vissza a cimoldalra
2019-01-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4172)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61444)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Társművészetek (1286)
Haladjunk tovább... (218)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc előadók (2832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11304)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (9615)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2929)
Marilyn Horne (459)
Operett, mint színpadi műfaj (3801)
Élő közvetítések (7668)
Momus-játék (5588)
A nap képe (2119)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3076)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1569)
Franz Schmidt (3260)
Kimernya? (2918)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1243)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (810)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2647)
Jonas Kaufmann (2336)
Verdi-felvételek (544)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Operabalett (Gluck: Orfeusz és Euridike Krakkóban)
Heiner Lajos, 2013-06-04 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

2013. április 28.
Krakkói Állami Operaház, április 28.

Mostani látogatásom előtt vagy hat éve jártam utoljára Krakkóban.
Azóta megszépült ez a város – a főtér, a Rynek telis-tele teraszokkal, turisták tízezrei a belvárosban, nyüzsög-pezseg minden – Prága, avagy talán Tallin hangulata „ugrik be”.

S időközben felépült a város új operaháza, két villamosmegállónyira a központtól – csillogó-villogó, csupa acél, márvány és üveg épület – kinek-kinek ízlése szerint (nekem tetszik az elő- és nézőtér aszimmetriája, amúgy kissé sterilnek találom – de az akusztika elsőrendű).

Operabalett – így hirdették Gluck operáját, a francia változatot játszották amúgy, Marek Toporowski lendületes dirigálásával. S épp e különös műfaj miatt tépelődtem sokáig, lehet-e erről beszámolni, ha igen, hogyan?

Arra jutottam, írnom kell róla. Az est hangulatát, varázsát úgysem tudom visszaadni – de ha a Momus olvasói közül egyvalaki kedvet kap arra, hogy a produkciót megnézze, már megérte.

Giorgio Madia neve fémjelzi a zene és a tánc eme különös szimbiózisát. Kitalálta, hogy mindhárom énekesnek van egy-egy táncos alteregója, a megszólaltatott szöveg így vizuálisan is megjelenik.

Rögtön hozzátenném, az utóbbi a nagyobb élmény. A koreográfia egyszerűen döbbenetes. Egyetlen példa: A Fúriák táncában a balettkar hatalmas mozgásokkal, dinamikával kezd, majd ahogy a zene egyre szenvedélyesebbé válik, a táncosok mozgása úgy csitul, a jelenet végére a földön csúszó-mászó férgekké válnak.

Agnieszka Czastka kissé „levegős” mezzoján szólalt meg a címszerep, melyet Dzmitry Prokharan táncolt el – ő kapta, teljesen megérdemelten, az est legnagyobb ovációját.

Katarzyna Oles-Blacha (Euridike) messze nem egy szilfid alkat, annál inkább hasonmása, Gabriela Kubacka (jut eszembe: sosem írtam még operaelőadásról úgy, hogy minden énekes mellé egy táncos nevét is fel kellett tüntessem…)

Amor: Karolina Wieczorek (ének) és Mizuki Kurosawa (tánc).

A lengyelek pedig megnyerték a világhírű díszlettervezőt, az osztrák Bruno Schwenglt, aki különös, kubista-futurisztikus hangulatú színpadképet épített fel.

Az előadás nem ért véget az operával – Gluck zenéjére összeállított, mintegy félórás addenda következett, melyet először furcsállottam, de Madia fantasztikus koreográfiáját élvezve aztán már sajnáltam, hogy vége…

Egyetlen dologban bízom (és, amint majd júliusban egy DVD kapcsán megírom, talán nem is indokolatlanul): ez a különös hangulatú, egyedi produkció képi-zenei anyaga egyszer ezüstkorongon is elérhető lesz.

Cortexem „Európa nagy operaházai” című rekeszébe pedig a Wiener Staatsoper, a Scala, a Covent Garden, a prága Národni Divadlo, Berlin és München mellé odakerült Krakkó neve is.

Köszönetünket fejezzük ki Anna Baranskanak a beszámoló elkészültéhez nyújtott segítségéért.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Gulyás Márta tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Pusker Júlia (hegedű)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Ricardo Casero
TAKEMITSU: Visions
MENDELSSOHN: e-moll hegedűverseny, Op.64
SIBELIUS: A tengeri nimfák – szimfonikus költemény, Op.73
DEBUSSY: A tenger

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bertrand Chamayou (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Robin Ticciati
R. STRAUSS: Don Juan, Op.20
RAVEL: G-dúr zongoraverseny
DEBUSSY: Pelléas és Mélisande - szvit, Op.80
WAGNER: Előjáték és szerelmi halál a Trisztán és Izoldából
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Balázs János (zongora)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Bogányi Tibor
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny
DVOŘÁK: IX. „Újvilág” szimfónia

19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Lakatos György (fagott)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Madaras Gergely
DEBUSSY: Egy faun délutánja
C.Ph.E. BACH: B-dúr fagottverseny
RAVEL: Daphnis és Chloé – balettzene

19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Kelemen Barnabás (hegedű)
Kokas Katalin (brácsa)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Csurgó Tamás
MOZART: Figaro lakodalma – nyitány, K.492
MOZART: Esz-dúr sinfonia concertante, K.364
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia, Op.14
A mai nap
született:
1734 • François-Joseph Gossec, zeneszerző († 1829)
1828 • Reményi (Hoffmann) Ede, hegedűs († 1898)
elhunyt:
1751 • Tomaso Albinoni, zeneszerző (sz. 1671)
1994 • Cziffra György, zongoraművész (sz. 1921)