vissza a cimoldalra
2019-02-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61455)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4241)
Haladjunk tovább... (230)
Milyen zenét hallgatsz most? (25008)
Társművészetek (1290)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11315)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1597)
Franz Schmidt (3282)
Balett-, és Táncművészet (5627)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (638)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4445)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3145)
Giacomo Meyerbeer (656)
Élő közvetítések (7735)
Erkel Színház (9699)
modern eszement rendezesek (263)
José Cura (576)
Pantheon (2314)
MET-es operaelőadások moziban (624)
A nap képe (2123)
Sz. Ágai Karola-drámai koloratúrszoprán (468)
Gregor József emléke (178)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Valami régi, valami új, valami kölcsön (Britten-vonósnégyesek az Endellion Kvartettől)
Balázs Miklós, 2014-01-23 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

Banjamin Britten: String Quartets Benjamin Britten
String Quartets Nos. 1, 2, 3 & 3 Divertimenti

Endellion String Quartet

2 Compact Disc
Warner: 0825646420087

*

A bámulatba ejtően sokszínű és módfelett szerteágazó Britten-életműből nem feltétlenül a vonósnégyesek képezik a zenetörténészek által legtöbbet analizált műcsoportot. Az operákról, karművekről, dalciklusokról – érthetően – jóval több szó esik. Talán nem is akkora baj ez, hiszen így legalább nem túljátszott, agyonelemzett, unásig mormolt darabok bukkannak fel a lemezújdonságokon időről időre, hanem mint a grandiózus remek-opusok szelíd árnyékában megbújó, felfedezésre ingerlő apró gyöngyfüzérek kerülnek elénk a kvartettek.

A tavalyi Britten-centenárium teljesítette a kötelességét: mind a ténytisztelő szakirodalom, mind a közönség kegyeit kereső lemezipar értékes nóvumokkal rukkolt elő. Igaz, a recepció apróbb-nagyobb torzulásait nem köszörülte ki. Brittenről angolul túl sokan és túl sokat írtak, nem-angolul viszont túl kevesen és túl keveset. A Billy Buddról nem tudtunk meg többet, s például a szólócselló-szviteknek sem születtek új, kongeniális tolmácsolásai. Benjamin Britten oeuvre-jének több fontos szelete a jelek szerint még mindig a szigetország köd lepte, sziklás partjai mögött rekedt.


Ezen félszeg, néha kelletlennek, máshol kissé túlírtnak ható vonósnégyesek sem tartoztak okvetlenül az alaprepertoárba a kontinentális zenei életben, holott a három teljes értékű kvartett és a Három divertimenti című hangulatos karakterdarab-fűzér igen szép és gazdag zenei invencióról árulkodó műcsoportot képez. A vonósnégyes mint médium – avagy zenei kifejezési mód –, jóllehet látszólag elkísérte a szerzőt egész életén és pályáján, mindig csakis meghatározott, jól körülhatárolható és karakterizálható pályaszakaszokban bukkan elő.

Akkor viszont hangsúlyosan.

Az első szárnypróbálgatások a műfajban még a tizenéves, Frank Bridge zenei világában mozgó, szépreményű fiú első kísérletei (Rhapsody, 1929; Quartettino, 1930), melyeket nem igazán tart számon még „keményvonalas” Britten-recepció sem, azonban a még javában a tanulóévek alatt keletkezett Három divertimenti (1933-36) már gyakrabban előkerül a diskurzusban. „Menj, fiú, játssz” – szól a Shakespeare Téli regéjéből kölcsönzött idézet afféle mottó gyanánt ez eredetileg öttételes mű fejlécén, mely vállaltan ironikus-szatirikus karikatúrákként, a kollégista-társak portrérajzaként született. A bemutató azonban nem járt számottevő sikerrel, így a sajtó alá rendezés és a kiadás is elmaradt. Itt akár véget is érhetne a történet, ha a kései kvartettjét író komponista nem térne vissza a darabhoz élete alkonyán, s nem készítene belőle háromrészesre kurtított, revideált verziót.

