vissza a cimoldalra
2019-10-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (7223)
Simándy József - az örök tenor (630)
Bende Zsolt (157)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3451)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2679)
Opernglas, avagy operai távcső... (20323)
Rost Andrea (2047)
Erkel Színház (10327)
Momus-játék (5741)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1778)
Franz Schmidt (3434)
Plácido Domingo (910)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1357)
Élő közvetítések (8191)
Kolonits Klára (1134)
Operett, mint színpadi műfaj (4081)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Akkor, kit érdekel? (Temesi Ferenc Bartók)
Varga Péter, 2012-11-23 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Temesi Ferenc: Bartók TEMESI FERENC: Bartók
598 oldal
3600 Ft
Alexandra Kiadó

Temesi regényével a Rózsavölgyiben, a zenei szakkönyvek között is lehet találkozni. Némi joggal: az utolsó oldalakon magyar, angol és francia nyelvű könyvek, cikkek, eredeti írások, levélgyűjtemények olyan sora található forrásjegyzékként, ami egy tudományos igényű Bartók-életrajzírónak is jó kiindulási alap lehetne (talán csak a Bónis Ferenc szerkesztette Így láttuk Bartókot felejtődött vagy maradt ki valamiért).

Temesi, aki negyven évig készült arra, hogy a nagy komponista-zongoraművészről regényt írjon, ezekből a munkákból, levelekből sokszor, bőven, hosszasan idéz. Gyakorlott tollforgató, végül is sikerült a fikciós részletekben is hihetőnek maradnia. Regény- és film-forgatókönyvírók sokszor nyilatkoznak meg sután, sőt beszélnek sületlenséget, amikor úgy érzik, magyarázniuk kell alkotásaikat.

Persze aligha gondolhatja bárki, hogy az az író, aki majd harminc éve a Por című szótárregényével jelentkezett be a magyar irodalomba, egy szimpla, bár korrekt és alapos Bartók-életrajzot tesz le az asztalra. Erről egyébként a borító piros-fehér-zöld színekben pompázó tollkoronát viselő zeneszerzője rögtön megfelelően tájékoztatja a reménybeli olvasót.

Két alaprétege van a könyvek: Bartók életéről szól az egyik, az íróéról a másik, kb. akkortól, amikor felfedezi magának Bartókot. Az író regényhősként jelenik meg Életrajzoló – röviden Él – néven, aki csapongóan mesél, foszlányokból áll össze története. Gyakoriak a korábbi írásaiból beemelt részletek. A ● jelezte fejezetek a jóval nagyobb részt kitevő ■-tel és a ▲-gel jelöltek közé ékelődnek, ez utóbbiak szólnak Bartókról. Az életét idegen országban befejező, „teli kofferrel” távozni kényszerülő zeneszerző élettörténete, akinek magyar kortársai – kevés kivétellel – sem magyarságfelfogását, sem modernségét nem tudták elfogadni, megérteni, manapság különösen aktuális regényhős lehet.

Él(etrajzoló), aki, lehet mondani, csetlik-botlik a világban, nem találja igazán helyét, a hatvanas években, a beatkorszakban kamaszodott. Példaképei között amerikai beatköltők, -írók, rockzenészek bőven találhatók. A magyar nép-, dzsessz- és rockzenészek közül többet a barátjának mondhat, illetve mondhatott, hiszen Cseh Tamás, Szabados György már nem élnek, sajnos. Az Új Zenei Stúdió koncertjeinek rendszeres látogatója volt. Sok mindenről határozott és ugyanakkor a jobboldal felé szinte elvakultan elfogult véleménye van. Jellemző, hogy kimarad a regényből Bartók Tanácsköztársaság alatti szereplése.

Érdekes Él hírlapírónak a Magyar Szívtestőrből (Magyar Nemzet) való kirúg(at)ása indoklásának leírása. Érezhetően komoly érzelmi sokk érte, kifejezetten durva és lekezelő módon fogalmaz: „barom blogger”, tudniillik az, akitől azt a szöveget lenyúlta, ami miatt mennie kellett. (Ugyan miért vesz valaki át bármit is egy „baromtól”?) Viszont Temesi-Él arra is céloz, a plágiumvád csak ürügy volt, valami más áll a történet háttérben. De mint annyiszor, marad az egyszerű történetmesélés.

A sok kisebb-nagyobb töredékből, amelyből az egész összeáll, akár nagy, történelmi tabló is kerekedhetett volna – Bartók 1881-ben született, a regényt ez év elején fejezte be az író –, de csak pillanatfelvételek sorozatát kapjuk, tagadhatatlan, ezek sokszor érdekesek.

