vissza a cimoldalra
2018-10-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61133)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4069)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Pantheon (2264)
Élő közvetítések (7452)
Balett-, és Táncművészet (5560)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1503)
Franz Schmidt (3197)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2930)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1112)
Momus-játék (5543)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4355)
Ilosfalvy Róbert (816)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2606)
Lehár Ferenc (641)
Opernglas, avagy operai távcső... (20144)
Erkel Színház (9460)
Jonas Kaufmann (2275)
Franz Schubert (308)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Lány a szomszédból (Kathleen Ferrier – Új „centenáriumi” film)
Varga Péter, 2012-12-06 [ Filmek ]
nyomtatóbarát változat

Kathleen Ferrier - Decca Kathleen Ferrier
A Film by Diane Perelsztejn
Includes Companion CD featuring live recordings of three songs attributed to Bach, Brahms and Gluck

Universal / Decca
CD+DVD
074 3471

Kathleen Ferrier életéről akár hollywoodi-stílusú játékfilm is készülhetett volna már – noha igazi happy ending nélkül. Egy kis angliai faluból az örök hírnévig. Nos, ilyen még nincs, azonban dokumentumfilmmel már többen is jelentkeztek. A Decca az énekesnő születésének centenáriumára megjelentette a legújabbat.

A forgatókönyv rövid foglalata pedig – és ez lehetne minden, Ferrierről szóló film esetében – a következő. Egy szerény anyagi körülmények között élő, angliai, vidéki, középosztálybeli családból származó lány, aki gyermekkorában tehetséges zongoristának bizonyult, nem tudott a fővárosban továbbtanulni. (A múlt század húszas éveinek közepén járunk.) Sőt, tizennégy éves korától dolgozni kényszerült telefonos kisasszonyként. Eközben azért a zenetanulást sem hagyta abba, sikerrel is szerepelt több kisebb jelentőségű versenyen. Aztán rámosolygott a szerencse. Mivel táncolni is szeretett, egy partnerével, aki bankár volt, egészen a házasságig jutott. Huszonhárom évesen nem kellett tehát dolgoznia többé, jöhettek az újabb versenyek.

Az egyik alkalmával ártalmatlan fogadás férjével egy shillingben; el mer-e indulni nem csak zongoristaként, hanem énekesként is? Kathleen Ferrier 1937-ben a carlisle-i zenei versenyen mindkét kategóriában diadalt aratott. Persze az igazi siker még messze, de innen már beindul a karrier. Énekel ezután már hivatásosként is, így hallja a nagy zeneszerző, aki három évre rá, 1946-ban már kész is kifejezetten a hangjára szabott operájával. Ezután fontos szereplések otthon, és turnék a világban, Amerikában egyik koncertjének rádióközvetítését húszmillióan hallgatják. Közben jelennek meg lemezei sorban, még Sinatra és Vera Lynn sincs biztonságban tőlük, és a legnagyobb karmesterek választják partnerül. Aztán egyszer csak fájdalmak jelentkeznek, 1951 januárjában kórház, majd a diagnózis: mellrák. Műtétek és a vég 1953-ban.

2003-ban a BBC már készített egy dokumentumműsort, An Ordinary Diva címmel, azt DVD-n most a 14 darabos centenáriumi összkiadással egy dobozban árulja a Decca (néhány lemeznyi zenét az EMI-nál is rögzítettek annak idején Ferrierrel, ők is kiadták most 3 CD-n azokat). A belga énektanár, Diane Perelsztejn Ferriert hallva határozta el magát, hogy énekelni tanuljon, énektanár legyen, és azt is megfogadta, egyszer filmet készít róla.

De mi áll a rendelkezésére egy filmesnek Ferrierről mozgóképekben? Nem sok. A hatvannyolc percből alig néhány másodpercnyi filmbejátszáson szerepel az énekesnő maga. Szerencsére ezek nagyon fontos bizonyítékok. Arra, hogy az életben tényleg közvetlen, vidám volt. Bár itt nem látható, dohányzott, sört ivott, és sikamlós vicceket mesélt. Ami látható: képes volt a bohóckodásig menő bolondozásra. Tényleg érdekes, mennyire nem figyelt a médiavilág még akkor egy ilyen kaliberű zeneművészre, hogy alig maradt utána ilyen jellegű dokumentum.