De ne szaladjunk előre. Bár a fiatal Brittennek 1936-ban, úgy tetszik, elmegy a kedve a vonósnégyes-komponálástól, ám a böjt itt nem tart sokáig. 1941-ben, az amerikai évek alatt megbízást kap a korszak jeles patrónájától, Elizabeth Sprague Coolidge-tól egy „szabályos” kvartett megkomponálására. A kész darab egyesek szerint túlságos is foglya lesz ennek a megfeleléskényszernek. Négy feszes tétel a klasszikus (de nem neoklasszicista) formában inkább béklyózza, mintsem inspirálná Brittent, aki Beethovent hívja mintául, jóllehet zenéjében a beethoveni küzdelem és folytonos tragikum-keresés akkor is és később is csak erősen átesztétizált formában érhető tetten. Kalifornia háborítatlan napsütése, mely ihletően kellene hasson, pedig éppen nem kedvez ennek a szigorú formarendnek. A darab kidolgozott, kompakt, kerek egész, de nem megfellebbezhetetlen remekmű.

Érthető a zeneszerző hiányérzete, s nem véletlen az sem, hogy a következő vonósnégyesre már csupán négy esztendőt kell várni. A hazájába visszatérő, és a Peter Grimes zenei világában derékig elmerülő művész hozzáfog egy kevésbé kötött, de a műfaj míves hagyományait nagyon is figyelemmel kísérő kvartett megírásához. Az apropó ezúttal Henry Purcell halálának kétszázötvenedik évfordulója. A beérés, az alkotói kiteljesedés itt figyelhető meg a legtisztábban: a három tételből szerkesztett, bár kissé „farnehéz” darab egyaránt reflektál a műformának a századközépen szokásos kereteire, ugyanakkor egyrészt a „nagy opera”, a Peter Grimes sajátos mikrovilágának bűvkörében marad, másrészt a purcelli barokk tradícióra is reagál (Chacony). Különös módon a kompozíció éppen azáltal képes igazán hatni, hogy miközben a szerző önálló hangját hallatja, szervesen kapcsolódik több régi és megújuló zenei nyelvezethez.

A következő három évtizedben ugyan elnémíthatatlanul zsongnak a múzsák, azonban elhallgatnak a vonósok; Britten fél életén át negligálja a vonósnégyes műfaját, hogy aztán munkás élete legvégén, afféle hattyúdal gyanánt visszatérjen – megtérjen – hozzá. És megírjon benne mindent, amit az idős, a földi léttől búcsúzó muzsikus belefaraghat egy megkövültnek tetsző, klasszikussá merevedett műforma márványába. Az Op. 94-es, öttételes kvartett, mondhatni, tipikus kései műremek. De persze nem abban az értelemben, hogy tudástár-szerű, összefoglaló igényű munka volna, sokkal inkább egy végletekig letisztult, mégis eredeti tartalommal teli, mozgalmasan izgatott alkotás, mely Mahler-reminiszcenciákkal (a Kilencedik szimfónia Rondo-Burleske-je) és önidézetekkel (Halál Velencében) dolgozik és építkezik. A utolsó nagy dalmű hatása éppen úgy rátelepszik erre a darabra, mint a Második kvartettre a Peter Grimes nyers és morózus harmóniái: a nyitótétel (Duets) már maga is a velencei lagúnák csobogását idézi, a záró szakasz címében azután elvéthetetlenül irányítja a hallgatót: La Serenissima – s makacsul Aschenbach szerelmi vallomását ismétli.

