vissza a cimoldalra
2017-11-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Momus társalgó (6272)
Milyen zenét hallgatsz most? (24979)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60134)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11196)
A csapos közbeszól (94)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (6430)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2415)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1176)
Franz Schmidt (2954)
Erkel Színház (8509)
Kedvenc magyar operaelőadók (1010)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (561)
Operett, mint színpadi műfaj (3347)
Kodály Zoltán (347)
Élő közvetítések (6681)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (364)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2410)
Kolonits Klára (1015)
Bartók Béla szellemisége (233)
Verdi-felvételek (530)
Kocsis Zoltán (640)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Akkor, kit érdekel? (Temesi Ferenc Bartók)
Varga Péter, 2012-11-23 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Temesi Ferenc: Bartók TEMESI FERENC: Bartók
598 oldal
3600 Ft
Alexandra Kiadó

Temesi regényével a Rózsavölgyiben, a zenei szakkönyvek között is lehet találkozni. Némi joggal: az utolsó oldalakon magyar, angol és francia nyelvű könyvek, cikkek, eredeti írások, levélgyűjtemények olyan sora található forrásjegyzékként, ami egy tudományos igényű Bartók-életrajzírónak is jó kiindulási alap lehetne (talán csak a Bónis Ferenc szerkesztette Így láttuk Bartókot felejtődött vagy maradt ki valamiért).

Temesi, aki negyven évig készült arra, hogy a nagy komponista-zongoraművészről regényt írjon, ezekből a munkákból, levelekből sokszor, bőven, hosszasan idéz. Gyakorlott tollforgató, végül is sikerült a fikciós részletekben is hihetőnek maradnia. Regény- és film-forgatókönyvírók sokszor nyilatkoznak meg sután, sőt beszélnek sületlenséget, amikor úgy érzik, magyarázniuk kell alkotásaikat.

Persze aligha gondolhatja bárki, hogy az az író, aki majd harminc éve a Por című szótárregényével jelentkezett be a magyar irodalomba, egy szimpla, bár korrekt és alapos Bartók-életrajzot tesz le az asztalra. Erről egyébként a borító piros-fehér-zöld színekben pompázó tollkoronát viselő zeneszerzője rögtön megfelelően tájékoztatja a reménybeli olvasót.

Két alaprétege van a könyvek: Bartók életéről szól az egyik, az íróéról a másik, kb. akkortól, amikor felfedezi magának Bartókot. Az író regényhősként jelenik meg Életrajzoló – röviden Él – néven, aki csapongóan mesél, foszlányokból áll össze története. Gyakoriak a korábbi írásaiból beemelt részletek. A ● jelezte fejezetek a jóval nagyobb részt kitevő ■-tel és a ▲-gel jelöltek közé ékelődnek, ez utóbbiak szólnak Bartókról. Az életét idegen országban befejező, „teli kofferrel” távozni kényszerülő zeneszerző élettörténete, akinek magyar kortársai – kevés kivétellel – sem magyarságfelfogását, sem modernségét nem tudták elfogadni, megérteni, manapság különösen aktuális regényhős lehet.

Él(etrajzoló), aki, lehet mondani, csetlik-botlik a világban, nem találja igazán helyét, a hatvanas években, a beatkorszakban kamaszodott. Példaképei között amerikai beatköltők, -írók, rockzenészek bőven találhatók. A magyar nép-, dzsessz- és rockzenészek közül többet a barátjának mondhat, illetve mondhatott, hiszen Cseh Tamás, Szabados György már nem élnek, sajnos. Az Új Zenei Stúdió koncertjeinek rendszeres látogatója volt. Sok mindenről határozott és ugyanakkor a jobboldal felé szinte elvakultan elfogult véleménye van. Jellemző, hogy kimarad a regényből Bartók Tanácsköztársaság alatti szereplése.

Érdekes Él hírlapírónak a Magyar Szívtestőrből (Magyar Nemzet) való kirúg(at)ása indoklásának leírása. Érezhetően komoly érzelmi sokk érte, kifejezetten durva és lekezelő módon fogalmaz: „barom blogger”, tudniillik az, akitől azt a szöveget lenyúlta, ami miatt mennie kellett. (Ugyan miért vesz valaki át bármit is egy „baromtól”?) Viszont Temesi-Él arra is céloz, a plágiumvád csak ürügy volt, valami más áll a történet háttérben. De mint annyiszor, marad az egyszerű történetmesélés.

A sok kisebb-nagyobb töredékből, amelyből az egész összeáll, akár nagy, történelmi tabló is kerekedhetett volna – Bartók 1881-ben született, a regényt ez év elején fejezte be az író –, de csak pillanatfelvételek sorozatát kapjuk, tagadhatatlan, ezek sokszor érdekesek.

A könyvnek van szerkesztője, sok azonban a helyesírási hiba („nag0yon”, „mát”) és a nehezen érthető, zavaros mondat, mint például: „Valami barom bloggertól kivett három-négy szót, de magyarázattal együtt, mert arra már tunya volt.” Az ilyen elírások, melléírások jó része egyszerűen, figyelmes újraolvasással, gondos szerkesztő, korrektor segítségével javítható lett volna, azonban úgy látszik, ennyire sem érdekelt senkit a dolog.

