vissza a cimoldalra
2019-03-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61558)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2317)
Társművészetek (1297)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4257)
Milyen zenét hallgatsz most? (25009)
Haladjunk tovább... (230)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11322)
A csapos közbeszól (95)

Kossuth-díj (1425)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4462)
Pantheon (2326)
Balett-, és Táncművészet (5703)
Giuseppe Verdi (1388)
László Margit (158)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3179)
Operett, mint színpadi műfaj (3865)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1612)
Franz Schmidt (3294)
Élő közvetítések (7777)
Kocsis Zoltán (661)
Opernglas, avagy operai távcső... (20204)
Miklósa Erika (1230)
A díjakról általában (1056)
Renée Fleming (1005)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Operabalett (Gluck: Orfeusz és Euridike Krakkóban)
Heiner Lajos, 2013-06-04 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

2013. április 28.
Krakkói Állami Operaház, április 28.

Mostani látogatásom előtt vagy hat éve jártam utoljára Krakkóban.
Azóta megszépült ez a város – a főtér, a Rynek telis-tele teraszokkal, turisták tízezrei a belvárosban, nyüzsög-pezseg minden – Prága, avagy talán Tallin hangulata „ugrik be”.

S időközben felépült a város új operaháza, két villamosmegállónyira a központtól – csillogó-villogó, csupa acél, márvány és üveg épület – kinek-kinek ízlése szerint (nekem tetszik az elő- és nézőtér aszimmetriája, amúgy kissé sterilnek találom – de az akusztika elsőrendű).

Operabalett – így hirdették Gluck operáját, a francia változatot játszották amúgy, Marek Toporowski lendületes dirigálásával. S épp e különös műfaj miatt tépelődtem sokáig, lehet-e erről beszámolni, ha igen, hogyan?

Arra jutottam, írnom kell róla. Az est hangulatát, varázsát úgysem tudom visszaadni – de ha a Momus olvasói közül egyvalaki kedvet kap arra, hogy a produkciót megnézze, már megérte.

Giorgio Madia neve fémjelzi a zene és a tánc eme különös szimbiózisát. Kitalálta, hogy mindhárom énekesnek van egy-egy táncos alteregója, a megszólaltatott szöveg így vizuálisan is megjelenik.

Rögtön hozzátenném, az utóbbi a nagyobb élmény. A koreográfia egyszerűen döbbenetes. Egyetlen példa: A Fúriák táncában a balettkar hatalmas mozgásokkal, dinamikával kezd, majd ahogy a zene egyre szenvedélyesebbé válik, a táncosok mozgása úgy csitul, a jelenet végére a földön csúszó-mászó férgekké válnak.

Agnieszka Czastka kissé „levegős” mezzoján szólalt meg a címszerep, melyet Dzmitry Prokharan táncolt el – ő kapta, teljesen megérdemelten, az est legnagyobb ovációját.

Katarzyna Oles-Blacha (Euridike) messze nem egy szilfid alkat, annál inkább hasonmása, Gabriela Kubacka (jut eszembe: sosem írtam még operaelőadásról úgy, hogy minden énekes mellé egy táncos nevét is fel kellett tüntessem…)

Amor: Karolina Wieczorek (ének) és Mizuki Kurosawa (tánc).

A lengyelek pedig megnyerték a világhírű díszlettervezőt, az osztrák Bruno Schwenglt, aki különös, kubista-futurisztikus hangulatú színpadképet épített fel.

Az előadás nem ért véget az operával – Gluck zenéjére összeállított, mintegy félórás addenda következett, melyet először furcsállottam, de Madia fantasztikus koreográfiáját élvezve aztán már sajnáltam, hogy vége…

Egyetlen dologban bízom (és, amint majd júliusban egy DVD kapcsán megírom, talán nem is indokolatlanul): ez a különös hangulatú, egyedi produkció képi-zenei anyaga egyszer ezüstkorongon is elérhető lesz.

Cortexem „Európa nagy operaházai” című rekeszébe pedig a Wiener Staatsoper, a Scala, a Covent Garden, a prága Národni Divadlo, Berlin és München mellé odakerült Krakkó neve is.

Köszönetünket fejezzük ki Anna Baranskanak a beszámoló elkészültéhez nyújtott segítségéért.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Kitagawa Chisa (hegedű), Szabadi Vilmos (hegedű), Taraszova Brigitta (zongora)
PROKOFJEV: C-dúr szonáta két hegedűre, op. 56
BARTÓK: 1. rapszódia, BB 94a
BEETHOVEN: 1. (D-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 12/1

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Amadinda Ütőegyüttes: Bojtos Károly, Holló Aurél, Rácz Zoltán, Váczi Zoltán
Joó Szabolcs (ütőhangszerek)
A Zeneakadémia és a Bartók Konzi ütőhangszeres hallgatói: Haász Tímea, Hencz Kornél, Láposi Dániel, Siptár Bence
Bereczki Klaudia, Bolyki Sára, Soós Zsófia (ének), Siklósi Kristóf (piccolo)
STEVE REICH: Drumming

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Nyikolaj Luganszkij (zongora)
DEBUSSY: Bergamaszk szvit
DEBUSSY: A boldog sziget
DEBUSSY: Két arabeszk
SZKRJABIN: 2. (gisz-moll) zongoraszonáta, op. 19 („Sonate-fantasie”)
SZKRJABIN: Prelűdök – részletek
SZKRJABIN: 3. (fisz-moll) zongoraszonáta, op. 23

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Iveta Apkalna (orgona)
Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara
vezényel: Mariss Jansons
BERLIOZ: Római karnevál - nyitány, op. 9
POULENC: g-moll orgonaverseny
SAINT-SAËNS: III. (c-moll, „Orgona”) szimfónia, op. 78

19:30 : Budapest
Duna Palota

Zhang Zhong Shi (zongora)
Chopin és Liszt művei
A mai nap
történt:
1859 • A Faust bemutatója (Párizs)
született:
1873 • Max Reger, zeneszerző († 1916)
1917 • Dinu Lipatti, zongorista († 1950)