vissza a cimoldalra
2018-07-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60969)
Momus társalgó (6348)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2278)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1445)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (952)
A díjakról általában (1033)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4309)
Operett, mint színpadi műfaj (3648)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (633)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2811)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (746)
Élő közvetítések (7310)
Balett-, és Táncművészet (5534)
Franz Schmidt (3156)
Gaetano Donizetti (951)
Miklósa Erika (1224)
Kedvenc magyar operaelőadók (1085)
Momus-játék (5503)
Kimernya? (2729)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Misszió (Cecilia Bartoli Steffani-lemeze)
Johanna, 2013-04-26 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

Cecilia Bartoli – Mission Cecilia Bartoli – Mission
Részletek Agostino Steffani operáiból

Cecilia Bartoli, Philippe Jaroussky – ének
Il Barocchisti
Diego Fasolis

Universal / Decca
478 3542

Agostino Steffani neve ismeretlenül csenghet még a megszállott zenekedvelők számára is. Pedig műveit hallgatva nagyon hamar egyértelművé válik, hogy a Monteverdi és Vivaldi közötti korszak egyik legnagyobb olasz származású zeneszerzőjével van dolgunk.
Élete nagy részét Németországban töltötte, de a francia stílust például Párizsban sajátította el. Zenéje pedig egy egészen elbűvölő ötvözete e három ország zenei stílusának.

Zenei pályáját kóristafiúként kezdte Páduában. Tizenegy évesen már szólót énekelt a Velencei Opera színpadán. Egy év múlva Münchenbe került, a választófejedelem udvarába. Zeneszerzés- és orgonaórákat vett, majd római tanulmányútra is elküldték. 1674-ben udvari orgonistává nevezték ki. 1678-ban egy évre Párizsba ment, ahol megismerte többek között Lully művészetét is.

Termékeny komponista volt. Rengeteg kamaraművet, kantátát írt, és 1685-ben öt operája is elkészült. 1688 és 1703 között Hannoverben élt, ahol ez idő alatt újabb hat operát komponált. Ezeket német nyelvre is lefordították és előadták Hamburgban. A kottakiadásnak és a nagy sikerű hamburgi előadásoknak köszönhetően Steffani operái széles körben elterjedtek, és hatalmas érdeklődést váltottak ki az olasz opera iránt.

1690-ben diplomáciai megbízást kapott és Brüsszelbe került. Emiatt némiképp megrekedt zeneszerzői pályafutása, de diplomataként is igen sikeresnek bizonyult. Később azonban 1702-ben mégis visszatért Hannoverbe, és átmenetileg folytatta a komponálást. 1708-ban Rómába került és 1709-ben már püspök volt. Később ismét visszatért Hannoverbe, és élete végéig ott élt. Utolsó éveiben komponálta Stabat Materét, amelyet legfontosabb művének nevezett.

Steffani zenéje rendkívül invenciózus. Gyönyörű, a legkevésbé sem megszokott dallamok, leleményesen szőtt kíséret, erős érzelmek jellemzik. A kíséretekben gyakorta használ furulyákat, oboát, fagottot, trombitát és dobokat a vonós és pengetős hangszerek mellett.

A lemezen Steffani operáiból hallhatunk részleteket. Az előadás nemes egyszerűséggel tökéletesnek nevezhető. Az I Barocchisti együttes Diego Fasolis vezetésével maradéktalanul szolgálja mind a szólisták, mind pedig a zene érdekeit. Különösen lényegesnek érzem megemlíteni a lant és a csembaló kiválóságát és a mélyvonósok puhaságát, bár jószerével tényleg minden hangszerjátékost kiemelhetnék.

Cecilia Bartolit lehet szeretni, vagy nem szeretni, de semmiképp nem lehet elvitatni teljes mértékű barokkzene-kompetenciáját, aminek természetesen része az a lenyűgöző bel canto énektechnika is, amit gyakorlatilag tökéletesen birtokol. Virtuozitásához sem fér semmi kétség, bár a magam részéről sokkal jobban kedvelem művészetét a kevésbé bravúros, lassúbb, gyengédebb, kifejezőbb áriák esetében. És az már tényleg csak hab a tortán, hogy néhány operarészletben Philppe Jarousskyt is hallhatjuk énekelni a felvételen.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"A II. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny nyitókoncertje"
Fesztiválakadémia Budapest
BARTÓK: 44 duó két hegedűre, BB 104 (részletek)
Kokas Katalin, Kelemen Barnabás (hegedű)
MENDELSSOHN: d-moll hegedűverseny
Tóth Kristóf (hegedű), Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
SCHNITTKE: Concerto grosso, No. 1
Shlomo Mintz, Kelemen Barnabás (hegedű), Dinyés Soma (csembaló, preparált zongora), Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László)
Vezényel: Jan Latham-Koenig

20:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

„Amikor leszáll az éj”
A Fesztiválakadémia Budapest nyitókoncertje
SAINT-SAENS: Violons dans le soir
Horti Lilla (szoprán); Natalia Lomeiko (hegedű); Balog József (zongora); Molnár Piroska (vers)
POPPER: Requiem, Op. 66
Danjulo Ishizaka, Natalie Clein, Jan-Erik Gustafsson (cselló); Balog József (zongora)
MOZART: g-moll vonósötös (K. 516)
Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű); Yuri Zhislin, Dmitry Smirnov (brácsa); Jan-Erik Gustafsson (cselló)
J.S. BACH: „Mein gläubiges Herze” – ária a BWV 68-as kantátából
Horti Lilla (szoprán); Dmitry Smirnov (hegedű); Philippe Tondre (oboa); Lakatos György (fagott); Dinyés Soma (csembaló)
SOSZTAKOVICS: d-moll cselló–zongora szonáta, Op. 40
Fenyő László (cselló); Diana Ketler (zongora)

20:30 : Budapest
Vajdahunyadvár

Közreműködik: Radnóti Katalin (fuvola), Kiovics Okszáná (hegedű), Szabadfi Mónika (csembalo)
Semmelweis Vegyeskar (karigazgató: Oláh Márta)
Musica Sonora Kamarazenekar
Vezényel: Illényi Péter
J.S. BACH: V. Brandenburgi verseny BWV 1050
VIVALDI: Gloria RV 589
SCHUBERT: Esz-dúr mise D. 950
A mai nap
született:
1866 • Francesco Cilea, zeneszerző († 1950)
1944 • Maria Joao Pires, zongorista
elhunyt:
1757 • Domenico Scarlatti, zeneszerző (sz. 1685)
1969 • Kemény Egon, zeneszerző (sz: 1905)