vissza a cimoldalra
2019-03-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61569)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2319)
Társművészetek (1297)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4257)
Milyen zenét hallgatsz most? (25009)
Haladjunk tovább... (230)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11323)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7779)
Operett, mint színpadi műfaj (3871)
Balett-, és Táncművészet (5721)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1616)
musical (185)
Simándy József - az örök tenor (588)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4463)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3180)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (596)
Franz Schmidt (3295)
Belcanto (920)
Jonas Kaufmann (2367)
Pantheon (2327)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1284)
László Margit (160)
Kossuth-díj (1426)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Elmélkedés karrier nagyságáról (Gyimesi Kálmán: Fél évszázad a szegedi színpadon)
- zéta -, 2012-12-12 [ Vokális művek ]
nyomtatóbarát változat

Gyimesi Kálmán Azt mondják, az igazi művész a kitüntetések csúcsának a művésztársak elismerését tartja. Mi másnak tarthatjuk, hogy nemrégiben – a szegedi színházban töltött 50. jubileuma emlékéül – Gyimesi Kálmán a kollégáktól egy míves CD-t kapott ajándékba. Válogatás az elmúlt fél évszázad felvételeiből. Nem kapható lemezboltban, vélhetően jogdíj sem folyik belőle sehova, de akinek van szegedi operarajongó barátja, az hozzá tud jutni. Én is így kaptam.

Gyimesi 1962-ben lett a szegedi társulat tagja. Repülőrajttal indult, s az első szereppel már a sűrűjében találhatta magát, A szicíliai vecsernye baritonhősét, Montfortot alakíthatta. Az árokban akkor, és még jó ideig egy legenda, Vaszy Viktor állt. És jöttek a szerepek hosszú sorokban. Csak az 1963/64-es évadban 6 új szereppel gazdagodott, érdemes a listán végigfutni. A végzet hatalma (Melitone – hoppá!), A varázsfuvola (Papageno), Fidelio (Miniszter), Danton halála (Danton), Bohémélet (Marcel), Szerelmi bájital (Belcore). És nemhogy nem pusztult bele, előadásról előadásra jobb lett (vö. még a „Teher alatt nő a pálma!” mondással). A baritonszerepek csúcsa, a Rigoletto 1965-ben találta meg először, s Gyimesi még jóval 2000 után is életre keltette a karaktert. (Vajon hányan csinálták utána?)

Gyimesi Kálmán néhány évre ment Szegedre, 50 év lett (eddig) belőle. És intézmény lett: mindenki Kálmánja, Kálmánkája, Kálmán bácsija. Ismerik, szeretik, a boltban fölismerik, megszólítják, hangja a mai napig fel-felcsendül a színházban, persze manapság már csak operagálákon. A város díszpolgára. Valaki. Nem csinált nagy karriert, ha a karriert a bankszámla mérete hivatott ábrázolni. De igenis nagyot teljesített, ha az elvégzett feladatot próbáljuk áttekinteni. Világsztárnak minősített énekesek betanulnak 6-8 szerepet és évtizedekig azokkal roadshow-znak az operaházak között. Ezzel szemben Gyimesi Kálmán nevét a Színházi Adattár 136 külön féle produkció kapcsán dobta ki. Egyszer, nem titkolt büszkeséggel, elkezdte sorolni Verdi-főszerepeit és tizenkilencig meg sem állt. Ezzel vajon hány bariton dicsekedhet?

Énekel, tanít és véleménye van, határozott. Ez utóbbival olykor sikerült magát partvonalra küzdenie, de a rendszerváltás óta viszonylag gyakori direktorváltások ténye miatt csak rövidebb pauzákat sikerült „elérnie”. Él-hal a színházért, él-hal Szegedért.

Szóval, ezt a CD-t a Kollégák, Barátok és Tisztelők dobták össze. A felvételt befolyásolta a rögzített anyag véges volta, s hogy a régebbi számok némelyike technikailag nem alkalmas a sokszorosításra. De ne legyünk telhetetlenek!

A kísérőfüzet nem kényezteti nagyon a hallgatót, a közreműködő partnerek még fel vannak tüntetve, a karmester sosem, de jólesik találgatni. A felvételek jönnek szép sorban, sejthetően nem időrendben. És betölti a szobát az énekes „gyimesis” hangja, hallhatjuk az impulzív olasz énekiskola hagyományainak tán utolsó bölényét. (Ebben nincs semmi túlzás, hiszen mások mellett Gina Cigna, Tito Schipa és Franco Ferrara keze alatt tanulhatta a szakmát.)

Az olasz nyelvű felvételeken (Bajazzók, Rigoletto, Aida) bennszülött itáliai frazírozással véteti észre magát, minden sóhaját pontosan érteni. A szöveg a magyar nyelvű részletek esetében több mint példás. Valahogy ez a nemzedék még fontosnak tartotta, hogy a közönség értse, miről énekel, és ezért meg is dolgozott. De a legfőbb feladat számukra a dráma, mindent ennek rendeltek alá. Gyimesi az az énekes, aki akkor is úgy megy neki egy hangnak, mintha az élete függne tőle, ha az élete legutolsó frázisa. De ezeket mindig is tudtuk Gyimesi Kálmánról.