Más mondatok ugyan könnyen érthetők, de minek. Az Apolló nevű zenész, például: „Isztambulból jövet leszállt az ideiglenesen rác megszállás alatt lévő Belgrádban (Nándorfehérvár)”. Vagy másutt, a hollandokról szólván: „Én is engedékenyebb lennék, ha már kiraboltam volna a fél világot, feleli Él.”

És mindezek (még cifrábbak is) arról a Bartókról szóló regényben, aki a végsőkig csiszolgatta zenéit, felülmúlhatatlan precizitással jegyezte le a hangokat a fonográfhengerekről, és azért (is) utazta, gyalogolta be a fél világot, hogy a különféle népek zenéiben és így előadóikban is azt keresse, ami közös bennük. „Hogy mit jelent bartóki módon magyarnak és művésznek lenni?” – olvashatjuk a kérdést könyv hátoldalán. Ezt máshonnan tudhatjuk meg.

Ha valakit Bartók érdekel, azt gondolom, jobban jár, ha mindenféle áttétel, válogatás nélkül elolvassa Ujfalussy, Tallián, Ifj. Bartók Béla, Bartók Péter és a többiek könyveit, és természetesen Bartók írásait, leveleit. Temesitől pedig még mindig inkább a Por.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:30 : Budapest
MűPa, Kék terem

"Tesz-vesz muzsika"
ismétlés 11:15

15:00 : Budapest
Benczúr Ház

"Hallgassunk együtt zenét!"
Zelinka Tamás zenei tanácsos műsora.

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Találkozások Dohnányival 3/1."
A „Dohnányi Ernő emlékére” c. film vetítése (MTV, rend. Mérei Anna, 1993, 65’)
Kusz Veronika előadása zenei példákkal, Dohnányi zongorázik felvételről
Az előadássorozatot szerkesztette: Prunyi Ilona zongoraművész és Kusz Veronika muzikológus

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Kerner Mária (fuvola), Miranda Liu (hegedű), Németh András, Szalai Éva, Minami Matsunaga (zongora)
"Doktorandusz koncertek 2."
J.S. BACH: a-moll partita, BWV 1013 – 1. és 3. tétel
MOZART: 9. (D-dúr) zongoraszonáta, K. 311
DEBUSSY: Syrinx
TELEMANN: d-moll szólófantázia
KARG-ELERT: 30 Capricen, Op.107/30 – Chaconne
GRIEG: Dalok, Op.52 (a szerző zongoraátiratai, részletek)
CSAJKOVSZKIJ: Souvenir d’un lieu cher, Op.42 (Meditáció, Scherzo, Melódia)

19:00 : Budapest
Megbékélés Háza

Fellegi Ádám (zongora)
CHOPIN: g-moll ballada, Op.23
Barcarolle, Op.60
b-moll scherzo, Op.31
Asz-dúr polonéz, Op.53
cisz-moll noktürn, Op.post.

19:00 : Budapest
Debreceni Egyetem - Aula

Nagy Csaba (oboa, oboa d'amore), Ölveti Mátyás (cselló, viola da gamba), Tokodi Gábor (lant, teorba, gitár), Lakatos Péter (csembaló)
"Tűz és Szenvedély"
WILLIAM BABELL: g-moll szonáta
JOHANN CHRISTIAN SCHICKHARDT: C-dúr szonáta
FRANCOIS COUPERIN: Prélude
J.S. BACH: Simfonia a 76-os kantátából
MARIN MARAIS: D-dúr szvit
JOSEPH BODIN DE BOISMORTIER: e-moll trió

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Suren Bagratuni (cselló)
Szalai Ágnes, Szathmáry Judit, Dóri Eszter, Kristófi Ágnes, Fekete Andrea, Kelemen Dániel, Pintér Dömötör (ének)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Vezényel: Hamar Zsolt
WEBER: A bűvös vadász – nyitány
SCHUMANN: a-moll csellóverseny, Op.129
GRIEG: Peer Gynt – részletek a kísérőzenéből

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Müncheni Bach Kórus
Liszt Ferenc Kamarazenekar
Vezényel és csembalón közreműködik: Hansjörg Albrecht
J.S. BACH: Ein feste Burg ist unser Gott, BWV 80
J.S. BACH: III. (D-dúr) zenekari szvit, BWV 1068
HÄNDEL: Sába királynőjének érkezése
HÄNDEL: Dettingeni Te Deum, HWV 283

19:30 : Budapest
Szent Imre Ház

Szászvárosi Sándor viola da gamba estje
A mai nap
történt:
1805 • A Fidelio bemutatója (Bécs)
született:
1937 • René Kollo, énekes
1948 • Barbara Hendricks, énekes
elhunyt:
1894 • Anton Rubinstein, zeneszerző, zongorista (sz. 1829)
1950 • Francesco Cilea, zeneszerző (sz. 1866)