vissza a cimoldalra
2017-12-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1220)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3859)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2454)
Erkel Színház (8601)
Élő közvetítések (6749)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1143)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1204)
Franz Schmidt (2976)
Momus-játék (5374)
Berlioz újratemetése (143)
Lisztről emelkedetten (880)
Zenetörténet (210)
Operett, mint színpadi műfaj (3408)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (424)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2427)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6447)
Bartók Béla szellemisége (256)
Opernglas, avagy operai távcső... (19881)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Felhők és harangok – In memoriam Antalffy-Zsíross Dezső
BaCi, 2012-10-30 [ Esszék és tanulmányok ]
nyomtatóbarát változat

Felhők és harangok Kapitány Dénes – orgona
A felvétel a zirci Ciszterci Apátság orgonáján készült

Születnek géniuszok a Földre, akik elméjük mesterműveivel ajándékozzák meg embertársaikat. Gépeket terveznek, házakat építenek, felfedezéseket tesznek, vagy éppen zseniális műalkotásokkal alakítják nemesebbé életünket. Vitathatatlan, hogy minden szakmának szüksége van a maga teremtő elméire. De kellenek olyan emberek is, akik nem elsősorban intellektuális termékeik, hanem sokrétű személyiségük révén hagynak maradandó nyomot egy-egy szakmai közösség életében.
Olyan személyiségekre gondolok, mint pl. Simon Albert, Bárdos Lajos, a zongoristáknál Varró Margit, a blockflötéseknél Czidra László.

Ilyen, sokak életére kiható személyiség volt Antalffy-Zsíross Dezső orgonaművész is. Délvidéken, Nagybecskereken született 1885-ben, s édesanyja irányításával már négy évesen zenét tanult. Életútjának kezdete hasonló, mint a szintén délvidéki, szabadkai születésű író, Csáth Géza (1887–1919) gyermekévei. Mindketten abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy az otthon légkörét meghatározta a korszak kulturális szemlélete. Mindennapjaik szerves része volt a rendszeres házi muzsikálás, a kortárs irodalmi, képzőművészeti alkotások, színházi produkciók megismerése és az ösztönzés önálló alkotások létrehozására.

A Monarchia nyugodt, biztonságot adó légköre ráirányította a polgári réteg figyelmét a létfenntartáshoz szorosan véve nem tartozó luxuscikkekre. Valamirevaló polgár a technikai újításokat, az orvoslás új felfedezéseit (lásd: Freud elméleteinek terjedése), a kortárs filozófiai irányzatokat (Schopenhauer, Nietzsche) éppen úgy nyomon követte, mint azt, hogy épp mit játszanak a népszínműveknek és az operettnek otthont adó Népszínházban, a Nemzetiben, s hogy melyik az aktuális legnépszerűbb kuplé.

Akkoriban nemigen léteztek elit műfajok. Kálmán Imrét éppen úgy illett ismerni, mint Wagnert, Puccinit. Reinitz Béla dalait, kupléit legalább akkora figyelem övezte, mint egy új Dohnányi-szerzeményt. (Hozzátartozik a képhez, hogy maguk a szerzők, az akkori kulturális élet résztvevői is így éreztek. Bartók Béla például tisztelete jeléül a fasizmus évei alatt emigrációba kényszerült Reinitz Bélának ajánlotta Ady-dalait.)

Míg azonban Csáth nem kerül be a Zeneakadémia híres professzorának, Hans Koesslernek osztályába, addig Antalffy sikeres felvételit tesz zeneszerzésből és orgonából is. (Mindezek után végzi el Csáth az orvosi egyetemet, hogy mellette értő zenekritikusként és természetesen íróként tevékenykedjen.)

Antalffy meredeken felfelé ívelő karriert kezdhet építeni. Már zeneakadémiai évei alatt szép sikereket ér el műveivel és orgonajátékával is. Érdeklődési köre rendkívül széles: hangversenyein a kora barokktól kezdve a kortárszenéig minden helyet kap.
A zeneakadémiai évek után Berlinben tanul, többek között Joachim József magyar származású hegedűművésznél, a Kölni Opera karmestereként pedig megismerkedhet Richard Strauss műveivel. Orgonistaként Lipcsében Max Regernél és Bolognában Enrico Bossinál folytat tanulmányokat.
Már igen fiatalon, 1911-ben megírja orgonaiskoláját, mely a mai napig a legátfogóbb iskola, mely a hangszert tanulni és tanítani akarókat segíti.
Hazatérve a Zeneakadémia oktatója lesz, és elnyeri a Szent István-bazilika főorgonista állását.

1921-ben aztán útnak indul, hogy meghódítsa Amerikát is.

Az újvilágban először zongorakísérőként arat sikereket, később azonban a Capitol Theater (mely az első mozgóképszínházak egyike) orgonistája lesz. Rövid idő alatt ünnepelt előadóművésszé válik, akit az „orgona Dohnányijaként” emlegetnek.
Néhány művét kiadják, s 1922-től tanárként is tevékenykedik egy New York-i egyetem zenei fakultásán.

