vissza a cimoldalra
2018-10-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Kedvenc felvételek (149)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61182)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Kiss B. Atilla (191)
Operett, mint színpadi műfaj (3734)
Lisztről emelkedetten (931)
Kimernya? (2773)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2936)
Kolonits Klára (1078)
Élő közvetítések (7462)
Zenetörténet (243)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1124)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1507)
Franz Schmidt (3200)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (289)
A hangszerek csodálatos világa (183)
Giacomo Meyerbeer (653)
Jonas Kaufmann (2276)
Opernglas, avagy operai távcső... (20149)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Operai végvárak II. (A Turandot Temesváron)
Heiner Lajos, 2012-11-08 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

Opera Nationala Romana Timisoara 2012. október 21.
Temesvár
Temesvári Operaház

PUCCINI: Turandot

Szerencsém volt. Kedvenc temesvári éttermemben (nevét ne kérdezzék, srégen vis-a-vis az Operával, gyönyörű, Monarchia-korabeli épület) szolgálatban volt a már ismerős hrabali-menzeli hangulatú magyar főúr.
Az étlap gazdag kínálatából hosszan szemezgettem, kacsalogtam a Drakula-tállal, végül bélszín mellett döntöttem, grillezve. Talán fél perccel korábban le lehetett volna venni a grillről, inkább hajlott a durch, semmint a medium felé. Viszont – a főúrral történt konzultáció hatására – német krumplit rendeltem köretnek.
Nos, aki még nem tudná: ez egyfajta paprikás krumpli, vastag szelet, húsos szalonnadarabokkal. Első olvasatra talán bizarr a főételhez, de állítom, pikáns, különleges, nem mindennapi.
Ja, és immáron van csapolt sör is, helyi, míves.

Az Operaházban Puccini Turandotját adták.
Carmen Dobrescu rendezése az előző napi szegedi Andrea Chénier-produkció után különösen kontrasztosnak hatott. Igazi kosztümös operajátszás, a színpad méretei engedte nagyságú gyönyörű díszletekkel, pompázatos jelmezekkel.
Zeneileg nagyon jó előadás volt – de messze nem makulátlan.

Kezdjük a rosszal. Sok Turandotot vállán tud elvinni a három miniszter. Itt teljesítményük a rossztól a gyatráig terjedő skálán mozgott.
Timurt egy fiatal bariton, Octavian Vlaicu énekelte, van még ideje, hogy a hang sötétedjen.

És most a jóról.
Narcisa Brumar (Liu) helyi erő. Muzikális, a hangnak van vivőereje, az én hibám, hogy Tokody Ilona és Rost Andrea Liujai után nagyon nehéz ebben a szerepben más szopránt elfogadnom.

Kalaf szerepében a bolgár Kamen Chanev. A mély- és középlágéban a hang érdektelen. De ahogy nyílik felfelé! A Szegedi Szabadtéri Játékok 1988-as Don Carlos-előadása jutott eszembe, a címszerepben a pályakezdő Marcello Giordanival, Gregor József mondta róla, hogy a c-jére nagykabátot lehetne akasztani – hát Chanevére is.
Hányan hallották Önök közül élőben, hogy a tenorista felmegy a II. felvonás opciós c-jére? Én még soha, na persze akad néhány legendás felvétel, például a Metből Corellivel, ahol ez megtörténik, de sokszor még a stúdióban sem.
Az elmúlt években itt a Momuson Adam Diegelnek és Arnold Rutkowskinak jósoltam jelentős nemzetközi karriert, megteszem ezt Chanevvel is.

(Csak egy rövid offolás. Hallottam Prágában Valery Popovot, Mantuai hercegként, meg koncerten is, az ő hangja is hasonlóképpen szinte határtalanul tört a magasba – kiütve kétszámjegyű IQ-jából az egyik számot. Állítólag menedzsere finanszírozta, hogy legalább elöl többé-kevésbé teljes fogsora legyen. Amikor Abbado meghívta, hogy ugorjon be egy berlini koncertjére, visszaüzent, nem tud menni, már megígérte a feleségének, hogy aznap elmennek gombászni. Chanev esetében is van egy olyan impresszióm, hogy nem egy domingói kortikális kapacitás – de az ember drukkol, amíg lehet…)

„Import” volt a Hercegnő is, Madeleine Pascu, Bukarestből.
A szerephez illő, jéghideg színű hang. Volumenének megítélésével egy kisebb házban – úgy saccolom, a temesváriak operája mintegy kétharmad annyi nézőt tud befogadni, mint a Szegedi Nemzeti Színház – csínján kell bánni.
És mégis. Tizenvalahány éve hallottam utoljára egy olyan Turandotot (Prága, Státny Opera, Tamara Kucsenko) akinél, mint most nála, a II. finálé két c-je átjött kóruson, átjött zenekaron.

Apropó, II. finálé. Nem véletlen a Gioconda III.-ja jut eszembe, Budapest és Prága, Lamberto Gardelli és Richard Hein, ilyen zenekari crescendót, amit David Crescenzi, a temesvári főzeneigazgató itt a Puccini-darabban kihozott zenekarából, elvétve tapasztalni.

Budapest–Szeged: 170 kilométer.
Szeged–Temesvár: 120 kilométer.
A Momus fórumtársainak véleményei alapján a budapesti operaelőadások a „nem minden fenékig tejföl” kategóriába (is) tartoznak (übrigens: kicsit tartok a vasárnapi bécsi Boccanegrától, a címszereplő baritenoron kívül a többieket még nem hallottam, és egyáltalán, a sokadig este után vajon „leülőben” lesz-e a produkció?)
Amúgy Temesváron október elején volt a Faust bemutatója.
Mefisztóként Roberto Scandiuzzival.
A Ház repertoárján jelenleg 21 (huszonegy) opera.
Ennyit a „végvárakról”.

Opera Nationala Romana Timisoara

(Köszönetünket fejezzük ki Florin Emilian Branzeinek a beszámoló létrejöttéhez nyújtott segítségéért.)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
történt:
1890 • Az Igor herceg bemutatója (Szentpétervár)
született:
1801 • Albert Lortzing, zeneszerző († 1851)
1891 • Palló Imre, énekes († 1978)
elhunyt:
2004 • Robert Merrill, énekes (sz. 1919)
2008 • Sándor Judit, énekes (sz. 1923)