vissza a cimoldalra
2018-11-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61319)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4098)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7527)
Jonas Kaufmann (2277)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2625)
Kimernya? (2840)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1160)
Franz Schmidt (3226)
Kurtág György Szeretete (53)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (784)
Operett, mint színpadi műfaj (3764)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1530)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2995)
Balett-, és Táncművészet (5577)
Opernglas, avagy operai távcső... (20163)
Nagy koncertek emlékezete (35)
A nap képe (2107)
Lisztről emelkedetten (932)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A harmadik negyedszázadban (Boccanegra Bécsben Domingóval)
Heiner Lajos, 2012-11-14 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

Staatsoper Wien 2012. november 11.
Bécs
Bécsi Állami Operaház

VERDI: Simon Boccanegra

Gyűjteményemben a legkorábbi Domingo-felvétel az Andrea Chénier 1961. augusztus 18-i előadásának egy részlete, a tenor itt a Hitetlent énekli – nem lehet felismerni a későbbi hangot.
Ám egy évvel rá, a Lucia Arturjaként már a „nagy” Domingót halljuk, s döbbenetes, hogy a hatvanas évek derekán egy teljesen érett művész jelenik meg a (természetesen „kalóz”) lemezeken.
1967. augusztus 20-án a változatosság kedvéért ismét Guadagno a dirigensi pulton, de a helyszín Santiago. Domingo a címszerepben, és ehhez fogható I. felvonásbeli áriát nem nagyon hallottam, na jó, talán Pavarotti utolsó bécsi fellépésén.

Az énekes tavaly ünnepelte pályakezdésének „hivatalos” 50. évfordulóját, ám tudjuk, a karrier évekkel korábban kezdődött – és máig tart. Ahogyan Domingo ezen az estén énekelt, valószínűleg még sokáig. Bízom abban, hogy a Momus olvasói között akad valaki, aki szintén látta ezt az előadást, és megerősíti véleményemet.
Vasárnap este egy harmincéves ember hangját hallhattuk. Teljes könnyedséggel, hihetetlen természetességgel bírta szólamát, szinte lehetetlen volt észrevenni, mikor vett levegőt.
Ha jól számolom, hatodszorra láttam Boccanegraként, Berlin, New York, Milánó, London, Bécs, és ismét a Császárváros, talán Olaszországban tűnt oly frissnek a voce, mint itt.

Olvastam, itt a Momus-n is, olyan véleményeket, abba kellene hagynia az éneklést, vagy „tepsiben viszik ki”.
Legyen így, de majd húsz év múlva, amikor X. zeneszerző Y. operájában a tizennyolcadik őrtállót énekli. Merthogy Domingo egy frázisa vélhetőleg akkor is többet fog érni, mint oly sok mai tenorino egész esti produkciója.

S csodálom, mily méltósággal tud öregedni. Huszonéve, amikor először láttam Bécsben, Otellóként, hát, tudják rólam, én nem egy olyan szegedi fráter vagyok, akit a fiúk érdekelnek, de nyugtáznom kellett, igen vonzó férfi lehet a hölgyek számára. És most is, őszülő szakállal, kissé már görnyedt vállal, immáron nem szökellő léptekkel, fejedelmi – ahogy a plebejusból vezetővé vált Boccanegra szerepe megkívánja.

Ez az előadás sok más vonatkozásban is revelációszámba ment.
Ramon Vargast (Gabriele Adorno) többször hallottam már, de ily jónak még sosem. Igen, ma ő az egyik legnagyszerűbb spinto.
Barbara Haveman mint Amelia. Próbálkozásként beütöttem nevét a Momus keresőjébe, gondolván, kijön a szép magyaros válasz, azazhogy „Az adatbázisban nincs a feltételeknek megfelelő rekord”.
Ám kidobódott Szilgyo 2003-as (!) írása, szuperlatívuszokkal, addendaként: Haveman napjaink egyik legjobb Verdi-szopránjának tűnik, szép, magvas hang, ott a morbidezza, ott a remek színpadi megjelenés.
S végre egy igazán jó Fiesco, korábban a nevét sem hallottam: Ain Anger. Az észt basszista „cantante” fachjában, felüdülés az inadekvát Young, a sosemvoltolaszénekes Morris, az immáron röcögős Burchuladze, a pályájának zenitjén túljutott Furlanetto után.
És remek Paolo, és remek Pietro (hogy mennyire fontos legalábbis az első szerep, hallgattassék meg a Met 1939-es előadásának felvétele).