1924-ben meghívást kap, hogy legyen a Max Reinhardt rendezte, A csoda című színdarab New York-i bemutatójának orgonistája, s a kórus és zenekar vezetője.
Ekkor válik számára igazán érdekessé az a szemlélet, mely a XIX–XX. század fordulóján a Monarchiában élő polgárságot annyira jellemezte. Antalffy magával hozta azt a nyitottságot, minden jóra fogékony szellemiséget, mely lehetővé tette számára a színpadi zenéken keresztül a nagyközönséghez vezető utat.
Innentől kezdve szinte állandó kapcsolatban áll a színházzal. 1927-ben ő írja meg Hugo von Hofmannsthal Akárki c. színművének kísérőzenéjét.
Nemcsak színpadi kísérőzenéket írt, de ő komponálta 1930-ben Párizsban a Farkasok csodája c. film zenéjét is.
Az 1932-ben megnyílt Radio City Music Hall első hangversenyén is egy Antalffy-művet mutattak be. Ez alkalomra írta az emberi egyenjogúság eszméjének jegyében a Milliók hangja c. oratóriumot. A kórusban fehérek és feketék is énekeltek, a szöveg összeállítása pedig négy világvallás szent szövegeinek figyelembevételével történt.
1931-ben komponált egy indián operát is, Onteora menyasszonya címmel, melyet óriási sikerrel játszottak a Radio City Music Hallban.
Életének ez a szakasza Erich Wolfgang Korngolddal (1897–1957) hozható párhuzamba, aki szintén a Monarchia szülötte volt, s számos komolyzenei alkotása mellett az amerikai filmiparnak is igen sokat dolgozott.

Antalffy-Zsíross Dezső élete utolsó évtizedében betegségei miatt már nem tudott hazájába visszatérni. 1945-ben Denville-ben hunyt el.

A most megjelent lemez nem titkolt célja, hogy felhívja a figyelmet Antalffy-Zsíross Dezső munkásságára. Mindamellett, hogy a hazai közönséggel is meg kellene ismertetni műveit, érdemes lenne őt az orgonatanítás, az orgonametodika magyarországi szellemi atyjaként is számon tartani.
A lemezen hallható darabok legfontosabb üzenete, hogy alkotójuk tökéletesen tisztában volt a XX. század elejének főbb zenei irányvonalaival. A tanulmányi évek alatt megismert új zenei nyelvezet egy egészen egyéni, az impresszionizmus és az utóromantika jegyeit is magán viselő, az orgonairodalomban mindaddig egyedülálló hangzást eredményezett. Kapitány Dénes előadása – melynek szerves része a regisztrálás is – teljes mértékig ennek a különleges hangzásnak a megvalósulását szolgálja.
Különösen ajánlom azoknak, akik eddig nem tudtak közel kerülni az orgonamuzsikához. Talán ez az újszerű hangzás számukra is utat nyit a hangszerek királynőjéhez.

Jelen cikk a lemez ismertetőjében olvasható, Kapitány Dénes több éves kutatómunkájának nyomán Kocsis Gábor zenetörténész által megfogalmazott ismertetőjén alapul.
A Monarchia időszakára és a Csáth Gézára vonatkozó információk Stefan Zweig A tegnap világa, valamint Szájbély Mihály Csáth Géza c. könyvéből származnak.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

Ringató"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Fülei Balázs tanítványai

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Wagner Rita tanítványai

18:00 : Budapest
Erkel Színház

HUMPERDINCK: Jancsi és Juliska

18:00 : Budapest
Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont

Szili Gabriella, Bólya Papp Nikoletta, Gavodi Zoltán, Dévényi Judit Anna, Megyesi Zoltán, Somogyi Balázs, Cser Péter, Najbauer Lóránt
Anima Musicae Kamarazenekar
vezényel: Dinyés Soma
HÄNDEL: Messiás 1. Rész.
A műről rövid ismertetőt tart Dinyés Soma

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Kokas Dóra (gordonka)
J.S. BACH: d-moll szólószvit gordonkára, BWV 1008
KODÁLY: Szólószonáta, Op.8

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Farkas Mira (hárfa) Nyári László, Varga Oszkár (hegedű), Krähling Dániel (brácsa), Karasszon Eszter (cselló), Scheuring Kata (fuvola), Puha György (klarinét)
HÄNDEL: Prelúdium és toccata (Marcel Grandjany átdolgozása)
HASSELMANS: A forrás, Op.44
ALBÉNIZ: España, op. 165 – 5. Malagueña
KREISLER: Régi bécsi táncdallamok – 2. Szerelmi bánat
SARASATE: Spanyol táncok, op. 21 – 2. Habañera
WALTER-KÜHNE: Fantázia Csajkovszkij Anyegin című operájának témáira
DEBUSSY: Két tánc
RAVEL: Bevezetés és allegro, Op.46

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Moritz Gnann
NIELSEN: Héliosz-nyitány, Op.17
MILHAUD: A világ teremtése
RAVEL: Daphnis és Chloé

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Zemlényi Eszter (szoprán)
Nemzeti Filharmonikusok
Vezényel: Keri-Lynn Wilson
KRZYSZTOF PENDERECKI: II. („Karácsony”) szimfónia
MAHLER: IV. (G-dúr) szimfónia

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Szalóki Ági (népi ének), Bodrogi Éva (barokk ének)
Szalai Péter (ütők), Kónya István (lantok), Szászvárosi Sándor (viola da gamba)
"Mindez világ örvendezzen!"

19:30 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Sinfonietta Pannonica Ensemble:
Eckhardt Violetta, Jász Pál (hegedű), Sipos Gábor (brácsa), Máté Győző (brácsa), Szabó Péter (gordonka)
"Take Brahms - 2. hangverseny: Vonósötösök"
BRAHMS: F-dúr Vonósötös Nr.1., Op. 88
BRAHMS: G-dúr Vonósötös Nr.2., Op. 111

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Teleki Miklós (orgona), Kováts Kolos (basszus), Krusic Eleonóra (fuvola)
A mai nap
történt:
1925 • A Wozzeck bemutatója (Berlin)
született:
1922 • Németh Amadé, karmester, zeneszerző († 2001)
elhunyt:
1788 • Carl Philipp Emanuel Bach, zeneszerző (sz. 1714)