vissza a cimoldalra
2019-11-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11450)
A csapos közbeszól (95)

A Magyar Zenekarok helyzetéről (59)
Élő közvetítések (8244)
Kimernya? (3288)
Erkel Színház (10371)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7232)
Palcsó Sándor (269)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2352)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3505)
Chopinről - mélyebben (423)
Kedvenc előadók (2842)
Opernglas, avagy operai távcső... (20353)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1802)
Franz Schmidt (3455)
Vincenzo Bellini (478)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4608)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1362)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Misszió (Cecilia Bartoli Steffani-lemeze)
Johanna, 2013-04-26 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

Cecilia Bartoli – Mission Cecilia Bartoli – Mission
Részletek Agostino Steffani operáiból

Cecilia Bartoli, Philippe Jaroussky – ének
Il Barocchisti
Diego Fasolis

Universal / Decca
478 3542

Agostino Steffani neve ismeretlenül csenghet még a megszállott zenekedvelők számára is. Pedig műveit hallgatva nagyon hamar egyértelművé válik, hogy a Monteverdi és Vivaldi közötti korszak egyik legnagyobb olasz származású zeneszerzőjével van dolgunk.
Élete nagy részét Németországban töltötte, de a francia stílust például Párizsban sajátította el. Zenéje pedig egy egészen elbűvölő ötvözete e három ország zenei stílusának.

Zenei pályáját kóristafiúként kezdte Páduában. Tizenegy évesen már szólót énekelt a Velencei Opera színpadán. Egy év múlva Münchenbe került, a választófejedelem udvarába. Zeneszerzés- és orgonaórákat vett, majd római tanulmányútra is elküldték. 1674-ben udvari orgonistává nevezték ki. 1678-ban egy évre Párizsba ment, ahol megismerte többek között Lully művészetét is.

Termékeny komponista volt. Rengeteg kamaraművet, kantátát írt, és 1685-ben öt operája is elkészült. 1688 és 1703 között Hannoverben élt, ahol ez idő alatt újabb hat operát komponált. Ezeket német nyelvre is lefordították és előadták Hamburgban. A kottakiadásnak és a nagy sikerű hamburgi előadásoknak köszönhetően Steffani operái széles körben elterjedtek, és hatalmas érdeklődést váltottak ki az olasz opera iránt.

1690-ben diplomáciai megbízást kapott és Brüsszelbe került. Emiatt némiképp megrekedt zeneszerzői pályafutása, de diplomataként is igen sikeresnek bizonyult. Később azonban 1702-ben mégis visszatért Hannoverbe, és átmenetileg folytatta a komponálást. 1708-ban Rómába került és 1709-ben már püspök volt. Később ismét visszatért Hannoverbe, és élete végéig ott élt. Utolsó éveiben komponálta Stabat Materét, amelyet legfontosabb művének nevezett.

Steffani zenéje rendkívül invenciózus. Gyönyörű, a legkevésbé sem megszokott dallamok, leleményesen szőtt kíséret, erős érzelmek jellemzik. A kíséretekben gyakorta használ furulyákat, oboát, fagottot, trombitát és dobokat a vonós és pengetős hangszerek mellett.

A lemezen Steffani operáiból hallhatunk részleteket. Az előadás nemes egyszerűséggel tökéletesnek nevezhető. Az I Barocchisti együttes Diego Fasolis vezetésével maradéktalanul szolgálja mind a szólisták, mind pedig a zene érdekeit. Különösen lényegesnek érzem megemlíteni a lant és a csembaló kiválóságát és a mélyvonósok puhaságát, bár jószerével tényleg minden hangszerjátékost kiemelhetnék.

Cecilia Bartolit lehet szeretni, vagy nem szeretni, de semmiképp nem lehet elvitatni teljes mértékű barokkzene-kompetenciáját, aminek természetesen része az a lenyűgöző bel canto énektechnika is, amit gyakorlatilag tökéletesen birtokol. Virtuozitásához sem fér semmi kétség, bár a magam részéről sokkal jobban kedvelem művészetét a kevésbé bravúros, lassúbb, gyengédebb, kifejezőbb áriák esetében. És az már tényleg csak hab a tortán, hogy néhány operarészletben Philppe Jarousskyt is hallhatjuk énekelni a felvételen.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Doktorandusz koncertek 2."
HAYDN: 44. (E-dúr) zongoratrió, Hob. XV:28
DVOŘÁK: 4. (e-moll) zongoratrió, op. 90 („Dumky”)
Varga Oszkár (hegedű) Matuska Flóra (cselló) Dani Imre (zongora)
DEBUSSY: Romance
FAURÉ: Après un rêve
RAVEL: Öt görög népdal
Bódi Zsófia (szoprán) Farkas Mira (hárfa)
D. SCARLATTI: f-moll szonáta, K. 46
PAGANINI: 2. (h-moll) hegedűverseny, op. 7 – 3. Rondo à la clochette („La campanella”)
Farkas Eszter (cimbalom) Farkas Mira (hárfa)
CSAJKOVSZKIJ: Melankolikus szerenád, op. 26
Kondorosi Karolina (hegedű) Taraszova Brigitta (zongora)
MOZART: 4. (D-dúr) hegedűverseny, K. 218 – 1. Allegro, 2. Andante cantabile
J.S. BACH: 1. (g-moll) hegedűszonáta, BWV 1001 – 3. Siciliana
Osztrosits Eszter (hegedű) Dani Imre (zongora)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Hegedűs Endre (zongora)
"Az örökifjú Chopin"
CHOPIN: E-dúr etűd, op. 10/3
CHOPIN: cisz-moll etűd, op. 10/4
CHOPIN: f-moll etűd, op. 25/2
CHOPIN: c-moll („Forradalmi”) etűd, op. 10/12
CHOPIN: 5. (fisz-moll) polonéz, op. 44
CHOPIN: c-moll mazurka, op. 30/1
CHOPIN: h-moll mazurka, op. 30/2
CHOPIN: Desz-dúr mazurka, op. 30/3
CHOPIN: cisz-moll mazurka, op. 30/4
CHOPIN: 6. (Asz-dúr) polonéz, op. 53
CHOPIN: 1. (Esz-dúr) keringő, op. 18
CHOPIN: 2. (F-dúr) ballada, op. 38
CHOPIN: Barcarolle, op. 60
CHOPIN: 3. (Asz-dúr) ballada, op. 47
CHOPIN: Andante spianato és nagy polonéz, op. 22
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Henrik Wiese (fuvola)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Bényi Tibor
HAYDN: g-moll szimfónia No. 39, Hob I:39
REINECKE: D-dúr fuvolaverseny, op. 283
MOZART: C-dúr “Linzi” szimfónia, No. 36, KV 425
A mai nap
született:
1786 • Carl Maria von Weber, zeneszerző († 1826)
1899 • Ormándy Jenő, karmester († 1985)
elhunyt:
1986 • Bárdos Lajos, zeneszerző, karnagy (sz. 1899)