vissza a cimoldalra
2018-10-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61171)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Kiss B. Atilla (187)
Operett, mint színpadi műfaj (3728)
Kolonits Klára (1077)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1123)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1507)
Franz Schmidt (3200)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2935)
Lisztről emelkedetten (923)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (289)
A hangszerek csodálatos világa (183)
Élő közvetítések (7461)
Giacomo Meyerbeer (653)
Jonas Kaufmann (2276)
Opernglas, avagy operai távcső... (20149)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4357)
Zenetörténet (239)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Operabalett (Gluck: Orfeusz és Euridike Krakkóban)
Heiner Lajos, 2013-06-04 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

2013. április 28.
Krakkói Állami Operaház, április 28.

Mostani látogatásom előtt vagy hat éve jártam utoljára Krakkóban.
Azóta megszépült ez a város – a főtér, a Rynek telis-tele teraszokkal, turisták tízezrei a belvárosban, nyüzsög-pezseg minden – Prága, avagy talán Tallin hangulata „ugrik be”.

S időközben felépült a város új operaháza, két villamosmegállónyira a központtól – csillogó-villogó, csupa acél, márvány és üveg épület – kinek-kinek ízlése szerint (nekem tetszik az elő- és nézőtér aszimmetriája, amúgy kissé sterilnek találom – de az akusztika elsőrendű).

Operabalett – így hirdették Gluck operáját, a francia változatot játszották amúgy, Marek Toporowski lendületes dirigálásával. S épp e különös műfaj miatt tépelődtem sokáig, lehet-e erről beszámolni, ha igen, hogyan?

Arra jutottam, írnom kell róla. Az est hangulatát, varázsát úgysem tudom visszaadni – de ha a Momus olvasói közül egyvalaki kedvet kap arra, hogy a produkciót megnézze, már megérte.

Giorgio Madia neve fémjelzi a zene és a tánc eme különös szimbiózisát. Kitalálta, hogy mindhárom énekesnek van egy-egy táncos alteregója, a megszólaltatott szöveg így vizuálisan is megjelenik.

Rögtön hozzátenném, az utóbbi a nagyobb élmény. A koreográfia egyszerűen döbbenetes. Egyetlen példa: A Fúriák táncában a balettkar hatalmas mozgásokkal, dinamikával kezd, majd ahogy a zene egyre szenvedélyesebbé válik, a táncosok mozgása úgy csitul, a jelenet végére a földön csúszó-mászó férgekké válnak.

Agnieszka Czastka kissé „levegős” mezzoján szólalt meg a címszerep, melyet Dzmitry Prokharan táncolt el – ő kapta, teljesen megérdemelten, az est legnagyobb ovációját.

Katarzyna Oles-Blacha (Euridike) messze nem egy szilfid alkat, annál inkább hasonmása, Gabriela Kubacka (jut eszembe: sosem írtam még operaelőadásról úgy, hogy minden énekes mellé egy táncos nevét is fel kellett tüntessem…)

Amor: Karolina Wieczorek (ének) és Mizuki Kurosawa (tánc).

A lengyelek pedig megnyerték a világhírű díszlettervezőt, az osztrák Bruno Schwenglt, aki különös, kubista-futurisztikus hangulatú színpadképet épített fel.

Az előadás nem ért véget az operával – Gluck zenéjére összeállított, mintegy félórás addenda következett, melyet először furcsállottam, de Madia fantasztikus koreográfiáját élvezve aztán már sajnáltam, hogy vége…

Egyetlen dologban bízom (és, amint majd júliusban egy DVD kapcsán megírom, talán nem is indokolatlanul): ez a különös hangulatú, egyedi produkció képi-zenei anyaga egyszer ezüstkorongon is elérhető lesz.

Cortexem „Európa nagy operaházai” című rekeszébe pedig a Wiener Staatsoper, a Scala, a Covent Garden, a prága Národni Divadlo, Berlin és München mellé odakerült Krakkó neve is.

Köszönetünket fejezzük ki Anna Baranskanak a beszámoló elkészültéhez nyújtott segítségéért.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Doktorandusz koncertek 1.
HAYDN: 26. (fisz-moll) zongoratrió, Hob. XV:26
HAYDN: 24. (D-dúr) zongoratrió, Hob. XV:24
Miranda Liu (hegedű), Kiss Gergely (gordonka), Nagy Míra (zongora)
BEETHOVEN: 3. (Esz-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 12/3
LUTOSŁAWSKI: Subito
Miranda Liu (hegedű), Szalai Éva (zongora)
CHOPIN: Prelűdök, op. 28 (részletek)
CHOPIN: Variációk Mozart „Là ci darem la mano” kezdetű duettjére a Don Giovanni c. operából, op. 2
GERSHWIN: Három prelűd
Szalai Éva (zongora)

19:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szabó Balázs, Pálúr János, Ruppert István, Fassang László (orgona)
A Zeneakadémia Alma Mater Kórusa (karigazgató: Somos Csaba)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Madaras Gergely, Somos Csaba
Moderátor: Bősze Ádám
Orgonaavató koncert
ERKEL: Himnusz
LISZT: Prelúdium és fúga a B-A-C-H motívumra
KODÁLY: Laudes organi
R. STRAUSS-REGER: Feierlicher Einzug der Ritter des Johanniterordens
SZATHMÁRY ZSIGMOND: Orgonaverseny

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Melódia női kar, Fülek (SK)
Bálint János (fuvola), Hadady László (oboa), Baráth Bálint (zongora), Tóth Rita Zsófia (orgona)
Academia Hungarica Kamarazenekar
Vezényel: Makainé Simon Katalin és Alpaslan Ertüngealp
KODÁLY: Magyar népdalok
SZIGETI ISTVÁN: Rapszódia (Hommage a Kodály) - ősbemutató
CSEMICZKY MIKLÓS: Zelené hory (Zöld erdők) női karra, szlovák népdalokra - ősbemutató
PINTÉR GYULA: Rózsaszín lángharangok
SZIGETI ISTVÁN: Libera me - ősbemutató
WEINER LEÓ: I. Divertimento
18:00 : Sopron
Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ

Villányi Dániel (zongora)
Ünnepi koncert Liszt Ferenc születésnapján

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Bogányi Gergely, Mocsári Károly, Serene (zongora)
Concerto Budapest zenekar
vezényel: Keller András
LISZT: Harmonies du soir
LISZT: Esz-dúr zongoraverseny
RACHMANINOV: II. zongoraverseny
A mai nap
történt:
1883 • Megnyílt a New York-i Metropolitan Opera House
született:
1811 • Liszt Ferenc, zeneszerző († 1886)
1832 • Leopold Damrosch, karmester († 1885)
elhunyt:
1764 • Jean Marie Leclair, zeneszerző (sz. 1697)
1859 • Ludwig Spohr, zeneszerző (sz. 1784)
1973 • Pablo Casals, csellista (sz. 1876)
1979 • Nadia Boulanger, zenepedagógus (sz. 1887)