vissza a cimoldalra
2018-11-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61315)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4097)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Nagy koncertek emlékezete (35)
A nap képe (2107)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2992)
Balett-, és Táncművészet (5573)
Lisztről emelkedetten (932)
Pantheon (2280)
Opernglas, avagy operai távcső... (20162)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1529)
Franz Schmidt (3222)
Kimernya? (2810)
Élő közvetítések (7503)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1155)
Miller Lajos (87)
Palcsó Sándor (229)
musical (180)
Gioacchino Rossini (1021)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fedezzük fel újra Hans Hottert! (Schubert: Lieder)
- zéta -, 2014-01-17 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

Hans Hotter, Schubert Lieder Schubert: Winterreise, Schwanengesang, Lieder
(Hans Hotter, Gerald Moore)
WARNER 50999 9 93726 2 0

Ha ma valaki kiejti Hans Hotter nevét, akkor az átlag zenebarát egyből a nagy Wagner-basszbaritonra asszociál, aki szinte páratlan hosszú karriert futott be. Az énekesi pálya az 1930-as évek elejétől indult és végül egészen az ezredfordulóig nyúlt. Pedig ebből a pódiumon töltött mintegy hét évtizedből(!) Wagner-hősökkel a felénél is kevesebb időt töltött. (Persze a harmincegy-két év alatt elképesztő előadásszámot produkált, csak A walkűr Wotanját 13 felvételen énekli Hotter, senki sincs a nyomában, hasonló számokkal még az isteni Birgit Nilsson sem dicsekedhet!) De Wagner előtt és mellett még számos R. Strauss- és Mozart-szerepet keltett életre, s olykor még olasz opera szerepekbe is sikerrel kirándult (Falstaffként, Amonasroként, Scarpiaként, stb.). A 60-as évek közepétől pedig jöttek a nagy karakterszerepek. De mindezekkel párhuzamosan – tehát végig a teljes pálya idején – itt volt a Lied.

Hotter a húszas éveinek az elejétől folyamatosan énekelt dalokat, elsősorban persze a nagy német zeneköltőktől. S hogy ez nem csak egy-két alkalmas „kirándulás” volt, arra pompás bizonyíték a Warner által mostanában piacra küldött dupla CD. Hans Hotter két Schubert-dalciklust, a Schwanengesangot (D.957) és a Winterreisét (D.911) énekli további tíz Schubert-dal mellett, minden idők talán legelismertebb zongorakísérője, Gerald Moore társaságában. A felvételek 1949 és 57’ között készültek az EMI legendás londoni stúdiójában, az Abbey Road-on.

Persze, ha egy mélyebb hangú férfiénekes felvétele felbukkan, elkerülhetetlenné válik az összevetés a XX. század legjelentősebb dalénekesével, Dietrich Fischer-Dieskauval, de Hotter – aki a kollégával teljesen párhuzamosan működött – állja az összehasonlítást.

Hotter hatalmas és impozánsan zengő meleg basszbaritonja mögött meghallani a felvételek idején zsinórban énekelt óriási Wagner-hősöket. A művész a liedekben is megmarad a nagy formák kifejezőjének. Nem aprózza el, nem értelmez minden szót külön (mint Fischer-Dieskau oly sokszor), ha egy dalt elindít egy hangulatban, ahhoz következetesen ragaszkodik. Felfogása ebben az értelemben egyszerűbb, világosabb, s helyenként hatásosabb is. Sokszor egyszerűen hagyja az akadálytalanul áradó hangot, megteremti az magának a dal hangulatát önállóan. Hotter hangadása bámulatosan szabad, ez magyarázza is számomra a szinte páratlanul hosszú énekesi pályát.

Van Hotter hangszínében valami egyedien szomorú és férfias, ami önmagában elég lenne a hatásos előadáshoz, de ő ennél sokkal többet ad. A hatalmas hanganyag ellenére példás pianokultúrával rendelkezik, s gondosan ügyel a dallamívek felépítésére. Az az érzésünk, hogy tudatos énekes, aki precízen csiszolgatta a dalokat, de az előadásban semmi, de semmi nyomát nem találjuk a mesterkéltségnek. A kulcsszó a természetesség lehet, ami nagyszerűen párosul az imént említett szabad hangadással és az egyszerű, nagy formákban történő gondolkodással.