Peter Stein rendezése korábban sem tetszett (momus, 2011-09-19), most még annyira sem.
Viszont a dirigens, Philippe Auguin! Domingo mellett ő teremtette meg a Csodát. Sok nagy és sok neves karmesterrel láttam a Boccanegrát (szigorúan alfabetikus sorrendben: Abbado, Barenboim, Levine, Pál, Pappano, Patané, Rizzi), de mindegyikőjük közül Auguin interpretációja hagyta bennem a legmélyebb nyomot. Nehéz megfogalmazni, miért, talán mert ő érezte-éreztette leginkább a kötés-oldást, a feszítés-relaxációt, a tenzió-megnyugvást, ami persze minden zenében oly fontos, Verdinél még inkább, a Boccanegrában pedig kiemelten.

Irigylem sok oly jobb tollú kollégámat itt a Momus-n, én csak azt tudom írni, ha meghallgatják a Met 1939-es, de még inkább 1935-ös előadásából, Panizza vezényletével a Fiesco-áriát lezáró zenekari részt, megértik, mire gondolok.
Szinte félelmetesen tökéletes előadás volt.

Köszönetem Krisztinának, aki sajnos, családi okok miatt nem tudott elutazni Bécsbe, és rám gondolt, amikor belépőjegyét felajánlotta.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

18:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

A Solti György Zeneiskola koncertje
50 éves a Solti György Zeneiskola

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Doktorandusz koncertek 2.
SCARLATTI: g-moll szonáta, K. 30 („Macskafúga”)
COUPERIN: Pièces de clavecin – Les papillons, Le moucheron, Les abeilles
RAMEAU: G-dúr szvit – 12. La poule
GRIEG: Lírikus darabok, 3. kötet, op. 43 – 1. Pillangó
SCHUMANN: Erdőjelenetek, op. 82 – 7. Vogel als Prophet
GLINKA: Pacsirta
Szalai Éva (zongora)
PROKOFJEV: D-dúr fuvola-zongora szonáta, op. 94
Bán Máté (fuvola), Dani Imre (zongora)
LISZT: Der du von dem Himmel bist (1. változat)
LISZT: Vergiftet sind meine Lieder
LISZT: Ihr Glocken von Marling
MIHALOVICH: Bitte
MIHALOVICH: Im Herzen Trüb und traurig
Staszny Zsófia (ének), Szabó Ferenc János (zongora)
DEBUSSY: Suite Bergamasque – 1. Prélude, 2. Menuet
Hotzi Panni (zongora)
MESSIAEN: Téma és variációk
Osztrosits Eszter (hegedű), Tabajdi Ádám (zongora)
VÉGH: Mädchenlied
KORBAY FERENC: Loch Ness
Staszny Zsófia (ének), Szabó Ferenc János (zongora)
SYMANOWSKY: d-moll hegedű-zongora szonáta, op. 9
Miranda Liu (hegedű), Szalai Éva (zongora)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Menyhárt Zsuzsanna, Somogyvári Csilla (fuvola)
Endrődy Sándor (kürt), Rajka Imola, Paul Éva (hegedű), Török Mátyás (mélyhegedű), Magyar Gábor (gordonka), Kassai István (zongora)
Az ősz muzsikája - Kamarakoncert Ady Endre verseivel
SEITZ: Walzer Caprice op. 34.
R. STRAUSS: Andante kürtre és zongorára, Trv. 155
SCHUBERT: Bevezetés és variáció az "Elszáradt virágok" c. témára, op. 160
VIVALDI: A négy évszak - Tél, op. 8, No. 4 (részlet)
CSAJKOVSZKIJ: Őszi dal az "Évszakokból" op. 37/a
SCHUBERT: Ave Maria
KODÁLY: Epigrammák
DOPPLER: Magyar pasztorál fantázia, op. 26

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bogányi Gergely (zongora)
SCHUMANN: Gyermekjelenetek, op. 15
SCHUMANN: Fantasiestücke, op. 12
SCHUBERT: Moments musicaux, D. 780 - No. 2, 3
SCHUBERT: c-moll szonáta, D. 958

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Szigeti Quartet:
Nagao Haruka, Stankowsky Nóra (hegedű), Ludmány Dénes (brácsa), Rózsa Richárd (cselló)
HAYDN: Esz - Dúr vonósnégyes op.33.no.2
DEBUSSY: g - moll vonósnégyes
MOZART: C - Dúr vonósötös KV 515
km. Konrád György - brácsa
A mai nap
született:
1921 • Anda Géza, zongorista († 1976)
1928 • Pernye András, zenetörténész, zenekritikus († 1980)
1944 • Agnes Baltsa, énekes
elhunyt:
1828 • Franz Schubert, zeneszerző (sz. 1797)