vissza a cimoldalra
2018-02-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Kedvenc előadók (2820)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60479)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3930)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3508)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (616)
Lehár Ferenc (616)
Edita Gruberova (3050)
Élő közvetítések (6913)
Momus-játék (5424)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1201)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2604)
Opernglas, avagy operai távcső... (19942)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1318)
Franz Schmidt (3060)
Erkel Színház (8867)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4179)
Balett-, és Táncművészet (5473)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (633)
Simándy József - az örök tenor (515)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Akkor, kit érdekel? (Temesi Ferenc Bartók)
Varga Péter, 2012-11-23 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Temesi Ferenc: Bartók TEMESI FERENC: Bartók
598 oldal
3600 Ft
Alexandra Kiadó

Temesi regényével a Rózsavölgyiben, a zenei szakkönyvek között is lehet találkozni. Némi joggal: az utolsó oldalakon magyar, angol és francia nyelvű könyvek, cikkek, eredeti írások, levélgyűjtemények olyan sora található forrásjegyzékként, ami egy tudományos igényű Bartók-életrajzírónak is jó kiindulási alap lehetne (talán csak a Bónis Ferenc szerkesztette Így láttuk Bartókot felejtődött vagy maradt ki valamiért).

Temesi, aki negyven évig készült arra, hogy a nagy komponista-zongoraművészről regényt írjon, ezekből a munkákból, levelekből sokszor, bőven, hosszasan idéz. Gyakorlott tollforgató, végül is sikerült a fikciós részletekben is hihetőnek maradnia. Regény- és film-forgatókönyvírók sokszor nyilatkoznak meg sután, sőt beszélnek sületlenséget, amikor úgy érzik, magyarázniuk kell alkotásaikat.

Persze aligha gondolhatja bárki, hogy az az író, aki majd harminc éve a Por című szótárregényével jelentkezett be a magyar irodalomba, egy szimpla, bár korrekt és alapos Bartók-életrajzot tesz le az asztalra. Erről egyébként a borító piros-fehér-zöld színekben pompázó tollkoronát viselő zeneszerzője rögtön megfelelően tájékoztatja a reménybeli olvasót.

Két alaprétege van a könyvek: Bartók életéről szól az egyik, az íróéról a másik, kb. akkortól, amikor felfedezi magának Bartókot. Az író regényhősként jelenik meg Életrajzoló – röviden Él – néven, aki csapongóan mesél, foszlányokból áll össze története. Gyakoriak a korábbi írásaiból beemelt részletek. A ● jelezte fejezetek a jóval nagyobb részt kitevő ■-tel és a ▲-gel jelöltek közé ékelődnek, ez utóbbiak szólnak Bartókról. Az életét idegen országban befejező, „teli kofferrel” távozni kényszerülő zeneszerző élettörténete, akinek magyar kortársai – kevés kivétellel – sem magyarságfelfogását, sem modernségét nem tudták elfogadni, megérteni, manapság különösen aktuális regényhős lehet.

Él(etrajzoló), aki, lehet mondani, csetlik-botlik a világban, nem találja igazán helyét, a hatvanas években, a beatkorszakban kamaszodott. Példaképei között amerikai beatköltők, -írók, rockzenészek bőven találhatók. A magyar nép-, dzsessz- és rockzenészek közül többet a barátjának mondhat, illetve mondhatott, hiszen Cseh Tamás, Szabados György már nem élnek, sajnos. Az Új Zenei Stúdió koncertjeinek rendszeres látogatója volt. Sok mindenről határozott és ugyanakkor a jobboldal felé szinte elvakultan elfogult véleménye van. Jellemző, hogy kimarad a regényből Bartók Tanácsköztársaság alatti szereplése.

Érdekes Él hírlapírónak a Magyar Szívtestőrből (Magyar Nemzet) való kirúg(at)ása indoklásának leírása. Érezhetően komoly érzelmi sokk érte, kifejezetten durva és lekezelő módon fogalmaz: „barom blogger”, tudniillik az, akitől azt a szöveget lenyúlta, ami miatt mennie kellett. (Ugyan miért vesz valaki át bármit is egy „baromtól”?) Viszont Temesi-Él arra is céloz, a plágiumvád csak ürügy volt, valami más áll a történet háttérben. De mint annyiszor, marad az egyszerű történetmesélés.

A sok kisebb-nagyobb töredékből, amelyből az egész összeáll, akár nagy, történelmi tabló is kerekedhetett volna – Bartók 1881-ben született, a regényt ez év elején fejezte be az író –, de csak pillanatfelvételek sorozatát kapjuk, tagadhatatlan, ezek sokszor érdekesek.

A könyvnek van szerkesztője, sok azonban a helyesírási hiba („nag0yon”, „mát”) és a nehezen érthető, zavaros mondat, mint például: „Valami barom bloggertól kivett három-négy szót, de magyarázattal együtt, mert arra már tunya volt.” Az ilyen elírások, melléírások jó része egyszerűen, figyelmes újraolvasással, gondos szerkesztő, korrektor segítségével javítható lett volna, azonban úgy látszik, ennyire sem érdekelt senkit a dolog.

