vissza a cimoldalra
2020-01-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (7241)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3646)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (837)
Jonas Kaufmann (2475)
Élő közvetítések (8354)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (605)
Zenetörténet (262)
Kimernya? (3421)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4662)
Franz Schmidt (3511)
Pantheon (2511)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1850)
Operett, mint színpadi műfaj (4207)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62059)
Kedvenc magyar operaelőadók (1155)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2708)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Szemüveges forradalmárok (Schubert kamaraművei a Pavel Haas Vonósnégyessel)
Balázs Miklós, 2013-10-23 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

Schubert kamaraművei a Pavel Haas Vonósnégyessel SCHUBERT:
String Quartet No. 14 in D minor, “Death and the Maiden”,
String Quintet in C major, Op. 163

Pavel Haas Quartet
(Veronika Jarůšková, Marek Zwiebel – violin,
Pavel Nikl – viola, Peter Jarůšek – cello),
Danjulo Ishizaka – cello

SU 4110-2 - 2 Cds

Nem állítom, hogy nekünk, magyaroknak szégyenkeznivalónk volna múltunk vagy jelenünk vonósnégyes-kultúrája okán, hiszen adtunk a világnak számos kvartettet régen is, ma is, akik öregbítették a honi kamarazene-játszás jó hírnevét. De ha végigtekintek a cseh vonósnégyes-formációk nagy erejű során, azért elfog mégis a sárga irigység és esz a zöld penész. A České kvarteto, nemzetközi nevükön a „Bohemian Quartet”, egykoron olyan eminens muzsikusokból verbuválódott, mint Karel Hoffmann, Josef Suk, Oskar Nedbal és Hanuš Wihan. Egyenként is óriások voltak a maguk idejében, akik prímások és ünnepelt szólisták tucatjait nevelték ki – messze földön híres kvartettjük pedig megalapozta a XX. századi kamarázás gazdag tradícióját a kies cseh földön.

Ezen terebélyes, eleven fa ágán hajtottak ki aztán a masszív gallyak: a század közepén már olyan, mifelénk is jól ismert vonósnégyesek alakultak Prágában, mint a Smetana Kvartett (1945), melynek nem kisebb művész szegődött első hegedűségül, mint a később karmesterként befutott Václav Neumann, vagy a Talich Kvartett (1964), melyet előbb az idősebb Jan Talich (a legendás dirigens, Václav Talich unokaöccse), majd az ifjabb Jan Talich vezetett. A jó nevű Pražák Kvartett 1972-ben, a Kvarteto Martinů pedig 1976-ban indult hódító útjára, s a jószomszédi viszonynak (lásd még: KGST) hála, a Károly körúti Csehszlovák Kultúra Boltjában számolatlanul kapható Supraphon-lemezeknek köszönhetően a magyar zenerajongó is megtanulhatta a nevüket. Talán nem e sorok írója az egyetlen, aki Bartók III. és IV. vonósnégyesét a Talich Kvartett szinte minden nagyobb közkönyvtárban fellelhető bakelitlemezéről ismerte meg, Beethoven kései remekeit pedig a Smetana Kvartett örökbecsű korongjairól csodálhatta.

Az utóbbi időkben legtöbbször a Panocha, a Stamic vagy a Kocian Vonósnégyes került az érdeklődés homlokterébe, manapság pedig egy meglehetősen fiatal, alig több mint tíz éve megalakult vonósnégyes lett a cseh kamaramuzsika zászlóshajója: a Pavel Haas Kvartett. Nemrégiben jómagam is beszámolhattam világszerte körülrajongott Dvořák-lemezükről: bizony magasra tették a lécet. Mondhatnánk úgy is, nem engednek abból a minőségből, amit fenti jeles elődeik sok évtizedes kemény munka árán „leaszfaltoztak”. Most egy Schubert-műveket tartalmazó dupla CD-vel hallatnak magukról.