A felvétel pontosan igazolja, hogy a dal-művészet jelentős képviselői már jóval Dietrich Fischer-Dieskau előtt szakítottak a korábban dívó romantikus előadásmóddal.

A két lemez gerincét a Schwanengesang és a Winterreise jelenti. A Hattyúdalok Schubert utolsó dalait jelentik, ezért – a Téli utazáshoz hasonlóan – az előadásokon általában a pesszimista, világvége hangulat a megszokott. Ezzel ellentétben Hotter nemes, némi derűt tartalmazó finom rezignáltsággal közelíti meg a dalokat. Az énekes ugyanakkor mestere a drámai előadásnak, több dal előadása a legtöményebb indulatokat hozza elő az énekesből. Az Atlasz, vagy A hasonmás hátborzongató drámája, a Dermedtség vagy A folyónál riadt fájdalma alól a hallgató nem tudja kivonni magát.

Hotter ugyanilyen hatásosan tolmácsolja az olyan kedves és hangulatfestő elemekkel átszőtt dalokat is, mint a Szerenád vagy A tavaszi álom, de legjobban a legmagányosabb számok fekszenek neki. A kintornás vagy az Egyedüllét üres kvintakkordjai mögül megszólaló előadásában a csendes és örök, visszavonhatatlan elmúlás érződik.

A felvételek annak idején 78-as fordulatszámú lemezre készülhettek, így nem kerülhetett korongra a Csoporttal a Tartaroszon című dal, annak publikálása csak jóval később, 1982-ben történt meg. A lemez legnagyobb felfedezését számomra e dal jelentette, az énekes egyszerűen zseniálisan érzékeltette a Schubert által megigézett poklot.

Előadásban Hans Hotter méltó partnere volt Gerald Moore, aki érezhetően tökéletesen tudta-érezte, hogyan és mivel tud énekes kollégája művészetéhez hozzátenni.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

"Orgonahangverseny"

18:00 : Budapest
Corvin Művelődési Ház - Erzsébetligeti Színház

Adventre hangolva
Ünnepi koncert a Honvéd Férfikarral

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Megyesi Zoltán (tenor), Viviane Hagner, Alexander Janiczek (hegedű), Rafael Rosenfeld (cselló), Pivon Gabriella (fuvola), Heinz Holliger (oboa), Reto Bieri, Klenyán Csaba (klarinét), Lakatos György (fagott), Szőke Zoltán (kürt), Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
A Zeneakadémia Vonószenekara
Vezényel: Heinz Holliger
kamara.hu – a Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
Üveggyöngyjáték
LIGETI: Hat bagatell
BEETHOVEN: B-dúr klarinéttrió, op. 11
HAYDN: 25. (G-dúr) zongoratrió, Hob. XV:25
HEINZ HOLLIGER: Rechant
BARTÓK: Divertimento, BB 118

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Vigh Andrea (hárfa), Klukon Edit, Ránki Dezső (zongora), Drahos Béla (fuvola), Szatmári Zsolt (klarinét)
Accord Quartet
Debussy-est a szerző halálának 100. évfordulójára
DEBUSSY: Egy faun délutánja
DEBUSSY: Szonáta fuvolára, brácsára és hárfára
DEBUSSY: Két tánc
DEBUSSY: Fehéren és feketén
DEBUSSY: Lindaraja
DEBUSSY: Hat antik felirat
DEBUSSY: Kis szvit

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Baráth Emőke, Szutrély Katalin, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt
Purcell Kórus
Orfeo Zenekar
koncertmester: Simon Standage
Vezényel: Vashegyi György
MOZART: C-dúr („Jupiter”) szimfónia K. 551
MOZART: c-moll mise, K. 427
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Giovanni Guzzo (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Howard Williams
BERNSTEIN: Candide − nyitány
BERNSTEIN: Szerenád – Platón: A lakoma című műve nyomán
ELGAR: II. szimfónia
A mai nap
született:
1942 • Daniel Barenboim, karmester, zongorista
elhunyt:
1787 • Christoph Willibald Gluck, zeneszerző (sz. 1714)
1963 • Reiner Frigyes, karmester (sz. 1888)