vissza a cimoldalra
2018-11-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61323)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4099)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (2844)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (786)
Élő közvetítések (7529)
Operett, mint színpadi műfaj (3765)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2996)
Kurtág György Szeretete (55)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1161)
Berlioz újratemetése (150)
Belcanto (914)
Balett-, és Táncművészet (5581)
Jonas Kaufmann (2278)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2626)
Franz Schmidt (3226)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1530)
Opernglas, avagy operai távcső... (20163)
Nagy koncertek emlékezete (35)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A harmadik negyedszázadban (Boccanegra Bécsben Domingóval)
Heiner Lajos, 2012-11-14 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

Staatsoper Wien 2012. november 11.
Bécs
Bécsi Állami Operaház

VERDI: Simon Boccanegra

Gyűjteményemben a legkorábbi Domingo-felvétel az Andrea Chénier 1961. augusztus 18-i előadásának egy részlete, a tenor itt a Hitetlent énekli – nem lehet felismerni a későbbi hangot.
Ám egy évvel rá, a Lucia Arturjaként már a „nagy” Domingót halljuk, s döbbenetes, hogy a hatvanas évek derekán egy teljesen érett művész jelenik meg a (természetesen „kalóz”) lemezeken.
1967. augusztus 20-án a változatosság kedvéért ismét Guadagno a dirigensi pulton, de a helyszín Santiago. Domingo a címszerepben, és ehhez fogható I. felvonásbeli áriát nem nagyon hallottam, na jó, talán Pavarotti utolsó bécsi fellépésén.

Az énekes tavaly ünnepelte pályakezdésének „hivatalos” 50. évfordulóját, ám tudjuk, a karrier évekkel korábban kezdődött – és máig tart. Ahogyan Domingo ezen az estén énekelt, valószínűleg még sokáig. Bízom abban, hogy a Momus olvasói között akad valaki, aki szintén látta ezt az előadást, és megerősíti véleményemet.
Vasárnap este egy harmincéves ember hangját hallhattuk. Teljes könnyedséggel, hihetetlen természetességgel bírta szólamát, szinte lehetetlen volt észrevenni, mikor vett levegőt.
Ha jól számolom, hatodszorra láttam Boccanegraként, Berlin, New York, Milánó, London, Bécs, és ismét a Császárváros, talán Olaszországban tűnt oly frissnek a voce, mint itt.

Olvastam, itt a Momus-n is, olyan véleményeket, abba kellene hagynia az éneklést, vagy „tepsiben viszik ki”.
Legyen így, de majd húsz év múlva, amikor X. zeneszerző Y. operájában a tizennyolcadik őrtállót énekli. Merthogy Domingo egy frázisa vélhetőleg akkor is többet fog érni, mint oly sok mai tenorino egész esti produkciója.

S csodálom, mily méltósággal tud öregedni. Huszonéve, amikor először láttam Bécsben, Otellóként, hát, tudják rólam, én nem egy olyan szegedi fráter vagyok, akit a fiúk érdekelnek, de nyugtáznom kellett, igen vonzó férfi lehet a hölgyek számára. És most is, őszülő szakállal, kissé már görnyedt vállal, immáron nem szökellő léptekkel, fejedelmi – ahogy a plebejusból vezetővé vált Boccanegra szerepe megkívánja.

Ez az előadás sok más vonatkozásban is revelációszámba ment.
Ramon Vargast (Gabriele Adorno) többször hallottam már, de ily jónak még sosem. Igen, ma ő az egyik legnagyszerűbb spinto.
Barbara Haveman mint Amelia. Próbálkozásként beütöttem nevét a Momus keresőjébe, gondolván, kijön a szép magyaros válasz, azazhogy „Az adatbázisban nincs a feltételeknek megfelelő rekord”.
Ám kidobódott Szilgyo 2003-as (!) írása, szuperlatívuszokkal, addendaként: Haveman napjaink egyik legjobb Verdi-szopránjának tűnik, szép, magvas hang, ott a morbidezza, ott a remek színpadi megjelenés.
S végre egy igazán jó Fiesco, korábban a nevét sem hallottam: Ain Anger. Az észt basszista „cantante” fachjában, felüdülés az inadekvát Young, a sosemvoltolaszénekes Morris, az immáron röcögős Burchuladze, a pályájának zenitjén túljutott Furlanetto után.
És remek Paolo, és remek Pietro (hogy mennyire fontos legalábbis az első szerep, hallgattassék meg a Met 1939-es előadásának felvétele).