Azután, ahogy haladunk, egyre-másra jönnek a nem várt megoldások, amik néhány tucatnyi személyesen megélt előadás után is meglepetésként hatnak. A laza és könnyed magasságok (azt a betonbiztos aszt a Prológ végén, haj, de sokan megirigyelnék!), arra a finom és visszafogott lírára sem emlékeztem, amivel felépíti Germont áriáját. Falstaff mély és rezignált filozófiája is meghökkentett, pedig ott ültem tízegynéhány éve Debrecenben (ez az egy részlet nem szegedi). A Valentin-ima szokatlan heroizmusa mellbe vág, s Tiborc máskor elsóhajtott panasza Gyimesinél bősz váddá válik. Az ő Scarpiájából már a Te Deum alatt kibukik a templomot, Istent elfeledő kéjenc. Malatestájából meg a világfi szélhámos.

Nem hibátlan CD, de a hibákat is élvezet hallgatni. Élő produkció az utolsó hangig, érdemes megszerezni. Gyimesi Kálmán jellegzetes hanghordozása tűnhetne modorosnak, de én inkább a kifejezés eszközének tartom. Olykor túlzásba vitt hangsúlyai a műfaj legnemesebb hagyományaira emlékeztetnek. A felvételeken közreműködők egy már végleg letűnt világba visznek vissza, öröm újrahallani Gregor József (Don Pasquale, Falstaff), Misura Zsuzsa (Aida), Vámossy Éva (Nedda) és mások hangját.

Öröm. Ez az igazi karrier, nem más!

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Szabadi Vilmos (hegedű), Farkas Gábor (zongora)
"Összkiadás élőben"
MOZART: 33. (Esz-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 481
MOZART: B-dúr hegedű-zongora szonáta, K. 372 (töredék, M. Stadler befejezésével)
MOZART: 35. (A-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 526
MOZART: 36. (F-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 547
21:00 "Kóda" Beszélgetés az előadókkal

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Maria Solozobova (hegedű), Iris-Meongwon Cho (cselló)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Leoš Svárovský
HAYDN: 2. (D-dúr) gordonkaverseny, Hob. VIIb:2
MENDELSSOHN: e-moll hegedűverseny, Op.64
CSAJKOVSZKIJ: 5. (e-moll) szimfónia, Op.64

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Kökény Quartet:
Kökény Eszter, Dósa Csenge (hegedű), Görbicz Fülöp (brácsa), Tomasz Máté (cselló)
MOZART: 14. (G-dúr) vonósnégyes, K. 387 („Tavasz”)
WEINER: G-dúr vonósnégyes, op. 26 („Pasztorál, fantázia és fúga”)
BEETHOVEN: 11. (f-moll) vonósnégyes, op. 95 („Serioso”)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ERKEL: Bánk bán

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Kristóf Réka (ének)
Simplicissimus Kamaraegyüttes
Művészeti vezető: Németh Zsombor
"A Régizene Európai Napja az Óbudai Társaskörben "
J.S. BACH: 5., D-dúr brandenburgi verseny, BWV 1050
J.S. BACH: Kantáta "Weichet nur, betrübte Schatten", BWV 202
J.S. BACH: C-dúr Concerto hegedűre, csellóra és generálbasszusra (korabeli átirat BWV 525 és 1032 nyomán)
J.S. BACH: Kantáta "Jauchzet Gott in allen Landen", BWV 51

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Nagy Csaba, Sárai Gábor (reneszánsz lant)
"A Régizene Európai Napja"
Mille Regretz - Lant duettek a XVI. századból
(Josquin, C. Morales, N. Gombert, A. Willaert, E. Valderrabano, Fr. da Milano, V. Galilei valamint Fumie Sikichi művei)

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sebestyén Márta
Vizin Viktória, Cser Krisztián
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
román népi táncok
BARTÓK: Román népi táncok, Sz. 68, BB 76
magyar népdalok
BARTÓK: Magyar parasztdalok, Sz. 100, BB 107
BARTÓK: A kékszakállú herceg vára, op. 11, Sz. 48, BB 62
19:00 : Nagykanizsa
Hevesi Sándor Művelődési Központ

Chisa Kitagawa (hegedű)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Izaki Masahiro
SIBELIUS: d-moll hegedűverseny, op. 47
SOSZTAKOVICS: 12., d-moll szimfónia, „Az 1917-es év”

A mai nap
született:
1685 • Johann Sebastian Bach, zeneszerző († 1750)
1839 • Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij, zeneszerző († 1881)
1914 • Paul Tortelier, csellista († 1990)
1921 • Arthur Grumiaux, hegedűs († 1986)
elhunyt:
1936 • Alexander Glazunov, zeneszerző (sz. 1865)
1951 • Willem Mengelberg, karmester (sz. 1871)
1962 • Sándor Erzsi, énekes (sz. 1885)
1998 • Galina Ulanova, balett-táncos