vissza a cimoldalra
2019-11-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11446)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (3278)
Pantheon (2443)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4450)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3501)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4607)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (300)
Giuseppe Verdi (1394)
Zenei témájú könyvek (99)
Élő közvetítések (8236)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1800)
Franz Schmidt (3453)
Momus-játék (5763)
Operett, mint színpadi műfaj (4147)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2943)
Plácido Domingo (917)
José Cura (580)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Misszió (Cecilia Bartoli Steffani-lemeze)
Johanna, 2013-04-26 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

Cecilia Bartoli – Mission Cecilia Bartoli – Mission
Részletek Agostino Steffani operáiból

Cecilia Bartoli, Philippe Jaroussky – ének
Il Barocchisti
Diego Fasolis

Universal / Decca
478 3542

Agostino Steffani neve ismeretlenül csenghet még a megszállott zenekedvelők számára is. Pedig műveit hallgatva nagyon hamar egyértelművé válik, hogy a Monteverdi és Vivaldi közötti korszak egyik legnagyobb olasz származású zeneszerzőjével van dolgunk.
Élete nagy részét Németországban töltötte, de a francia stílust például Párizsban sajátította el. Zenéje pedig egy egészen elbűvölő ötvözete e három ország zenei stílusának.

Zenei pályáját kóristafiúként kezdte Páduában. Tizenegy évesen már szólót énekelt a Velencei Opera színpadán. Egy év múlva Münchenbe került, a választófejedelem udvarába. Zeneszerzés- és orgonaórákat vett, majd római tanulmányútra is elküldték. 1674-ben udvari orgonistává nevezték ki. 1678-ban egy évre Párizsba ment, ahol megismerte többek között Lully művészetét is.

Termékeny komponista volt. Rengeteg kamaraművet, kantátát írt, és 1685-ben öt operája is elkészült. 1688 és 1703 között Hannoverben élt, ahol ez idő alatt újabb hat operát komponált. Ezeket német nyelvre is lefordították és előadták Hamburgban. A kottakiadásnak és a nagy sikerű hamburgi előadásoknak köszönhetően Steffani operái széles körben elterjedtek, és hatalmas érdeklődést váltottak ki az olasz opera iránt.

1690-ben diplomáciai megbízást kapott és Brüsszelbe került. Emiatt némiképp megrekedt zeneszerzői pályafutása, de diplomataként is igen sikeresnek bizonyult. Később azonban 1702-ben mégis visszatért Hannoverbe, és átmenetileg folytatta a komponálást. 1708-ban Rómába került és 1709-ben már püspök volt. Később ismét visszatért Hannoverbe, és élete végéig ott élt. Utolsó éveiben komponálta Stabat Materét, amelyet legfontosabb művének nevezett.

Steffani zenéje rendkívül invenciózus. Gyönyörű, a legkevésbé sem megszokott dallamok, leleményesen szőtt kíséret, erős érzelmek jellemzik. A kíséretekben gyakorta használ furulyákat, oboát, fagottot, trombitát és dobokat a vonós és pengetős hangszerek mellett.

A lemezen Steffani operáiból hallhatunk részleteket. Az előadás nemes egyszerűséggel tökéletesnek nevezhető. Az I Barocchisti együttes Diego Fasolis vezetésével maradéktalanul szolgálja mind a szólisták, mind pedig a zene érdekeit. Különösen lényegesnek érzem megemlíteni a lant és a csembaló kiválóságát és a mélyvonósok puhaságát, bár jószerével tényleg minden hangszerjátékost kiemelhetnék.

Cecilia Bartolit lehet szeretni, vagy nem szeretni, de semmiképp nem lehet elvitatni teljes mértékű barokkzene-kompetenciáját, aminek természetesen része az a lenyűgöző bel canto énektechnika is, amit gyakorlatilag tökéletesen birtokol. Virtuozitásához sem fér semmi kétség, bár a magam részéről sokkal jobban kedvelem művészetét a kevésbé bravúros, lassúbb, gyengédebb, kifejezőbb áriák esetében. És az már tényleg csak hab a tortán, hogy néhány operarészletben Philppe Jarousskyt is hallhatjuk énekelni a felvételen.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

"OrgonaExpedíció"
Audiencia a hangszerek királynőjénél

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Henning Kraggerud, Keller András, Pilz János (hegedű), Várjon Dénes, Simon Izabella (zongora), Kolonits Klára (ének), Szűcs Máté, Homoki Gábor (brácsa), Perényi Miklós, Rohmann Ditta (cselló)
Kuss Quartet: Jana Kuss, Oliver Wille (hegedű); William Coleman (brácsa); Mikayel Hakhnazaryan (cselló)
"kamara.huKAMARA.HU – Utas és holdvilág"
kamara.hu/1 - emlék
"A Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja"
BEETHOVEN: 1. (F-dúr) vonósnégyes, op. 18/1
GRIEG: 3. (c-moll) hegedű-zongora szonáta, op. 45
LISZT: Die Loreley
LISZT: Oh! quand je dors
LISZT: Mignons Lied
CSAJKOVSZKIJ: Firenzei emlék, op. 70
A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Rigoletto

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Balázs János (zongora)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Pinchas Steinberg
LISZT: Les Préludes – szimfonikus költemény
CHOPIN: 2. (f-moll) zongoraverseny, op. 21
DVORÁK: 9. (e-moll) szimfónia, op. 95 („Az Újvilágból”)
A mai nap
született:
1719 • Leopold Mozart, zeneszerző († 1787)
1774 • Gaspare Spontini, zeneszerző († 1851)
1778 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző († 1837)
1805 • Fanny Mendelssohn, zongorista, zeneszerző († 1847)
1896 • Pataky Kálmán, énekes († 1964)
1900 • Aaron Copland, zeneszerző († 1990)
1927 • Svéd Nóra, énekes († 1982)
elhunyt:
1831 • Ignaz Pleyel, zeneszerző, zongorakészítő (sz. 1757)
1946 • Manuel de Falla, zeneszerző (sz. 1872)
2005 • Takács Jenő, zongorista, zeneszerző (sz. 1902)