vissza a cimoldalra
2019-02-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Haladjunk tovább... (225)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4223)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Társművészetek (1289)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61447)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Kedvenc felvételek (150)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11312)
A csapos közbeszól (95)

modern eszement rendezesek (241)
Kolonits Klára (1085)
Edita Gruberova (3073)
Balett-, és Táncművészet (5611)
Élő közvetítések (7723)
Erkel Színház (9680)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3138)
Franz Schmidt (3276)
A MET felvételei (128)
Momus-játék (5607)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1591)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (161)
Lapról játék (1)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1280)
Belcanto (917)
Diana Damrau (438)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

„Elejtett gondolatok, elfelejtett recenzens?” (Pernye András: Budapest hangversenytermeiben)
- zéta -, 2013-07-19 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Pernye András: Budapest hangversenytermeiben Pernye András: Budapest hangversenytermeiben
(Válogatott zenekritikák 1959-1975)

Szerkesztette, válogatta és az utószót írta Mikusi Balázs
ISBN 978 963 439 2
412 oldal; 3200,- Ft
Gondolat Kiadó – Országos Széchényi Könyvtár
2012

Súlyosan tévednek azok, akik érzelemmentességben próbálják meghatározni a modern interpretációt…” – írta Pernye András 1966. október 22-én, Arthur Rubinstein Erkel Színházban tartott szólóestje kapcsán. De ne gondoljuk, hogy ez a gondolat volt a terjedelmes hangversenykritika alfája és omegája, nem dehogy. Annyira nem, hogy még zárójelbe is tette, így, három ponttal a végén.

Azt hiszem Pernye András írásaiban mégis ezek az elejtett gondolatok, a szinte gyökértelenül megjelenő mondatai jelentik az igazi csúcspontot. Persze a cikkek önmagukban is fontosak és jelentősek. Egyfelől pontosan megfelelnek a kritikus azon feladatának, hogy krónikásként tudósítsa a kíváncsi utókort, mi zajlott azon az adott estén a koncertteremben.

Másrészt pedig, ahogy illik, lineárisan végigszaladt az este műsorán, elemezte a felhangzott darabokat, s kapcsolatukat a napi előadó személyével és művészetével. Írásainak ezen részében általában Pernye a biztos kezű zsurnaliszta lendületével könnyedén haladt előre, ítéleteinek nagy-nagy többsége ma is vállalható és bátran hivatkozható.

Fontos ugyanakkor kijelenteni, hogy Pernye cikkei önmagukban nem csúcsai az időszak zenekritikai termésének. Elsősorban azért nem, mert ezirányú működésének legfőbb időszakában, a 60-as években, a 70-es évek első felében Magyarországon – főleg mai szemmel visszanézve – elképesztő színvonalon működött a zenei napikritika. Amikor Pernye csak egy lehetett a fantasztikus névsorban. Hiszen nemcsak a zenei felhozatal volt egészen kiemelkedő, hanem az arról tudósító zenekritikus gárda is. Abody Bélától kezdődően, Fábián Imrén, Fodor Lajoson, Gádor Istvánon, Kárpáti Jánoson, Kovács Jánoson, Kroó Györgyön, Liebner Jánoson, Péterfi Istvánon, Szenthelyi Istvánon, Várnai Péteren és másokon keresztül (mert biztosan hagytam ki még fontos neveket) nagyjából egy időben remektollú szakemberek tudósították a publikumot koncertről koncertre, operaestéről operaestére.

De Pernye mégis ki tudott emelkedni, hiszen ott voltak azok a bizonyos mondatok, amiről a cikk elején írtam. Valami egészen különleges képessége volt a kicsit sablonos szakszövegbe odabiggyeszteni egy-egy olyan gondolatot, amitől az adott hangverseny egy szempillantás alatt más látószögbe került, az este horizontja váratlanul kitágult, az olvasó – bár nem úgy készült – hirtelen egészen más léptékkel látta a dolgot. És utána a következő mondattal már vissza is zökkent a maga picit egyenszürke nyelvezetébe.

A Gondolat Kiadó most az Országos Széchényi Könyvtárral karöltve, Mikusi Balázs gondos válogatásában és szerkesztésében kiadott egy nagy csokor Pernye-zenekritikát, melyeket a zenetudós 1959 és 1975 között, a Magyar Nemzetben követett el. Az Utószóban van sajnos egy árulkodó dátum, ami mellett egyszerűen nem tudok elmenni. Eszerint Mikusi 2000 áprilisában tette le az asztalra e gyűjteményt, s pont egy tucat év kellett hozzá, hogy mi is olvashassuk. Vajon miért kellett ennyi időt várni?

