vissza a cimoldalra
2018-10-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61188)
Kedvenc felvételek (149)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (2775)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2937)
Zenetörténet (244)
Kiss B. Atilla (191)
Operett, mint színpadi műfaj (3734)
Lisztről emelkedetten (931)
Kolonits Klára (1078)
Élő közvetítések (7462)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1124)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1507)
Franz Schmidt (3200)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (289)
A hangszerek csodálatos világa (183)
Giacomo Meyerbeer (653)
Jonas Kaufmann (2276)
Opernglas, avagy operai távcső... (20149)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Előjegyzés nélkül - Martonvásár II.
- szike -, 2013-08-02 [ Vidéken ]
nyomtatóbarát változat

Martonvásár 2013. július. 27. - Martonvásár

Korondi Anna (szoprán)
Schöck Atala (mezzoszoprán)
Alessandro Codeluppi (tenor)
Blazsó Domonkos (basszus)
Nemzeti Énekkar, karigazgató: Antal Mátyás

Beethoven: Coriolan - nyitány, op. 62
Beethoven: I. (C-dúr) szimfónia, op. 21
Beethoven: C-dúr (kismartoni) mise, op. 86

Nem voltam jelen a délutáni kamarakoncerten, így arról nem tudok beszámolni, hogy az előadók, vagy a kíváncsiskodók közül kapott-e valaki napszúrást. A Beethoven sziget ősfái alatt, este 7 órakor még legalább 36 fokot mutatott a hőmérő higanyszála, ami persze a 39,5 fokos napi csúcshoz képest enyhülést jelentett.

Ezúttal jó helyen is ültem, személyes zsörtölődésre semmi okom, mindent hallottam.

Nem vagyok benne biztos, hogy kizárólag a levegő magas hőfoka tette visszafogottá a Coriolan nyitány-t. Ezzel a darabbal kezdeni a hangversenyt kézenfekvőnek látszik, de mégis megfontolandó vállalkozás. A nyitányokhoz – ahogy az Eroicaval kezdődően a páratlan számú szimfóniákhoz is – hozzátapadt az a sok-sok előadás és lemezfelvétel élménye, melyeken a 20. század nagy karmester egyéniségei vezényelnek. Ezek hatása alól azoknak az előadóknak nem könnyű kivonni magukat, akiknek volt szerencséjük őket hallani. Gondolom, hogy Antal Mátyás e miatt (is) igyekezett kizárólag a partitúra alapján közelíteni a darabhoz, valószínűleg még azoknak a karmestereknek az instrukcióit is igyekezett elfelejteni, akik mellett ifjú korában hangszeres muzsikusként dolgozott. Bár becsületes produkció jött létre, ugyanakkor fűszertelennek éreztem az előételt. Igaz, az "előétel" nem a legszerencsésebb megfogalmazás, mert a Coriolan-nyitány, a hangnem azonosságtól eltekintve, nem sok hasonlóságot mutat a koncerten elhangzott két másik darabbal. Hangneme ellenére ez egy szomorú mű, amely csodálatosan fejezi ki a főhős vergődését és a bekövetkező tragédiát.

Az I. szimfónia négy tétele sokkal jobban rímel azokra a hangulatokra, melyeket a C-dúr hangnemhez szokás kötni. Rövid beszámolóban nem tervezem a hangnemekkel kapcsolatban egy teljes közhelyszótár összeállítását, de mondandóm világossá tételéhez megosztok néhány melléknévből képzett főnevet, melyet a C-dúr hangnemhez szoktak társítani: világosság, tisztaság, fényesség, áttetszőség, magasztosság.

Beethoven nem siette el. 1800-ban, harminc évesen jelentkezett első szimfóniájával. (Mozart 31 éves volt, amikor az azonos hangnemű Jupiter-szimfóniát komponálta, ami nála sorrendben a 41-dik volt.) Azért ne ragadjunk le a kvantitatív dolgoknál. A korabeli kritika Haydn-karikatúrának minősítette Beethoven ezen opusát. Jómagam azokkal értek egyet, akik ezt cáfolják. Abszolút eredeti Beethoven mű. Kétségtelen, hogy fellelhetők benne Haydn-os elemek, de nem több, mint a B-dúr zongoraversenyben, vagy az op.2-es zongoraszonátákban.

Pár évvel ezelőtt olvastam egy interjút az est karmesterével, Antal Mátyással. Ebben – egyebek mellett – arról beszél, hogy neki rosszul esik a beskatulyázás, mi szerint őt korrepetitorként és oratórium-karmesterként tartják számon. Ha zenekari művet vezényel, arra nem, vagy csak nagyon ritkán reagálnak. Antal Mátyás, az NFZ élén is megajándékozott minket néhány szép pillanattal, de sajnos-szerencsére egy más minőségű muzsikusként lépett elő a C-dúr mise karmestereként. Nem csak a korrepetitori, betanítói munkáját dicsérte a mise, ezen átütött a személyisége. A darab különben nem ritka vendég Martonvásáron. A misét Esterházy Miklós ( annak a nagy Esterházy Miklósnak az unokája, aki Haydnt 30 éven át foglalkoztatta) rendelte meg a misét, felesége névnapjára, vagy lánya születésnapjára. A teljes mű ősbemutatója Kismartonban volt. Erre az alkalomra eredetileg az öreg Haydnt kérték fel, aki maga helyett Beethovent ajánlotta. Beethoven oratórikus művei közül talán a legnépszerűbb, a Missa Solemnis mellett (vagy után), ezt játsszák legtöbbet.

A szólisták ezen a héten is kiválóak voltak. A kórusnak árt legkevesebbet az akusztika, ők itt mindig jók, a zenekar muzsikusai is a mise előadásával „csúcsra járatták” magukat.

A Donna nobis pacem alatt arra gondoltam, hogy néhány fokos hőmérséklet csökkenés esetén is, tudtak volna ezen a hőfokon játszani. Fahrenheitben nem tudom mennyi, de Celsiusban este 9-kor, még mindig 33 fok volt.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
történt:
1890 • Az Igor herceg bemutatója (Szentpétervár)
született:
1801 • Albert Lortzing, zeneszerző († 1851)
1891 • Palló Imre, énekes († 1978)
elhunyt:
2004 • Robert Merrill, énekes (sz. 1919)
2008 • Sándor Judit, énekes (sz. 1923)