A d-moll vonósnégyes – ismert nevén „A halál és a lányka” – minden kisebb-nagyobb, jobb-rosszabb vonósnégyes repertoárján ott feszít; afféle kötelező repertoárdarab, a kelleténél talán többször is előveszik. Hogy remekmű, az nem kérdés, de afféle túljátszott remekmű… Hogy unnánk? No, azt azért mégsem, de jól esik néha a bájos „Rosamundekvartettel, a korai, de egyedi színezetű Esz-dúrral (D.87), vagy éppen a kései-komoly „nagy” G-dúrral átöblíteni a Schubert-vonósnégyesekről alkotott summás képünket.

A d-moll kvartett már a harmincas években referencia-értékű lemezfelvételeket ihletett, s azóta minden magára valamit adó vonósnégyes fölvette a maga verzióját a darabból, minekutána minden magára valamit adó zenebarát kiválaszthatta a saját, személyes kedvenceit. Nehéz amellett érvelni, miért vegyenek egy újabbat. Ugyanez a helyzet a C-dúr vonósötössel, mely ugyancsak az egyik leggyakrabban megszólaló és lemezre kívánkozó kamaradarab.

Hogy mi újat kínál a Pavel Haas Kvartett most megjelent lemeze a korábbi jól ismert olvasatokhoz képest? Voltaképpen semmit. Ne legyenek illúzióink, nem történik meg a kotta radikális újraolvasása, újraértelmezése, nincs eddig sosem látott „eredeti” vagy „revideált verzió”, melyet a molyette ős-kéziratokból sajtoltak ki. Még csak bélhúrok vagy akkurátus vibrató-kerülés sincs. Csak „a művek” vannak. A kvartett (kvintett) csupán elmesél egy sokszor idézett, sokszor átélt, sokszor megcsodált történetet, amit valahogy mindig jól esik újfent hallani. Akár a kiérdemesült hadastyánok száradt vonóján, akár egy ifjú és törekvő kamaraegyüttes friss hangján szólalnak meg, rendre valami régen látott ismerősként köszönnek ránk.

A Pavel Haas Kvartett pedig nem akarja újraírni a történelmet, csupán ott folytatni, ahol apáik és nagyapáik egykoron abbahagyták. Játékuk imponálóan magabiztos, határozott, minuciózusan pontos és a végletekig kiművelt. Talán túlzottan is akkurátus, így már-már a sterilitás, az akadémista iskolajáték, a „beteges” kottahűség érzetét kelti. Úgy is fogalmazhatnék: illetlenül pőrére vetkőztetik a kompozíciókat. De ez csak az első benyomás. Valójában a stúdióterem az, ami bántóan „süket” és kietlen, visszhangot alig hallani, így az éppen megszólaló hangok a teljes csendből érkeznek és nem lecsengenek, hanem végük van, mint a botnak. Az észrevehetetlenül csekély utózengés, a felhangdús akkordok hiánya nem keveri olyan jólesően „romantikus” fénybe az éppen rákövetkező passzázst.

Az előadások atmoszféráját nem az akusztika, a szonorikus illúziókeltés csalárd eszközei, hanem csakis a tiszta artikuláció, a finom „bécsies” rubatók kijátszása, az összeszokottságban beérett együttlélegzés, az „ihletett kontrolláltság” zárt terében való állandó mozgás teremti meg. A ma hitelesnek gondolt Schubert-hangzás csak vonakodva, szinte húzódozva tárulkozik ki, nehezen nyílik meg, nem adja könnyen magát. Schubert finoman csipkézett, delejes optimizmust sugárzó, mégis metsző komolyságú mikrovilága itt nem a romantika madárdalos erdejéből bukkan elő, hanem egyfajta márványkemény, szögletes, minimalista modernségből születik meg. De a fojtott, némelykor ostorcsapásszerűen előtörő, máskor feltartóztathatatlanul örvénylő drámát, vagy a formák és harmóniák belülről szabályozott játékát nem lehet csak úgy kilúgozni a kamarairodalom legnagyobb műremekeiből. Persze, tudjuk jól: sosem könnyű bensőséges hangulatot, intimitást kicsiholni a magukra hagyott, minden külső fogódzóiktól megfosztott hangokból, de ha átadjuk magunkat a kimeríthetetlen schuberti melodika szirénhangjainak, ezredszerre is nagy felfedezések alanyává válunk.

