vissza a cimoldalra
2019-06-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61825)
Élő közvetítések (7918)
Ilosfalvy Róbert (848)
Erkel Színház (10239)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3273)
Pantheon (2356)
Franz Schmidt (3351)
Opernglas, avagy operai távcső... (20233)
Operett, mint színpadi műfaj (3939)
Jacques Offenbach (477)
Palcsó Sándor (244)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (72)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1680)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4505)
Simándy József - az örök tenor (606)
Társművészetek (1305)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Virágok, gyümölcsök, tövisek (Mahler: Symphony No.1 - Alsop)
- zéta -, 2013-06-14 [ Szimfonikus művek ]
nyomtatóbarát változat

Mahler: Symphony No.1 - Alsop Mahler: Symphony No.1

Baltimore Symphony Orchestra
Marin Alsop

NAXOS 8.572207

*

Az 1888-as esztendő vízválasztónak bizonyult a szimfónia műfajának, akkor már lassan százhuszonöt éves történetében. Schumann már bő három évtizede, Liszt két éve halott, s Brahms legutolsó szimfóniáját is pont két esztendeje mutatták be, az egyre népszerűbb Dvořak pedig már a hetediknél tartott. De a műfaj megújulásra várt, s bár egy másik Anton, bizonyos Bruckner nevű osztrák orgonista a nyolcadik szimfóniáját írta, a nagyközönség nem igazán volt vevő ezekre az idő előtt érkezett remekművekre.

Az áttörés harcos és dicsőséges feladata a Budapesten állását éppen elfoglaló fiatal muzsikusra, Gustav Mahlerre maradt. A huszonnyolcadik életévébe lépő ifjú titán addig csak viszonylag szűk körben ismert komponista, alkotásait leginkább az íróasztalnak gyártotta. Ugyan első szimfóniáját hónapokkal fővárosunkba költözése előtt befejezte, a bemutató rögös feladata új helyszínre maradt. Budapest így gazdagodott egy (jóval később) elismert zenemű bemutatójának dicsőségével. (Persze ez a fogalmazás így kicsit kétes, ugyanis az ősbemutató csúfosan megbukott.) S persze, mi más lehetett az új alkotás elnevezése, mint a „Titán”.

Mahler „találmánya” nem volt igazán új: a programzene. Talán annyiban mégis megváltoztatta a szokásokat, hogy nem egyszerű, rövid és jól értelmezhető természeti képekre épített szimfóniát, hanem elhúzódó és sokkal mélyebb értelmű gondolatokat igyekezett a zene nyelvével kifejezni. A D-dúr szimfónia alapvetően Jean Paul egyik regényére épült, s két fő részre oszlik. Az első a Virágok, gyümölcsök, tövisek a fiatalság idejéből, a második az Emberi komédia alcímet viseli. A részek önmagukban további két-két tételből állva alkotják a szimfónia műfajában (többnyire) megszokott fölállást.

S bármennyire pályakezdőnek tűnt is Gustav Mahler 1888-ban, a szimfóniában gyakorlatilag érett alkotóként jelent meg, aki a mesterségbeli tudás minden részletével pontosan tisztában volt és azt tudatosan alkalmazta is.

A Naxos frissen megjelenő lemezén, a Marin Alsop vezetette Baltimore-i Szimfonikusok előadásában találkozhatunk a művel. A felvétel a Zenekar öt évvel ezelőtti koncertjén készült. Jó néhány felvétele alapján azt hiszem, Alsop számára a leginkább kézenfekvő korszak a XIX-XX. század fordulója.

Keze alatt a zenekar impozáns biztonsággal szólaltatja meg az igényes művet, hibátlanul fölmutatva annak minden posztromantikus árnyalatát. Élményszámba megy az a könnyed játékosság, amivel a darabkezdő tétel finom és idillikus hangulatát megteremtik. A második tétel mahleresen groteszk és bumfordi karakterzenéje, a feszesen felhangzó népies scherzo iróniát sem nélkülözve szólal meg előadásukban.

A második két tétel az első kettőnek ellentéteként már nem annyira az életszeretetről és –igenlésről szól. Itt már sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a mélyebb, tragikusabb és melankolikusabb gondolatok. A Baltimore-iak remek fúvósgárdával rendelkeznek, akik – nyilván karmesterük instrukciói nyomán – pontos frazeálással tudják megteremteni az Első Szimfóniában ritkábban tetten érhető fájdalmat.

Az utolsó tétel drámaian apokaliptikus és a semmiből fénylően újjáteremtő vízióit Alsop egyaránt impozáns módon építi fel. A darab itt kapja/érdemli meg igazán a ’Titán’ becenevet, ami akár Gustav Mahler ars poeticája is lehetne. Ahogy Tóth Dénes egykor népszerű hangversenykalauzában írta: „…a nyugtalan, szertelen, túlfűtött, nagyratörő intellektus, egy lelki válságok közt vergődő, tehetséges ember ábrázolása.”

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budapesti Wagner-Napok
WAGNER: A Rajna kincse

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Karmester vizsga III.
Győri Filharmonikus Zenekar
BEETHOVEN: 7. (A-dúr) szimfónia, op. 92
Vezényel: Rajna Martin
RAVEL: Pavane egy infánsnő halálára
PUCCINI: Bohémélet – részletek a 3. felvonásból
Vezényel: Tóth Sámuel

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Fejérvári Zoltán (zongora)
Borbély Károly (festőművész)
Anima Musicae
SCHMELZER: Vivóiskola
VARGA JUDIT: Mosi
BEETHOVEN: B-dúr zongoraverseny, No. 2, op. 19
SCHÖNBERG: Verklärte Nacht (A megdicsőült éj), op. 4

20:00 : Budapest
Pesti Vármegyeháza Díszudvara

Abouzahra Amira, Abouzahra Mariam (hegedű)
Concerto Budapest
vez.: Keller András
MOZART: Figaro házassága – nyitány
MOZART: C-dúr kettősverseny, K. 190
MOZART: g-moll szimfónia No. 40, K. 550
A mai nap
történt:
1947 • Az Albert Herring bemutatója (Glyndebourne)
született:
1819 • Jacques Offenbach, zeneszerző († 1880)