Valaha – korai halálát megelőzően – Pernye András a műfaj legismertebb személyiségének számított az egykori Magyar Televízió népszerű kulturális vetélkedőjének köszönhetően. Ugyan e könnyen jött népszerűség már akkor is gyorsan múlónak bizonyult, de – mások mellett – Pernye életművén nőttünk fel zeneszerető magyarok néhány százezren. Nekünk miért nem hiányoztak e kritikák gyűjteményes kiadásai? Csak jelzem: a most megjelent kiadvány csak koncertkritikai válogatás, nem szerepelnek bennük az operakritikák, lemezkritikák, amelyekből a szerző szintén bőségesen alkotott.

Kicsit fura így leírni, hiszen a címzett mindig ódzkodott az efféle dagályos gondolatoktól, de Pernye András egyfajta nemzeti kincs, akinek írásai a magyar zenekultúra szerves részét képezik. A közös felelősségünk, hogy írásait olvassuk és olvashassuk.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Auer Trió:
Fülei Balázs (zongora), Kováts Péter (hegedű), Varga István (cselló)
SCHUBERT: B-dúr trió, D 898
SCHUBERT: Esz-dúr trió, D 929

18:30 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

I Bassifondi:
Simone Vallerotonda (theorba, gitár, művészeti vezető), Stefano Todarello (lant, gitár), Gabriele Miracle (ütőhangszerek)
FOSCARINI: Gagliarda francese; Passacaglio sopra la lettera del O; Aria di Firenze per la A e C
KAPSBERGER: Toccata II; Sfessania; Passacaglia; Colascione
CARBONCHI: Scaramanzie; Mariona
BARTOLOTTI: Passacaglia per la D
CORBETTA: Passacaglia per la X
PICCININI: Partite sopra quest’aria francese detta l’Alemana (Corrente)
SANZ: Jacaras
MURCIA: Folias gallegas; Zarambeques o Muecas; Cumbées; Tarantelas

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ZAHAROV-ASZAFJEV: A bahcsiszeráji szökőkút - Balett

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Catherine Nardiello (zongora), Litván Erika (hegedű)
Giusto Kamarazenekar
vez: Tőri Csaba
SUGÁR REZSŐ: Rondó zongorára és vonósokra
HARRI WESSMAN: Concertino nr. 2 zongorára és kamarazenekarra
MENDELSSOHN: d-moll versenymű hegedűre és vonósokra
ERNEST BLOCH: Concerto Grosso vonósokra és zongorára

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Isabelle Faust (hegedű)
Gürzenich Zenekar, Köln
Vezényel: François-Xavier Roth
MENDELSSOHN: e-moll hegedűverseny, Op.64
MAHLER: V. (cisz-moll) szimfónia

19:30 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Bognár Szilvia (ének), Kónya István (lantok), Bede Péter (furulyák)
Bálint napi koncert - „Egy szép táncot jókedvemből”

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rost Andrea, Sebestyén Miklós, Rab Gyula
Purcell Kórus
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
HAYDN: A Teremtés Hob. XXI:2

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Baráti Kristóf (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hartmut Haenchen
BRAHMS: D-dúr hegedűverseny, op. 77
SOSZTKOVICS: VIII. (c-moll) szimfónia, op. 65
19:00 : Sülysáp
Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár

Anima Musicae Kamarazenekar
Művészeti vezető: G. Horváth László
ROBERT FUCHS: D-dúr Szerenád
SCHUBERT: Serenade D 957
CSAJKOVSZKIJ: C-dúr vonósszerenád
A mai nap
született:
1571 • Michael Praetorius, zeneszerző († 1621)
1937 • Peskó Zoltán, karmester
1947 • John Adams, zeneszerző
1975 • Bársony Péter, brácsás
elhunyt:
1621 • Michael Praetorius, zeneszerző (sz. 1571)
1857 • Mihail Ivanovics Glinka, zeneszerző (sz. 1804)
1885 • Leopold Damrosch, karmester (sz. 1832)
1981 • Karl Richter, karmester (sz. 1926)