vissza a cimoldalra
2019-04-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11346)
A csapos közbeszól (95)

Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (23)
Társművészetek (1299)
Erkel Színház (9939)
Pantheon (2341)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4337)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (163)
Kolonits Klára (1093)
Élő közvetítések (7829)
László Margit (195)
Milyen zenét hallgatsz most? (25018)
Balett-, és Táncművészet (5793)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1640)
Franz Schmidt (3313)
Operett, mint színpadi műfaj (3886)
Thomas Hampson (266)
Charles Gounod (221)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A két elfeledett Foscari (De különösen az egyik)
Operatikus, 2013-06-28 [ Opera ]
nyomtatóbarát változat

I due Lombardi, Cetra 1951 Verdi - I due Foscari

Maria Vitale, Carlo Bergonzi, Giangiacomo Guelfi, Pasquale Lombardo, etc.
RAI Ensemble, Milano
Carlo Maria Giulini

2-Warner Cetra 2564 661434

A színpadi művek néha siker és kudarc, ismertség és feledés különös útjait járják. S ez gyakran messzi köszönő viszonyban sincs a minőséggel. Verdi 1844-ben az Ernani márciusi nagy sikere után novemberre új operával készült el. A két Foscari is nemes alapanyagot használt föl, Byron drámáját, amiből Verdi állandó munkatársa, Francesco Maria Piave faragott librettót.

A Macbethről azt szokták gondolni, hogy azért arat kisebb sikert, mert túl sötét, alig akad benne világos szín. Nos, akkor ugyan mit hozhatnánk föl A két Foscari mentségére? Hisz itt még boszorkányok, meg bordal sincsenek. Nem is a sötétség a legnagyobb baj vele, hanem a drámai változatosság hiánya. Azzal kezdődik, hogy Jacopo Foscarit, a velencei doge fiát száműzni akarják, mert hazaárulással vádolják. Ő tagadja a vádakat. Felesége, Lucretia próbálja megmenteni, de ehhez nincs elég hatalma. Apja, Francesco szintén próbálja megmenteni, de neki meg túl sok a hatalma, hogy ezt megtehesse. Államfőként nem kivételezhet a fiával. Mármost a probléma az, hogy a három főszereplő státusa a darab alatt jottányit sem változik. Ráadásul nem is igen tehetnek a változásért.

Még a feleség a legaktívabb. A Cetra 1951-es felvételén a három énekes közül is Maria Vitale. Nomen est omen: a voce is drámai, erőteljes, bár legtöbbször kevésé differenciált. Gian Giacomo Guelfi markáns baritonhang. Jól is használja mindvégig, Vitaléval énekelt duettje a felvétel egyik legizgalmasabb részlete. Talán csak az igazi személyesség hiányzik belőle. Jól megmutatja az apa fájdalmát, csak azt nem érzem benne, hogy nekem akarná elmondani.

A 62 éves felvétel legfőbb érdekességének az ifjú Carlo Bergonzi ígérkezik, akinek ez az első teljes operalemeze. Különös, ahogy erénye kelt hiányérzetet. Bergonzi már 27 évesen is teljesen érett művész. Selymes a hangszíne, mintaszerűen formálja a dallamokat, megnyugtató ízléssel ábrázol szerelmet, fájdalmat, lemondást. Pedig a hallgató a feltörekvő ifjú zseninek olyan szívesen bocsátaná meg, ha egy kicsit ordítana, ha időnként szétfeszítené a tempókorlátokat, ha színpadias lenne. A nagy Bergonzi viszont már tojáshéjjal a fenekén is kiábrándítóan tökéletes, s ettől – mint szinte mindig – egy cseppet unalmas is. Nem beszélhetünk jobb vagy rosszabb korszakairól, beérésről, letisztulásról. Márpedig én szeretem, ha a zöld, az érett és a szárított almának más és más az íze. Lehet őt csodálni, hogy nyugdíjaskorban is milyen szép hangon és könnyedén énekelte Nemorinót. (Csak nagypapakorban megkísértett Otellójával vallott kudarcot, de az már nem számít.)
Ezen a felvételen ráadásul jól illik felfogásához druszája, Carlo Maria Giulini tükörsimára kivasalt hangzása. Giulini az a karmester, aki ott is egyensúlyt és összhangot képes teremteni, ahol fölborult a világ és süvölt a diszharmónia.

A két Foscari sorsa Magyarországon még hányatottabb, mint a darabbéli hősöké. 1850-ben ugyan bemutatta a darabot a Nemzeti Színház, megért 28 előadást, 1903-ben pedig a Budai Színkörben adták elő, de a magyar operaszínpadokon nem tudott gyökeret verni. 2001-ben Pál Tamás vezényletével előadták még koncertszerűen, de modern kori színpadi megvalósítása nem volt. Ugyanakkor Pozsonyban például a közelmúltban éveken át játszották. Aki kíváncsi rá, annak maradnak a lemezek, meg a DVD-k. És ez jól is van így.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Saki Kono zongora diplomakoncertje
BYRD: My Ladye Nevels Grownde
SOSZTAKOVICS: 7. (A-dúr) prelúdium és fúga, op. 87/7
SOSZTAKOVICS: 12. (gisz-moll) prelúdium és fúga, op. 87/12
SOSZTAKOVICS: 15. (Desz-dúr) prelúdium és fúga, op. 87/15
SOSZTAKOVICS: 24. (d-moll) prelúdium és fúga, op. 87/24
J.S. BACH: f-moll zongoraverseny, BWV 1056
Szokolay Balázs (zongora)
SOSZTAKOVICS: 2. (e-moll) zongoratrió, op. 67
Mikola Ivanovich Román (hegedű), Háry Péter (cselló)
Saki Kono (zongora)

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Trio Encuentro: Tóth Kristóf (hegedű), Agárdi Eszter (gordonka), Szőcs Henrik (zongora)
"Kontrasztok"
SCHUBERT: 2. (Esz-dúr) zongoratrió, D. 929
RAVEL: a-moll zongoratrió

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Miklósa Erika (szoprán), Balázs János (zongora)
"Zongopera"
Donizetti, Verdi, Strauss, Piazzola áriái, Cziffra György átiratai és improvizációk
19:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

Operát az Operából! – Belföldi turné
'Puccini Itáliája' operagála
Koncertszerű előadás

19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Kiss Péter (zongora)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Vajda Gergely
LISZT: A bölcsőtől a sírig (Von der Wiege bis zum Grabe)
VAJDA GERGELY: Szomorú Vasárnap Variációk
LISZT: A-dúr zongoraverseny Nr. 2.
MENDELSSOHN: V. (D-dúr) ,,Reformáció’’ szimfónia, Op. 107.
A mai nap
született:
1857 • Ruggiero Leoncavallo, zeneszerző († 1919)
1858 • Ethel Mary Smyth, zeneszerző († 1944)