Más mondatok ugyan könnyen érthetők, de minek. Az Apolló nevű zenész, például: „Isztambulból jövet leszállt az ideiglenesen rác megszállás alatt lévő Belgrádban (Nándorfehérvár)”. Vagy másutt, a hollandokról szólván: „Én is engedékenyebb lennék, ha már kiraboltam volna a fél világot, feleli Él.”

És mindezek (még cifrábbak is) arról a Bartókról szóló regényben, aki a végsőkig csiszolgatta zenéit, felülmúlhatatlan precizitással jegyezte le a hangokat a fonográfhengerekről, és azért (is) utazta, gyalogolta be a fél világot, hogy a különféle népek zenéiben és így előadóikban is azt keresse, ami közös bennük. „Hogy mit jelent bartóki módon magyarnak és művésznek lenni?” – olvashatjuk a kérdést könyv hátoldalán. Ezt máshonnan tudhatjuk meg.

Ha valakit Bartók érdekel, azt gondolom, jobban jár, ha mindenféle áttétel, válogatás nélkül elolvassa Ujfalussy, Tallián, Ifj. Bartók Béla, Bartók Péter és a többiek könyveit, és természetesen Bartók írásait, leveleit. Temesitől pedig még mindig inkább a Por.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

Coincidance Tánctársulat
Simplicissimus Kamaraegyüttes (művészeti vezető: Németh Zsombor)
Vezényel: Dinya Dávid
"Szentivánéji balett"
PURCELL: A tündérkirálynő

16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

"OrgonaExpedíció Extra"
A Müpa+ hűségprogram exkluzív rendezvénye

17:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

"OrgonaExpedíció"

17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Novák Zita, Szilvásy Viktória, Tury Enikő, Bugony Beatrix (hegedű)
Kóra Éva, Sörös Jenő (brácsa), Bartos Csaba, Dóczy Péter (gordonka), Boldoghy Kummert Péter (bőgő), Dallos Erika (zongora)
Benyus János, Benyus Péter (kürt)
Maros Ádám (vibrafon)
"Farsangi kavalkád - vidám színek a kamarazenében"
Az est házigazdája: Tóth Endre zenetörténész
ERKEL: Hunyadi László - Palotás
VIVALDI: d-moll versenymű két hegedűre – adagio, allegretto
HAYDN: Esz-dúr versenymű két kürtre – adagio, allegretto
ROSSINI: Duó csellóra és bőgőre
BACH: h-moll szvitt – Polonaise, Badineri
GLENWORTH: Blues for Gilbert
NOVOTNY: A minute of news
PIAZZOLLA: Liebertango

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Giovanni Guzzo (hegedű), Várjon Dénes (zongora)
Budapesti Vonósok Kamarazenekar
koncertmester: Pilz János, művészeti vezető: Botvay Károly
SCHUBERT: c-moll vonósnégyes-tétel, D. 703 (kamarazenekari átirat)
MENDELSSOHN: d-moll kettősverseny hegedűre és zongorára
SCHUBERT: C-dúr vonósötös, D. 956 (kamarazenekari átirat)

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Nagy Ervin (zongora)
az Anima Musicae Kamarazenekar művészei
CLARA SCHUMANN: Három Románc hegedűre és zongorára Op. 22.
BRAHMS: d-moll hegedű zongora szonáta Op.108
ROBERT SCHUMANN: Esz-dúr zongoraötös

19:30 : Budapest
MOM Kulturális Központ, Kupolaterem

Balázs János (zongora), Darko Brlek (klarinét), Gwendolyn Masin (hegedű)
A Cziffra Fesztivál Kamarazenekara
Koncertmester: Kállai Ernő
műsorvezető: Bősze Ádám
"Cziffra Fesztivál nyitókoncert"
MOZART: Divertimento, K. 136
WEBER: Klarinét-kvintett (Vonószenekari változat)
BLOCH: Nigun
RAVEL: Tzigane
CHOPIN: Andante spianato és nagy polonéz
19:00 : Eszék
Dvorana Gradski vrt

"Kárpát-Haza OperaTúra"
ERKEL: Hunyadi László

19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Trio Brio:
Fuyu Iwaki (hegedű), Mohl Gergely (cselló), Claudia Micheletti (zongora)
DVOŘÁK: B-dúr zongoratrió Nr.1, op.21
JOAQUÍN TURINA: h-moll zongoratrió Nr.2, op.76
PIAZZOLLA: Négy évszak Buenos Airesben
A mai nap
született:
1743 • Luigi Boccherini, zeneszerző († 1805)
1926 • Kurtág György, zeneszerző
1971 • Gil Shaham, hegedűs
elhunyt:
1973 • Szigeti József, hegedűs (sz. 1892)
1975 • Luigi Dallapiccola, zeneszerző (sz. 1904)