vissza a cimoldalra
2019-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Pantheon (2388)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4564)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61897)
Élő közvetítések (8144)
Juan Diego Flórez (739)
Társművészetek (1412)
Balett-, és Táncművészet (5886)
A díjakról általában (1069)
Erkel Színház (10315)
Kimernya? (3221)
A nap képe (2157)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1764)
Franz Schmidt (3422)
Opernglas, avagy operai távcső... (20316)
Operett, mint színpadi műfaj (4061)
Erkel Ferenc (1063)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Helsinki és Prága közös Don Carlosa
Heiner Lajos, 2013-04-24 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

Helsinki és Prága közös Don Carlosa 2013. április 5.
Prága
Prágai Állami Operaház

VERDI: Don Carlos

Verdi operáival kapcsolatban nem a „miszticizmus” kifejezés az a szó, ami leggyakrabban eszünkbe jut. Ám ha mégis, leginkább talán a Don Carlos kapcsán, gondolok itt a négyfelvonásos változat bevezető kürtszólamára, a nyitókórusra, vagy épp az Erzsébet-ária zenekari előjátékára.

Helsinkiben, a Finn Nemzeti Operaházban (tavaly október 19-én), és Prágában, az immáron a Národní Divadlóhoz integrált Állami Operaházban (ott pedig idén március végén) a négyfelvonásos, olasz nyelvű változatot mutatták be – hogy pontosan melyiket, ne kérdezzék, otthon legalább öt különböző Carlos-felvételem van, talán nem létezik ily sok különféle arcot mutató Verdi-opus. (Érdeklődők számára: az előadás alapjául a Verlangsgruppe Hermann – www.hermann.eu – publikációja szolgált.)

Manfred Schweigkofler rendezése, Walter Schütze díszleteivel, Heidi Wikar jelmezeivel szinte végig az inkvizíció sötét világában mozog, könyörtelen, reménytelen, depresszióra késztet.
Állítólag megosztja a prágaiakat, én a harmadik előadást láttam, siker volt, ha nem is tomboló. Nekem nagyon tetszett.

A zenei megvalósítás már kevésbé egyértelmű. A Nemzeti Színház főzeneigazgatója, Jaroslav Kyzlink vezényelt. Ő valóban a kevés tényleg kvalitásos cseh operadirigensek egyike, láttam már rosszabbul vagy unalmasabban irányított Carlosokat Budapesten, Bécsben, sőt, Salzburgban is.

Az énekesi gárda felemás. Szó szerint – a hölgyek sajnos gyengék, az urak jók.

Az udvariasság szabályai szerinti sorrendben: Adriana Kohútková (Erzsébet) hangmatériája inszufficiens a szerepre – nincs meg a szükséges vivőerő, a magasságokban élesedik. Itt jegyezném meg, hogy a főszerepeket Prága hármas-négyes szereposztásban állította ki, előző nap még egy másik szoprán volt az előadásra kiírva – Kohútková messze nem 100%-os teljesítménye tehát talán részben a beugrás terhére is írandó.
Eva Urbanová (Eboli) esetében viszont a helyzet, sajnos, egyértelmű. Ez a hang romjaiban hever, egy-egy pillanatra felsejlik valamikori hatalmas volumene, de úgy tűnik, az a repertoár, amit Urbanová éveken keresztül énekelt (Otrud és Turandot, Salome és Amneris, Tosca és a Rusalka Idegen Hercegnője, de volt Carlos-Erzsébet is), megbosszulta magát.

Nála idősebb lehet Peter Mikulás (II. Fülöp), talán már a hetven felé, ám az ő hangja szinte intakt maradt, végre nem egy basszusszerepeket is éneklő bariton, hanem valódi, sötét, „kormos” basszus.
Ugyanakkor Jiři Brückler (Posa) úgy kora harmincas lehet, érződik a színpadi tapasztalat hiánya, előadása helyenként leckefelmondás volt. Ám az egyik legszebb színű cseh bariton napjainkban, oda kell rá figyelni.
Életkorban kettejük között lehet Michal Lehotsky a címszerepben, vokálisan majdnem tökéletesen, csak az a pöszeség ne lenne…
Luděk Vele (Főinkvizítor) hangja is kopik. Jó volt Zdeněk Plech a Szerzetes nyúlfarknyi, ám fontos szerepében (hány éve is énekelte Gregor József ezt pályakezdőként a Szegedi Szabadtérin?), a globalizmusra/internacionalizmusra pedig jellemző az Égi Hang: Yukiko Šrejmová Kinjo.

Hatalmas, impozáns a kórus, a Ház saját együttese kisegítőkkel és a Kühn Gyerekkórussal.

Nagyon jó, ha nem is makulátlan a finnek és a csehek közös Don Carlosa.

Helsinki és Prága közös Don Carlosa

(Köszönetünket fejezzük ki Petr Kozlíček úrnak a beszámoló létrejöttéhez nyújtott segítségéért.)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Szenthelyi Miklós
"Különleges tehetségű hegedűsok gálakoncertje"
Szenthelyi Miklós zeneakadémiai osztályának hallgatói
BRUCH: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26 – 2. Adagio
ifj. Mága Zoltán (hegedű)
RAVEL: Tzigane
Korb Vanessza (hegedű)
BRUCH: Skót fantázia, op. 46 – Bevezetés: Grave
Kuti Róbert (hegedű)
SAINT-SAËNS: Havanaise, op. 83
PAGANINI: Moto perpetuo, op. 11
Hodos Dániel (hegedű)
WAGNER: „O du, mein holder Abendstern” – Wolfram áriája a Tannhäuser 3. felvonásából
DONIZETTI: „Come Paride vezzoso” – Belcore áriája a Szerelmi bájital 1. felvonásából
Szenthelyi Krisztián (bariton)
PAGANINI: 1. (D-dúr) hegedűverseny, op. 6 – 1. Allegro maestoso
Z. Lendvai József (hegedű)
PAGANINI: 1. (D-dúr) hegedűverseny, op. 6 – 2. Adagio espressivo, 3. Rondo. Allegro spirituoso
Bácsy-Schwartz Zoltán

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Nora Fischer (mezzoszoprán)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
SCHUBERT-BERIO: Visszaadás
BERIO: Népdalok
J.S. BACH-RESPIGHI: Nun komm, der Heiden Heiland, BWV 659
RESPIGHI: Róma fenyői
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Győri Filharmonikus Zenekar
vez.: Medveczky Ádám
DUBROVAY LÁSZLÓ: Ünnepi zene
BARTÓK: A fából faragott királyfi - szvit, BB 74
RIMSZKIJ-KORSZAKOV: Seherezade, op. 35
A mai nap
született:
1923 • Kónya Sándor, operaénekes († 2002)
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)