vissza a cimoldalra
2018-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7400)
Kimernya? (2752)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4338)
Ilosfalvy Róbert (812)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1066)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1480)
Franz Schmidt (3183)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2889)
Palcsó Sándor (227)
Balett-, és Táncművészet (5550)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)
Operett, mint színpadi műfaj (3700)
Pantheon (2260)
Lisztről emelkedetten (917)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Misszió (Cecilia Bartoli Steffani-lemeze)
Johanna, 2013-04-26 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

Cecilia Bartoli – Mission Cecilia Bartoli – Mission
Részletek Agostino Steffani operáiból

Cecilia Bartoli, Philippe Jaroussky – ének
Il Barocchisti
Diego Fasolis

Universal / Decca
478 3542

Agostino Steffani neve ismeretlenül csenghet még a megszállott zenekedvelők számára is. Pedig műveit hallgatva nagyon hamar egyértelművé válik, hogy a Monteverdi és Vivaldi közötti korszak egyik legnagyobb olasz származású zeneszerzőjével van dolgunk.
Élete nagy részét Németországban töltötte, de a francia stílust például Párizsban sajátította el. Zenéje pedig egy egészen elbűvölő ötvözete e három ország zenei stílusának.

Zenei pályáját kóristafiúként kezdte Páduában. Tizenegy évesen már szólót énekelt a Velencei Opera színpadán. Egy év múlva Münchenbe került, a választófejedelem udvarába. Zeneszerzés- és orgonaórákat vett, majd római tanulmányútra is elküldték. 1674-ben udvari orgonistává nevezték ki. 1678-ban egy évre Párizsba ment, ahol megismerte többek között Lully művészetét is.

Termékeny komponista volt. Rengeteg kamaraművet, kantátát írt, és 1685-ben öt operája is elkészült. 1688 és 1703 között Hannoverben élt, ahol ez idő alatt újabb hat operát komponált. Ezeket német nyelvre is lefordították és előadták Hamburgban. A kottakiadásnak és a nagy sikerű hamburgi előadásoknak köszönhetően Steffani operái széles körben elterjedtek, és hatalmas érdeklődést váltottak ki az olasz opera iránt.

1690-ben diplomáciai megbízást kapott és Brüsszelbe került. Emiatt némiképp megrekedt zeneszerzői pályafutása, de diplomataként is igen sikeresnek bizonyult. Később azonban 1702-ben mégis visszatért Hannoverbe, és átmenetileg folytatta a komponálást. 1708-ban Rómába került és 1709-ben már püspök volt. Később ismét visszatért Hannoverbe, és élete végéig ott élt. Utolsó éveiben komponálta Stabat Materét, amelyet legfontosabb művének nevezett.

Steffani zenéje rendkívül invenciózus. Gyönyörű, a legkevésbé sem megszokott dallamok, leleményesen szőtt kíséret, erős érzelmek jellemzik. A kíséretekben gyakorta használ furulyákat, oboát, fagottot, trombitát és dobokat a vonós és pengetős hangszerek mellett.

A lemezen Steffani operáiból hallhatunk részleteket. Az előadás nemes egyszerűséggel tökéletesnek nevezhető. Az I Barocchisti együttes Diego Fasolis vezetésével maradéktalanul szolgálja mind a szólisták, mind pedig a zene érdekeit. Különösen lényegesnek érzem megemlíteni a lant és a csembaló kiválóságát és a mélyvonósok puhaságát, bár jószerével tényleg minden hangszerjátékost kiemelhetnék.

Cecilia Bartolit lehet szeretni, vagy nem szeretni, de semmiképp nem lehet elvitatni teljes mértékű barokkzene-kompetenciáját, aminek természetesen része az a lenyűgöző bel canto énektechnika is, amit gyakorlatilag tökéletesen birtokol. Virtuozitásához sem fér semmi kétség, bár a magam részéről sokkal jobban kedvelem művészetét a kevésbé bravúros, lassúbb, gyengédebb, kifejezőbb áriák esetében. És az már tényleg csak hab a tortán, hogy néhány operarészletben Philppe Jarousskyt is hallhatjuk énekelni a felvételen.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
14:30 : Budapest
BFZ Székház

Kakaókoncert
ismétlés: 16:30

15:00 : Budapest
Zeneakadémia

"Liszt-Kukacok Akadémiája"
Zenelabirintus

15:00 : Budapest
Erkel Színház

ORFF: Carmina Burana

16:30 : Budapest
Napfényes Étterem és Rendezvényterem

Narihito Mukeda (zongora)
Shimizu Yosuke, Hagiwara Riku, Hagiwara Izumi (cselló)
Ifjú virtuózok és mesterművek
PAGANINI: variációk egy Rossini témára
POPPER: Koncertpolonéz Op. 14.
SCHUMANN: Adagio és Allegro
BARRIÉRE: Szonáta két csellóra
BOCCHERINI: Esz-dúr csellószonáta
POPPER: Szvitek két csellóra
POPPER: Requiem Op.66.

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

25 éves a Nemzeti Kulturális Alap
Fesztiválnyitó gálaest

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Nyíregyházi Pro Musica Leánykar
Vezényel: Szabó Dénes
Ittzés Gergely (fuvola), Balog József (zongora)
Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
Gyöngyösi Levente szerzői estje
Nőikarok
Fuvolaverseny
Zongoraverseny
A Mester és Margarita – I. felvonás
19:00 : Kecskemét
Hírös Agóra, Kulturális Központ

Operát az Operából! – Klasszikus és modern
Balett-est
A mai nap
született:
1923 • Kónya Sándor, operaénekes († 2002)
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)