Az őszülő üstökű, érdemdús férfiúkkal felálló Endellion Quartet kiegyensúlyozott előadásai nem Brittent, a modernista újítót keresik ezekben a művekben, hanem Brittent, a múlt század beérkezett klasszikusát. Artikulációjukban a le- és kigömbölyítés a fő irányelv, hangvételük így nem a keresés kalandját, hanem a békés rátalálást domborítják ki. Csiszolt, kiérlelt, nyugodt előadások ezek, melyek tisztán és hűen közvetítik e néhol hullámzó színvonalú kompozíciók üzenetét, de ezen túl nemigen tesznek hozzá semmit az eddigi ismereteinkhez. Hangjukban van valami joviális megelégedettség, ami számos nívós és emlékezetes pillanatot kínál ugyan, de összességében nélkülözi a teremtő muzsikálás feszült izgalmát.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-kukacok Akadémiája"

11:00 : Budapest
Erkel Színház

DONIZETTI: Lammermoori Lucia

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Miranda Liu (hegedű), Borbély László (zongora)
Central European String Quartet:
Miranda Liu, Soós Máté (hegedű), Nagao Haruka (brácsa), Szabó Judit (cselló)
BEETHOVEN: 10. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta, Op.96
STRAVINSKY: Három darab vonósnégyesre
DVOŘÁK: 12. (F-dúr) vonósnégyes, op. 96 („Amerikai”)


15:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Budafoki Dohnányi Zenekar
Mesélő: Lukácsházi Győző
Vezényel: Hollerung Gábor
BDZ Junior
BRITTEN: Variációk és fúga egy Purcell témára

16:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Balog József (zongora), Csordás Klára (ének)
Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói – balett
Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Ménesi Gergely
Pastorale IV/1. - Zene és tánc Amerikából

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Villányi Dániel (zongora)
"Fiatal tehetségek"
BACH: B-dúr partita BWV 825
SCHUBERT: a-moll szonáta D 784, op. 143
BARTÓK: Szonáta, BB 88
LISZT: 2. (E-dúr) legenda – Paolai Szent Ferenc a hullámokon jár, S 175/2

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ZAHAROV-ASZAFJEV: A bahcsiszeráji szökőkút - Balett

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Várdai István (cselló), Balázs János (zongora)
"Cziffra Fesztivál 2019"
KODÁLY: Szonatina
KODÁLY: Csellószonáta, Op.8
CHOPIN: g-moll cselló-zongora szonáta, Op.65

19:30 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Bizják Dóra (zongora)
Vezényel: Erwin Ortner
Pászti-bérlet 5.
"Friede auf Erden” – Bécsi zene Schuberttől Schönbergig"
BRAHMS: Vier Quartette (Négy kvartett)
BRUCKNER: Os justi, Christus factus est, Ave Maria
BRAHMS: Vier Klavierstücke (Négy zongoradarab) Op. 119
SCHÖNBERG: Friede auf Erden (Béke a földön)
SCHÖNBERG: 2 Volkslieder (Két népdal)
SCHUBERT: Gebet (Ima)
ZEMKINSKY: Fantasien Op. 9. - előadja: Bizják Dóra (zongora)
BRAHMS: Fest und Gedenksprüche

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Ittzés Gergely (fuvola)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Rémi Durupt, Boon Hua Lien és a mesterkurzus kiválasztott résztvevői
Holliger 80 Nemzetközi Mesterkurzus Zárókoncertje
MIKEL URQUIZA: Monte Altissimo (ősbemutató)
HEINZ HOLLIGER: Turm-Musik (magyarországi bemutató)
DONGHOON SHIN: Your Doubles (ősbemutató)
LEOŠ JANAČEK: Taras Bulba
18:00 : Pécs
Kodály Központ

Pannon Filharmonikusok
"Vidovszky 75"

19:00 : Gödöllő
Művészetek Háza

Forgó Eszter (szoprán)
Gödöllői Szimfonikus Zenekar
vezényel: Horváth Gábor
"Remekművek Gödöllőn / 3."
GOUNOD: Faust - balettzene
RESPIGHI: Az alkony
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia
A mai nap
született:
1685 • Georg Friedrich Händel, zeneszerző († 1759)
1927 • Régine Crespin, énekes († 2007)
1929 • Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenekutató († 1975)
elhunyt:
1704 • Georg Muffat, zeneszerző (sz. 1653)
1931 • Nellie Melba, énekes (sz. 1861)
1934 • Edward Elgar, zeneszerző (sz. 1857)