vissza a cimoldalra
2020-01-29
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (3434)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7245)
Bartók Rádió (758)
Élő közvetítések (8358)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4668)
Palcsó Sándor (280)
Operett, mint színpadi műfaj (4211)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (606)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1856)
Társművészetek (1577)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1385)
Erkel Színház (10442)
Miklósa Erika (1241)
Franz Schmidt (3513)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3649)
Jonas Kaufmann (2476)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A Marisvarrta télikabátakasztó hiteles története – Bartók Béla és Paul Sacher levelezése
- zéta -, 2013-08-15 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Bartók Béla és Paul Sacher levelezése Bartók Béla és Paul Sacher levelezése
(közreadja és fordította Bónis Ferenc)
ISBN 978-963-506-889-0
332 oldal
4500,- Ft
Balassi Kiadó, 2013

Fölöttébb izgalmas olvasmányban lehet része annak, aki a Balassi Kiadó egyik legújabb kiadványát a kezébe veszi. Bónis Ferenc közreadásában és fordításában Bartók Béla életébe, gondolkodásába és komponálási technikájába nyerünk betekintést, persze csak áttételesen. Azért áttételesen, mert a közreadott dokumentumok levelek, melyek nem e célból születtek, viszont a kései utókor mégis pompás lehetőséget kap a zeneszerző-géniusz kulisszatitkainak elleséséhez.

A történet 1936 júniusában kezdődött, amikor a fiatal (ám jómódú) svájci karmester, Paul Sacher felkérte az akkor már világszerte egyre növekvő szakmai elismertségnek örvendő Bartókot, hogy zenekara számára új művet alkosson. S a komponista – akit egész pályáján végigkísértek az anyagi nehézségek – örömmel lecsapott a lehetőségre, így született meg a Zene húros hangszerekre, ütőkre és celestára még ugyanebben az évben.

Az egyértelmű siker (a premieren az utolsó tételt meg kellett ismételni – nem gyakori még Bartók-nagyságrendű komponistáknál sem) újabb művek felkérésére sarkallta a kétségkívül jószemű- és fülű megrendelőt. Előbb a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, majd 1940-ben a Divertimento született szintén Sacher felkérésére. Három megkerülhetetlen remekmű, melyek kiragyognak Bartók amúgy is egyenletesen magas színvonalú alkotói terméséből. (Sacher nevéhez egyébként még egy Bartók-ősbemutató fűződik, Geyer Stefi a halála előtt ugyanis őrá bízta a neki szánt, ám általa sosem játszott Ifjúkori Hegedűversenyt, az végül 1958-ban hangzott fel először Bázelben.)

A Balassi Kiadó könyve elsősorban e művek születésének technikai körülményeire engednek betekintést, hiszen olvashatjuk a megrendelő és a komponista olykor finom részletekbe menő aprólékos levelezését. De Bónis Ferenc itt nem állt meg szerencsére, hanem belekotort még a tekintélyes Bartók-archívumba és mellétette azokat a leveleket, amelyek a bemutatók technikai körülményeit taglalják. Egyebek mellett olyan apróságokra derül fény, hogy például hogyan kapott a svájci fél a műsorfüzethez megfelelő fotót a zeneszerzőtől, s azt – felhasználás után – hogyan juttatta vissza.

De Paul Sacher nem elégedett meg a megrendelői szereppel, mert sejthetően ráérzett a híresen távolságtartó komponista gyengéjére: állandóan gyötrődött a számára nem igazán megfelelő komponálási lehetőségek miatt. Felajánlotta, hogy költözzön néhány hónapra a nyugodt és tágas saanen-i vendégházába, ahol még házvezetőnőt is biztosít, hogy semmi más gondja ne lehessen az alkotáson kívül. (Ott komponálta a Divertimentót.) A levelezésbe ezen ponton bekapcsolódott Maja Sacher, a dirigens felesége, majd Pásztory Ditta is. Ha barátság nem is lett a dologból (Bartók majd negyedszázaddal idősebb volt), a kölcsönös tisztelet kétségkívül létrejött.

A komponista gondolkodását nagyszerűen jelzik azok a levelek, amelyekkel Bónis kiegészítette a felek levélváltását, ezekben ugyanis Sacherről írt Bartók. Eleinte még kicsit cinikusan kibeszéli a milliomos feleség vagyonából zenekart fenntartó Sachert, de már akkor is egyértelmű volt számára, hogy a Bázeli Kamarazenekar tagjai szeretettel és lelkesedéssel vettek részt a darabja bemutatóján. Nekem a Dittának írt egyik levelének utóirata mondott a legtöbbet Bartók különc személyiségéről: „A Marisvarrta télikabátakasztó persze hogy már elszakadt; itten varrtak rája újat! – Sejtettem én ezt!”

A könyvben megtalálhatjuk még Sacher Bartókról 1981-ben írt visszaemlékezését és Bónis 1995-ben Sacherrel készített nagyinterjúját is, ezek teszik teljessé a két muzsikus kapcsolatáról alkotott képet. A fölöttébb gondosan kivitelezett kötet kétnyelvű, a leveleket és kiegészítéseket magyarul és az eredetiben, németül olvashatja az érdeklődő.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Koros-Fekete Fanni (hegedű), Bálint Péter (zongora)
"Hangulatkoncert"
JANÁČEK: Szonáta hegedűre és zongorára
MOZART: G-dúr szonáta zongorára és hegedűre, K. 301
MONDELSSOHN: Variations Sérieuses, op. 54
BACH: d-moll partita, BWV 1004 - Chaconne

19:00 : Budapest
Fészek Művészklub

Tóth Ágnes (fuvola), Szűcs Péter (klarinét),
TRIO Y:
Varga Oszkár (hegedű), Matuska Flóra (gordonka) Dani Imre (zongora)
Magyar Kortárszene a Fészekben IV. - Huszonévesek kamarazenéje
GELLÉRI ANDRÁS: Transformotion II.
ZÁMBÓ JONATÁN: T(Rio)
PERSÁNYI ZSÓFI: Jeux – á B.H.
KECSKÉS D. BALÁZS: Chantsd’amour
SZÉCSI LŐRINC: Triószonáta
SZŐCS MÁRTON: ArcsIncertaines

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Matias Tosi (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Vezényel: José Cura
JOSÉ CURA: Montezuma és a rőthajú pap – vígopera (de azért nem annyira) [ősbemutató]

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Mihail Pletnyov (zongora)
MOZART: Esz-dúr szonáta, K. 282
BEETHOVEN: Asz-dúr szonáta, op. 110
MOZART: C-dúr szonáta, K. 330
BEETHOVEN: c-moll szonáta, op. 111
A mai nap
született:
1782 • Daniel Auber, zeneszerző († 1871)
1862 • Frederick Delius, zeneszerző († 1934)
1924 • Luigi Nono, zeneszerző († 1990)
elhunyt:
1962 • Fritz Kreisler, hegedűs (sz. 1875)