vissza a cimoldalra
2019-03-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61563)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2319)
Társművészetek (1297)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4257)
Milyen zenét hallgatsz most? (25009)
Haladjunk tovább... (230)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11322)
A csapos közbeszól (95)

Jonas Kaufmann (2367)
Pantheon (2327)
Balett-, és Táncművészet (5711)
Belcanto (918)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1284)
László Margit (160)
Kossuth-díj (1426)
Erkel Színház (9788)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4462)
Giuseppe Verdi (1388)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3179)
Operett, mint színpadi műfaj (3865)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1612)
Franz Schmidt (3294)
Élő közvetítések (7777)
Kocsis Zoltán (661)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Csillagóra (A lombardok a Cetra-sorozatból)
- zéta -, 2012-12-27 [ Opera ]
nyomtatóbarát változat

I Lombardi VERDI: I lombardi alla prima crociata

Aldo Bertocci, Mario Petri, Miriam Pirazzini, Maria Vitale, Mario Frosini, Bruno Franchi, Renato Pasquali, Gustavo Gallo, Renata Broilo
Orchestra Lirica e Coro di Milano della RAI
Manno Wolf-Ferrari

Warner
2564 66143-1

Van valami lenyűgöző a véletlenek kiszámíthatatlanságában. Ahogy jöttek egymás után a Warner által újra kiadott egykori Cetra-lemezek Verdi ominózus emléksorozatából, a kollégákkal viszonylag békésen osztogattuk el egymás között az ismert és kevésbé ismert felvételeket. Rám úgy jutott A lombardok, hogy a felvételt korábban nem ismertem, s még a róla szóló kritika sem rémlett. A lemezt megnézve konstatáltam, hogy a szoprán Maria Vitalén kívül senkit sem ismerek, tehát nyilván a tisztes olasz másodosztályból fogok egy korrekt előadást kapni. (Na, ekkorát rég lőttem mellé.)

Azóta eltelt lassan négy hét, a CD ki nem jön a lejátszómból. Valami csoda! Próbálgattam utánanézni az ismeretlen, félig ismeretlen szereplőknek, de mára már többségük pályáját sűrű homály borítja.

Itt van mindjárt a nagyszerű dirigens, Manno Wolf-Ferrari. Róla a legtöbb, amit találni lehet, hogy a neves komponista, Ermanno Wolf-Ferrari unokaöccse volt. Az olasz operák specialistájaként járta a világot, amolyan másodvonalbeli karmester prototípusaként. A felvétel idején pont negyven esztendős. A produkció, amit a kezéből kiad, egyszerűen tökéletes. Minden ízéből sugárzik a mediterrán hangulat, az itáliai tűz és még valami szokatlan, bölcs mértékletesség is. Ilyen előadásokat idősebb nagynevű Maestróktól szoktunk kapni, ha sikerül kifogniuk egy-egy szerencsésebb csillagzat alatt született produkciót. Ha Wolf-Ferrari zenélésének valami specialitását kéne meghatározni, az talán a miszticizmus lehet, ami ennek az operának amúgy is sajátja.

De ezt a felvételt tényleg megáldotta a Jóisten. Maria Vitalétól csupán néhány felvétel maradt fenn, ami nem csoda, hiszen alig egy évtizedet töltött csak az élvonalban. A két Foscari-ban is gyönyörűt teljesít, de arról a lemezről majd Operatikus kolléga fog beszámolni. Maga a hang kicsit fémes színű, mint Callasé, és abszolút biztos technikával győzi a rettentő szerepet. Az 50-es évek szopránjaival ellentétben elképesztően sok színnel dolgozik. Az összetett figura minden arcát meg tudja mutatni, a gyöngéd, az engedelmes lányt éppúgy, mint a harciast, a szülőjét megtagadót. Egyszer a lángoló és odaadó szerelmest, máskor a társát örökre elvesztőt. A szólam misztikus hangjai éppúgy megszólalnak, mint emberiek. Nagy alakítás és korszerű. Ugyan több mint 60 éves felvétel, de gyanítom: korunk Giseldái is örömmel vallanák sajátjukénak. Döbbenet, de Vitale a felvétel idején alig múlt 27 éves.

Pagano szintén nem egyszerű szerepét Mario Petri alakítja – szenzációsan. Róla viszonylag többet tudunk, a felvétel idején még ő sincs harminc. Szinte gyerek, utána egy évtizedig végigénekli a basszusrepertoárt, majd a 60-as években váratlanul fachot vált és a bariton szerepkörben teljesít, nem is rosszul. Remek Don Giovanni- és Posa márki-felvételek maradtak utána. Paganóként elsősorban hang-nagybirtokos, ahogy Abody Béla mondaná. De a sziklakeménységű, homogén hangmassza mellé mélyen átélt, összetett alakítást tesz le. Van a hangszínben eredendően valami szomorúan nemes, ami különösen jó Paganóvá teszi.