És hogy mit tegyünk a hagyománnyal? Dacolunk az érdemdús elődökkel, vagy az idővel meghaladjuk őket? Egyiket sem. A dac értelmetlen, a meghaladás értelmezhetetlen. A tradícióból néha elcsenünk valamit, máskor hozzábiggyesztjük a magunkét. Csak, hogy mi is kapcsolódjunk egy folyamatos, töretlen, időtlen minőséghez.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Liszt-kukacok Akadémiája - Zenélő természet

11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Budafoki Dohnányi Zenekar
Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Előad és vezényel: Hollerung Gábor
"Megérthető zene"
TALLIS: Spem in alium
TORMIS: A vas elátkozása
SCHÖNBERG: Béke a földön, op. 13
WERLE: 126. Petrarca-szonett
GYÖNGYÖSI LEVENTE: Beati pauperes spiritu

11:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

"Matinékoncertek"
RÁNKI: Pomádé király új ruhája

11:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle

15:30 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

A Budapesti Fesztiválzenekar művészei
Gálfi Csaba (brácsa), Juhász Barna (brácsa), Pivon Gabriella (fuvola), Polónyi Ágnes (hárfa)
Koncertmester: Pilz János
VIVALDI: g-moll concerto két hegedűre, csellóra és vonósokra, RV 578
HÄNDEL: D-dúr concerto grosso, HWV 323
BACH: 6. (B-dúr) Brandenburgi verseny, BWV 1051
MOZART: 4. (D-dúr) szimfónia, K. 19;
C-dúr versenymű fuvolára, hárfára és zenekarra, K. 299

16:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Schöck Atala (ének)
Háry Ágnes (brácsa)
Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Kovács János
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia; II. tétel: Bál, IV. tétel: Menet a vesztőhelyre; V. tétel: Boszorkányszombat
Faust elkárhozása – drámai legenda
Szilfek tánca a II. részből
Rákóczi-induló az I. részből
Nyári éjszakák – dalciklus
I. dal: Villanella
II. dal: A rózsa lelke
A trójaiak – opera
A núbiai rabszolgák tánca
Harold Itáliában – szimfónia brácsaszólóval
IV. tétel: Rablók orgiája – Emlékezés letűnt jelenetekre
Rómeó és Júlia – drámai szimfónia
Mab királynő – Scherzo

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Csalog Gábor (zongora)
Fazekas Gergely (zenetörténész)
"Csalog Gábor Vasárnapok – Dialógusok (a) zenével II."
Tánczenék Bachtól Stravinskyig
Bach, Schubert, Schumann, Ravel és Stravinsky művei

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Operavizsga Fesztivál"
CIMAROSA: A titkos házasság
A Freiburgi Zeneművészeti Főiskola előadása

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle

19:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Wijnands Emma (hegedű), Wijnands Margit (gordonka), Wijnands Paula (gitár, zongora)
Fekete Zsófia (zongora)
"Gradus ad Publicum"
Schubert, Mendelssohn, Muszorgszkij, Fauré, Gliére, Teddy Bor,
Piazzolla művei és további meglepetések.
A mai nap
történt:
1790 • A Cosi fan tutte bemutatója (Bécs)
1911 • A rózsalovag bemutatója (Drezda)
született:
1908 • Stéphane Grappelli, jazz-muzsikus († 1997)
1936 • Oberfrank Géza, karmester († 2015)
1945 • Jacqueline du Pré, csellista († 1987)
elhunyt:
1795 • Johann Christoph Friedrich Bach, zeneszerző (sz. 1732)