A könyvnek van szerkesztője, sok azonban a helyesírási hiba („nag0yon”, „mát”) és a nehezen érthető, zavaros mondat, mint például: „Valami barom bloggertól kivett három-négy szót, de magyarázattal együtt, mert arra már tunya volt.” Az ilyen elírások, melléírások jó része egyszerűen, figyelmes újraolvasással, gondos szerkesztő, korrektor segítségével javítható lett volna, azonban úgy látszik, ennyire sem érdekelt senkit a dolog.

Más mondatok ugyan könnyen érthetők, de minek. Az Apolló nevű zenész, például: „Isztambulból jövet leszállt az ideiglenesen rác megszállás alatt lévő Belgrádban (Nándorfehérvár)”. Vagy másutt, a hollandokról szólván: „Én is engedékenyebb lennék, ha már kiraboltam volna a fél világot, feleli Él.”

És mindezek (még cifrábbak is) arról a Bartókról szóló regényben, aki a végsőkig csiszolgatta zenéit, felülmúlhatatlan precizitással jegyezte le a hangokat a fonográfhengerekről, és azért (is) utazta, gyalogolta be a fél világot, hogy a különféle népek zenéiben és így előadóikban is azt keresse, ami közös bennük. „Hogy mit jelent bartóki módon magyarnak és művésznek lenni?” – olvashatjuk a kérdést könyv hátoldalán. Ezt máshonnan tudhatjuk meg.

Ha valakit Bartók érdekel, azt gondolom, jobban jár, ha mindenféle áttétel, válogatás nélkül elolvassa Ujfalussy, Tallián, Ifj. Bartók Béla, Bartók Péter és a többiek könyveit, és természetesen Bartók írásait, leveleit. Temesitől pedig még mindig inkább a Por.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

ERKEL: Hunyadi László – OperaKaland
ismétlés: 16:00

17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

18:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Szalai Éva - zongora
moderátor: Tóth Endre, zenetörténész
"Klasszikus kortársak - Kortárs klasszikusok" 2/1
DERECSKEI ANDRÁS: Etude No. 3 (ősbemutató)
LIGETI GYÖRGY: Étude No. 5 „Arc-en-ciel”
DERECSKEI ANDRÁS: Prelude No. 3 (ősbemutató)

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

"Mester és tanítványai"
Hőna Gusztáv harsonaművész növendékeinek hangversenye
FOX: Fanfar for Trombones
GABRIELI: Sonata Pian e Forte m: összes hallgató
NINO ROTA: Concerto per Trombone előadja: Czirok Zoltán
KOCSÁR: Tavaszköszöntő Fanfár
SCHNYDER: Sub Zero előadja: Sztranyák Dávid
SZŐLLŐSY: Quartet per Tromboni
DEFAYE: À la manière de Debussy
LEBEGYEV: Concertino Basszus Harsonára
HIDAS: Hét Bagatell 12 harsonára – 4 tétel

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Kővári Eszter Sára, Antal Lívia (szoprán), Szakály Ágnes (cimbalom),
Rozmán Lajos (klarinét), Ferenczy Endre (hegedű, koncertmester),
Horváth Zoltán, Demény Balázs (zongora), Csergő Domokos (vibrafon), Laczkó Róbert, Viola Gábor (színész, bariton), Bardon Tony (tenor), Sándor Árpád (basszus), Bogdán Zsolt (színész, narrátor), Szent Efrém Férfikar, Bubnó Tamás (karmester), A Kolozsvári Magyar Opera Kamarazenekara, Incze Gergely Katalin karmester, Bogdán Zsolt, Demény Attila, rendező
"Demény Attila szerzői estje"
DEMÉNY ATTILA: Tíz zongoradarab
DEMÉNY ATTILA: Öt dal (szoprán hangra és klarinétra Weöres Sándor versei nyomán)
DEMÉNY ATTILA: Csontváry és Kafka találkozása (szoprán hangra, hegedűre, vibreafonra és zongorára Szőcs Géza verse nyomán)
DEMÉNY ATTILA: Négy bagatell (szoprán hangra és cimbalomra Szőcs Géza versei nyomán)

20:00 : Budapest
Németajkú Református Gyülekezet

Mészáros Zsolt Máté (orgona)
Dobra János és a Budapesti Tomkins Énekegyüttes
"Négy Generáció"
SZŐNYI ERZSÉBET: 42. zsoltár
19:00 : Szeged
Szegedi Nemzeti Színház

Szecsődi Ferenc (hegedű)
Liszt Ferenc Kamarazenekar
BACH: d-moll kettősverseny BWV 1043
BACH-HUBAY: Ária a „G” húron
MOZART-KREISLER: G-dúr rondó
SARASATE: Faust fantázia
CSAJKOVSZKIJ: Vonósszerenád
LISZT: 2.magyar rapszódia
A mai nap
elhunyt:
1568 • Jacques Arcadelt, zenesezrző (sz. kb. 1504-1505)
1985 • Emil Gilelsz, zongorista (sz. 1916)
1990 • Leonard Bernstein, karmester, zeneszerző (sz. 1918)