem, azért az állításért, amit Karajan saját magáról mondott, és aminél jobban semmi sem jellemzi „Európa Főzeneigazgatóját: „Nem hagyom, hogy művészeti kérdésekben befolyásoljanak, én egymagam döntök. Nem azért születtem, hogy parancsoljanak nekem.”

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Terem

"Konzis koncertek"
Versenygyőztesek koncertje
Bruch: Nyolc darab klarinétra, csellóra és zongorára op. 83 – 1. Andante, 2. Allegro con moto
Kusztós Olivér (klarinét), Szovák Kitti (cselló), Vajda Vince (zongora)
Brahms: 1. (C-dúr) zongoraszonáta, op. 1 – 1. Allegro
Dömötör Máté (zongora)
Debussy: G-dúr zongoratrió – 3. Andante espressivo, 4. Finale. Appassionato
Fóris Zsófia (hegedű), Forgó Boglárka (cselló), Lescsinszky Áron (zongora)
Albinoni: D-dúr trombitaverseny, op. 7/6 – 1. Allegro, 2. Adagio
Fleischer Bence (trombita), Bauernfeind Éva (zongora)
Creston: Concertino marimbára és zenekarra, op. 21 – 3. Lifely
Kovács Boldizsár (marimba), Bauernfeind Éva (zongora)
J. S. Bach: E-dúr csembalóverseny, BWV 1053 - 1. [Allegro]
Deák Éva (csembaló), Kecskés Aranka, Mogyorósi Tímea (hegedű), Ittzés Berta (brácsa), Porkoláb Janka (cselló)
Sosztakovics: 8. (c-moll) vonósnégyes, op. 110
Kóbor Éva, Könczei Zsombor (hegedű), Kalocsai András (brácsa), Forgó Boglárka (cselló)
Vaughan Williams: Six Studies in English Folk Song
Pusomi Viktória (szaxofon), Kecskés Aranka, Mogyorósi Tímea (hegedű), Ittzés Berta (brácsa), Porkoláb Janka (cselló)
Élő közvetítés!

19:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Bősze Ádám: Nagy zenészek, nagy szerelmek - Bősze Ádám előadássorozata
A mai nap
történt:
1842 • A Rienzi bemutatója (Drezda)
1923 • Robert Craft, karmester († 2015)
1973 • Megnyílt a Sydney Opera House
született:
1874 • Charles Ives, zeneszerző († 1954)
1977 • Leila Josefowicz, hegedűs
elhunyt:
1999 • Kistétényi Melinda, orgonista (sz. 1926)