vissza a cimoldalra
2019-11-13
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11446)
A csapos közbeszól (95)

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4443)
Élő közvetítések (8236)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1800)
Franz Schmidt (3453)
Momus-játék (5763)
Kimernya? (3277)
Operett, mint színpadi műfaj (4147)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2943)
Plácido Domingo (917)
José Cura (580)
Requiem (456)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4604)
Zenetörténet (256)
Bartók Rádió (757)
Legyen a zene mindenkie! - avagy mit tehetnenk a mai magyar enekoktatasert (61)
Lisztről emelkedetten (977)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Helsinki és Prága közös Don Carlosa
Heiner Lajos, 2013-04-24 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

Helsinki és Prága közös Don Carlosa 2013. április 5.
Prága
Prágai Állami Operaház

VERDI: Don Carlos

Verdi operáival kapcsolatban nem a „miszticizmus” kifejezés az a szó, ami leggyakrabban eszünkbe jut. Ám ha mégis, leginkább talán a Don Carlos kapcsán, gondolok itt a négyfelvonásos változat bevezető kürtszólamára, a nyitókórusra, vagy épp az Erzsébet-ária zenekari előjátékára.

Helsinkiben, a Finn Nemzeti Operaházban (tavaly október 19-én), és Prágában, az immáron a Národní Divadlóhoz integrált Állami Operaházban (ott pedig idén március végén) a négyfelvonásos, olasz nyelvű változatot mutatták be – hogy pontosan melyiket, ne kérdezzék, otthon legalább öt különböző Carlos-felvételem van, talán nem létezik ily sok különféle arcot mutató Verdi-opus. (Érdeklődők számára: az előadás alapjául a Verlangsgruppe Hermann – www.hermann.eu – publikációja szolgált.)

Manfred Schweigkofler rendezése, Walter Schütze díszleteivel, Heidi Wikar jelmezeivel szinte végig az inkvizíció sötét világában mozog, könyörtelen, reménytelen, depresszióra késztet.
Állítólag megosztja a prágaiakat, én a harmadik előadást láttam, siker volt, ha nem is tomboló. Nekem nagyon tetszett.

A zenei megvalósítás már kevésbé egyértelmű. A Nemzeti Színház főzeneigazgatója, Jaroslav Kyzlink vezényelt. Ő valóban a kevés tényleg kvalitásos cseh operadirigensek egyike, láttam már rosszabbul vagy unalmasabban irányított Carlosokat Budapesten, Bécsben, sőt, Salzburgban is.

Az énekesi gárda felemás. Szó szerint – a hölgyek sajnos gyengék, az urak jók.

Az udvariasság szabályai szerinti sorrendben: Adriana Kohútková (Erzsébet) hangmatériája inszufficiens a szerepre – nincs meg a szükséges vivőerő, a magasságokban élesedik. Itt jegyezném meg, hogy a főszerepeket Prága hármas-négyes szereposztásban állította ki, előző nap még egy másik szoprán volt az előadásra kiírva – Kohútková messze nem 100%-os teljesítménye tehát talán részben a beugrás terhére is írandó.
Eva Urbanová (Eboli) esetében viszont a helyzet, sajnos, egyértelmű. Ez a hang romjaiban hever, egy-egy pillanatra felsejlik valamikori hatalmas volumene, de úgy tűnik, az a repertoár, amit Urbanová éveken keresztül énekelt (Otrud és Turandot, Salome és Amneris, Tosca és a Rusalka Idegen Hercegnője, de volt Carlos-Erzsébet is), megbosszulta magát.

Nála idősebb lehet Peter Mikulás (II. Fülöp), talán már a hetven felé, ám az ő hangja szinte intakt maradt, végre nem egy basszusszerepeket is éneklő bariton, hanem valódi, sötét, „kormos” basszus.
Ugyanakkor Jiři Brückler (Posa) úgy kora harmincas lehet, érződik a színpadi tapasztalat hiánya, előadása helyenként leckefelmondás volt. Ám az egyik legszebb színű cseh bariton napjainkban, oda kell rá figyelni.
Életkorban kettejük között lehet Michal Lehotsky a címszerepben, vokálisan majdnem tökéletesen, csak az a pöszeség ne lenne…
Luděk Vele (Főinkvizítor) hangja is kopik. Jó volt Zdeněk Plech a Szerzetes nyúlfarknyi, ám fontos szerepében (hány éve is énekelte Gregor József ezt pályakezdőként a Szegedi Szabadtérin?), a globalizmusra/internacionalizmusra pedig jellemző az Égi Hang: Yukiko Šrejmová Kinjo.

Hatalmas, impozáns a kórus, a Ház saját együttese kisegítőkkel és a Kühn Gyerekkórussal.

Nagyon jó, ha nem is makulátlan a finnek és a csehek közös Don Carlosa.

Helsinki és Prága közös Don Carlosa

(Köszönetünket fejezzük ki Petr Kozlíček úrnak a beszámoló létrejöttéhez nyújtott segítségéért.)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Hotzi Mátyás (cselló), Jenei Erzsébet (hárfa)
"Hangulatkoncert"
J.S. BACH: Olasz koncert, BWV 971 - I. tétel
LISZT: Desz-dúr consolation
PHILIPPE MERSANT: Bamyan
RENIÉ: Legenda
KODÁLY: Szólószonáta gordonkára, op. 8 - I. tétel
LIGETI: Csellószonáta
DEBUSSY: Beau Soir (Szép este)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: A nyugat lánya

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Vajda Gergely
CSAJKOVSZKIJ: 4. (G-dúr) szvit, op. 61 („Mozartiana”)
USZTVOLSZKAJA: 1. szimfonikus költemény
MOZART: 41. (C-dúr) szimfónia, K. 551 („Jupiter”)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sümegi Eszter, Gál Erika, Fekete Attila, Palerdi András
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Vezényel: José Cura
VERDI: Requiem

19:30 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Erdődy Kamarazenekar
koncertmester: Szefcsik Zsolt
LAKS: Sinfonietta
RÓZSA: Concerto vonószenekarra, op. 17
GYÖNGYÖSI LEVENTE: III. divertimento - ősbemutató
ORBÁN GYÖRGY: Sopra canti diversi
KILAR: Orawa

19:30 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

Szokos Augusztin (csembaló), Paulik László (hegedű), Szabó Zsolt (viola da gamba)
Culliford-koncertek No.2 - "To the Apollo Society"
Michael Christian Festing, Richard Jones, John Stanley, John Playford és Pieter Hellendaal művei
A mai nap
született:
1873 • Egisto Tango, karmester († 1951)
1958 • Tony Lakatos, jazz-muzsikus
elhunyt:
1868 • Gioacchino Rossini, zeneszerző (sz. 1792)
1988 • Doráti Antal, karmester (sz. 1906)
1989 • Lakatos Gabriella, balett-táncos (sz. 1927)