Az Oronte szólamát éneklő Gustavo Gallo a legnagyobb rejtély. Szinte semmit nem lehet róla találni, ez az egyetlen főszerepe, még egy két évvel későbbi Aroldóban énekel egy kisebb szerepet. Az alakítás pedig maga a tökély. A legjobb hagyományok szerinti olasz tenor, könnyed hangadásában Aureliano Pertile és Mario Filippeschi világosabb színű, mégis hősies hangját idézi. Oronte egysíkúbb figura a másik két főszerepnél. Egyedül a szenvedély hevíti, ami Gallo homogén tenorján természetesen szólal meg.

A három főszereplőn túl dicséret illeti a kisebb szólamok gazdáit, a RAI milánói kórusát és zenekarát. Az együttesekben bővelkedő opera előadása minden pillanata ihletett és mély gondolatisággal átitatott. Nekem gyorsan az egyik kedvencemmé vált, s megkockáztatom, hogy a Cetra-sorozat csúcsa. 1951. február 22-én csillagóra volt Milánóban.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Losonci Luca fagott diplomakoncertje"
C.P.E. BACH: B-dúr csellóverseny, H. 436
Koncertmester: G. Horváth László
A hallgató barátaiból alakult zenekar
FARAGÓ BÉLA: Tánczrend - 1. Zirkus Waltz, 2. Lassú Csárdás, 3. Passepied
SCHUMANN: Fantáziadarabok, op. 73
Kerek Erzsébet (zongora)
MILHAUD: René király kandallója, op. 205
Tóth Ágnes (fuvola), Adorjáni Csenge (oboa), Katrin Mátyás (klarinét), Südi Bálint (kürt)
Losonci Luca (fagott)

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
"A holdfény és Bach"
Bach Mindenkinek Fesztivál
FROBERGER: C-dúr toccata
BUXTEHUDE: Auf meinen lieben Gott - szvit
FRESCOBALDI: Toccata settima (Libro II)
KERLL: Canzona quarta
PACHELBEL: D-dúr fantázia
BUXTEHUDE: Nun lob, mein Seel', den Herren
FISCHER: Chaconne
ZACHOW: Nun komm der Heiden Heiland - partita
J.S. BACH: F-dúr partita

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Söndörgő:
Eredics Áron (prímtambura, tambura szamica, darbuka, ének), Eredics Benjámin (brácstambura, trombita, ének), Eredics Dávid (klarinét, szaxofon, kaval, prímtambura, basszprím-tambura, ének), Eredics Salamon (harmonika, furulya, hulusi, basszprím-tambura), Buzás Attila (tamburabőgő, csellótambura, tapan, ének)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Wiedemann Bernadett (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Magyar Rádió Énekkara (karigazgató Pad Zoltán)
Magyar Rádió Gyermekkórusa (karigazgató Dinyés Soma)
Vezényel: Vajda Gergely
MAHLER: III. (d-moll) szimfónia

19:30 : Budapest
Óbudai Társaskör

Karl Lorenz (hegedű), Dobozy Borbála (csembaló)
Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye
Koncertmester: Tfirst Péter
VIVALDI: Arsilda, regina di Ponto (Arsilda, Pontusz királynője), RV 700
SCHUBERT: A-dúr rondó, D.438
VIVALDI: F-dúr concerto három hegedűre, RV 551
HIDAS FRIGYES: Csembalóverseny
HÄNDEL: B-dúr concerto grosso, Op.6/7
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Kuti Ágnes, Megyesi Schwartz Lúcia, Horváth István, Bognár Szabolcs (ének)
Dr. Fodor Gabriella (zongora, orgona), Bajic Ágnes (zongora), Murin Jaroslav (mélyhegedű)
Szászi János (házigazda)
Pécsi Kamarakórus (karig.: Tillai Aurél)
Pécsi Egyetemi Kórus (karig.: dr. Lakner Tamás)
Pannon Filharmonikusok
vezényel: Tillai Aurél
"60 éves a Pécsi Kamarakórus"
VECCHI: Jó ez a fény
MONTEVERDI: Cor mio
SCHÜTZ: Ich bin eine rufende Stimme
JOHANN CHRISTOPH BACH: Ich lasse Dich nicht
ROSSINI: Salve o Vergine Maria
GRIEG: Ave maris stella
BRAHMS: Liebeslieder Walzer (részletek)
VIC NEES: Nuestra senora della soledade
JOHN RUTTER: Candlelight Carol
TILLAI AURÉL: Missa secunda – ősbemutató
KODÁLY: Budavári Te Deum
A mai nap
született:
1890 • Beniamino Gigli, énekes († 1957)
1890 • Lauritz Melchior, énekes († 1973)
1915 • Carelli (Krausz) Gábor, énekes († 1999)
1915 • Szvjatoszlav Richter, zongorista († 1997)