Peter Stein rendezése korábban sem tetszett (momus, 2011-09-19), most még annyira sem.
Viszont a dirigens, Philippe Auguin! Domingo mellett ő teremtette meg a Csodát. Sok nagy és sok neves karmesterrel láttam a Boccanegrát (szigorúan alfabetikus sorrendben: Abbado, Barenboim, Levine, Pál, Pappano, Patané, Rizzi), de mindegyikőjük közül Auguin interpretációja hagyta bennem a legmélyebb nyomot. Nehéz megfogalmazni, miért, talán mert ő érezte-éreztette leginkább a kötés-oldást, a feszítés-relaxációt, a tenzió-megnyugvást, ami persze minden zenében oly fontos, Verdinél még inkább, a Boccanegrában pedig kiemelten.

Irigylem sok oly jobb tollú kollégámat itt a Momus-n, én csak azt tudom írni, ha meghallgatják a Met 1939-es, de még inkább 1935-ös előadásából, Panizza vezényletével a Fiesco-áriát lezáró zenekari részt, megértik, mire gondolok.
Szinte félelmetesen tökéletes előadás volt.

Köszönetem Krisztinának, aki sajnos, családi okok miatt nem tudott elutazni Bécsbe, és rám gondolt, amikor belépőjegyét felajánlotta.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Zászlótér

Ratty Jazz Band:
Kurucz Levente (klarinét), Sári Szabolcs (trombita), Sápi Viktor (harsona), Iványi Álmos (tuba), Somogyi Márton (zongora), Dóra László (dob)
Hangulatkoncert

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Hegedűs Endre, Hegedűs Katalin (zongora)
CHOPIN: D-dúr variációk négy kézre egy Thomas Moore-témára, op. posth.
CHOPIN: 1. (cisz-moll) polonéz, op. 26/1
CHOPIN: 3. (A-dúr) polonéz, op. 40/1
CHOPIN: cisz-moll impromptu, op. 66 („Fantaisie-impromptu”)
CHOPIN: 7. (cisz-moll) keringő, op. 64/2
CHOPIN: 6. (Desz-dúr) keringő, op. 64/1 („Perc”)
CHOPIN: 2. (b-moll) scherzo, op. 31
CHOPIN: C-dúr rondó két zongorára, op. 73
CHOPIN: 1. (b-moll) noktürn, op. 9/1
CHOPIN: 2. (Esz-dúr) noktürn, op. 9/2
CHOPIN: 3. (cisz-moll) scherzo, op. 39
CHOPIN: Három mazurka, op. 59
CHOPIN: f-moll fantázia, op. 49

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Fejérvári Zoltán (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
DVOŘÁK: cisz-moll legenda, op. 59/6
DVOŘÁK: V. szláv tánc, op. 46/5
DVOŘÁK: Elhagyatva - kórus vegyes karra, op. 29/4
BEETHOVEN: I. (C-dúr) zongoraverseny, op. 15
DVOŘÁK: VI. (D-dúr) szimfónia, op. 60
14:00 : Gödöllő
Művészetek Háza

Gödöllői Szimfonikus Zenekar
Vezényel és a műsort vezeti: Horváth Gábor
A zene titkai című ifjúsági hangversenybérlet 2. előadása.
DUKAS: A bűvészinas – „Scherzo egy Goethe-ballada nyomán”

19:00 : Salgótarján
Zenthe Ferenc Színház

Operát az Operáaból - Belföldi Turné
Szimfonikus est

19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Horti Lilla, Megyesi Schwartz Lúcia, Megyesi Zoltán, Bakonyi Marcell (ének)
Egri-Pertis Duó (Egri Mónika és Pertis Attila)
Ernyei László (akkordeon)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Kodály Kórus Debrecen
Vezényel: Szabó Sipos Máté
ROSSINI: Petite Messe Solennelle
A mai nap
történt:
1805 • A Fidelio bemutatója (Bécs)
született:
1937 • René Kollo, énekes
1948 • Barbara Hendricks, énekes
elhunyt:
1894 • Anton Rubinstein, zeneszerző, zongorista (sz. 1829)
1950 • Francesco Cilea, zeneszerző (sz. 1866)