Ami abból is következik, talán a világ – mindenféle jelző nélkül – akkor még nem figyelt rájuk annyira. (Amerikai turnéján Ferrier egyedül utazott vonaton hat kofferral, ruháit, sőt a zenekari kottákat is azokban szállítva!) Ezért is lehet, hogy ez a film foglalkozik először súlyának megfelelően azzal a férfival, Rick Daviesszel, egy liverpooli régiségkereskedővel, aki a sikertelen házasság után a negyvenes évek közepétől 1952-ig, amíg el nem küldte, a férfit jelentette Ferrier számára. Ez cáfolja azt a feltételezést, hogy netán akár leszbikus is lett volna. Az Albert Wilsonnal való házasság felbontásának bíróság előtti oka (unconsummated) tulajdonképpen az énekesnő frigidsége volt. Ezek a dolgok abból a szempontból mindenképpen fontosak, hogy egy boldog házasság gyermekekkel mindenképpen legalább késleltette volna a végzetes betegséget.

A filmben tehát beszélő fejeket látunk, írókat például, azután fényképeket, de hallhatjuk Ferrier és nővére, Winifred hangját. Rövid filmbejátszásban szerepel Britten: „Itt volt ez a hang, amelyen meg tudott szólalni ez a végletekig esetlen (extremely awkward) zene.” Tudniillik Händel Messiása a Westminster Apátságban. Aztán elég sokat hallható Bruno Walter, ez is újdonsága a filmnek. A narrátortól ugyan, de elhangzik híres mondata is: „Két nagy zenei élmény történt az életemben: hogy ismertem Kathleen Ferriert és Gustav Mahlert – így, ebben a sorrendben.”

Természetesen egy ilyen film sokat elmondhat egy nagy művészről. Idézhet naplójából, Ferrier esetében ezek a bejegyzések inkább csak az események listázására szorítkoznak, kevés személyes reflexióval rájuk. Az igazi személyiség azonban rejtve marad. Az valójában művészetéből ismerhető meg, illetve az is felmerül: ilyen nagyság esetében felmérhető-e egyáltalán, számít-e egyáltalán, ki volt valójában? Ha ezt tudni akarjuk, lemezeit hallgassuk inkább, például azt, amit a film mellé kapunk, az 1950-ben készült koncertfelvételek a három Bach-dal kivételéve eddig kiadatlanok voltak.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Miranda Liu (hegedű), Kiss Gergely (gordonka), Kiss Gyula, Nagy Míra (
zongora)
"Hangulatkoncert"
HAYDN: D-dúr gordonkaverseny, Hob. VIIb:2 - I. tétel
HAYDN: fisz-moll zongoratrió, Hob. XV:26
HAYDN: D-dúr zongoratrió, Hob. XV:24

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Soltész Ágnes, Kovács Judit, Fahidi Patrícia (hegedű), Rácz János, Kunszeri Márta (fuvola), Kökényessy Zoltán (brácsa), Magyar Gábor (cselló), Váray Rita (zongora)
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Az est házigazdája: Tóth Endre, zenetörténész
KOVÁCS ZOLTÁN: Amisz és Amil – két fuvolára
SCHUMANN: Gyermekjelenetek (Benjamin Godard átirata) Op. 15.
SCHNITTKE: Moz-Art duó 2 hegedűre
VAJDA JÁNOS: Musica sull’ acqua – zongoraötös (2015)
MOZART: D-dúr fuvolanégyes

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Vigh Andrea (hárfa)
Budapesti Vonósok (koncertmester: Pilz János, művészeti vezető: Botvay Károly)
Fuvolán közreműködik és vezényel: Drahos Béla
MOZART: 1. (G-dúr) fuvolaverseny, K. 313
MOZART: 2. (D-dúr) fuvolaverseny, K. 314
MOZART: C-dúr fuvola-hárfa kettősverseny, K. 299
MOZART: C-dúr andante, K. 315

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Rohmann Ditta (cselló), Binder Károly (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói
koreográfus: Feledi János
CAFe Budapest
VAJDA JÁNOS: Csellóverseny
SZENTPÁLI ROLAND: Orfeusz-balett - ősbemutató
BINDER KÁROLY: Zongoraverseny - ősbemutató
A mai nap
elhunyt:
1837 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző (sz. 1778)
1849 • Frédéric Chopin, zeneszerző (sz. 1810)