vissza a cimoldalra
2019-10-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4407)
Erkel Színház (10342)
Jonas Kaufmann (2433)
Kedvenc magyar operaelőadók (1146)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (993)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3460)
Momus társalgó (6355)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1782)
Franz Schmidt (3438)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2681)
Lisztről emelkedetten (968)
Ilosfalvy Róbert (863)
Erkel Ferenc (1068)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4590)
Amatőrtől a Zenetudósig... (avagy, ki ért jobban a Muzsikához?) (277)
Kimernya? (3254)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Felhők és harangok – In memoriam Antalffy-Zsíross Dezső
BaCi, 2012-10-30 [ Esszék és tanulmányok ]
nyomtatóbarát változat

Felhők és harangok Kapitány Dénes – orgona
A felvétel a zirci Ciszterci Apátság orgonáján készült

Születnek géniuszok a Földre, akik elméjük mesterműveivel ajándékozzák meg embertársaikat. Gépeket terveznek, házakat építenek, felfedezéseket tesznek, vagy éppen zseniális műalkotásokkal alakítják nemesebbé életünket. Vitathatatlan, hogy minden szakmának szüksége van a maga teremtő elméire. De kellenek olyan emberek is, akik nem elsősorban intellektuális termékeik, hanem sokrétű személyiségük révén hagynak maradandó nyomot egy-egy szakmai közösség életében.
Olyan személyiségekre gondolok, mint pl. Simon Albert, Bárdos Lajos, a zongoristáknál Varró Margit, a blockflötéseknél Czidra László.

Ilyen, sokak életére kiható személyiség volt Antalffy-Zsíross Dezső orgonaművész is. Délvidéken, Nagybecskereken született 1885-ben, s édesanyja irányításával már négy évesen zenét tanult. Életútjának kezdete hasonló, mint a szintén délvidéki, szabadkai születésű író, Csáth Géza (1887–1919) gyermekévei. Mindketten abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy az otthon légkörét meghatározta a korszak kulturális szemlélete. Mindennapjaik szerves része volt a rendszeres házi muzsikálás, a kortárs irodalmi, képzőművészeti alkotások, színházi produkciók megismerése és az ösztönzés önálló alkotások létrehozására.

A Monarchia nyugodt, biztonságot adó légköre ráirányította a polgári réteg figyelmét a létfenntartáshoz szorosan véve nem tartozó luxuscikkekre. Valamirevaló polgár a technikai újításokat, az orvoslás új felfedezéseit (lásd: Freud elméleteinek terjedése), a kortárs filozófiai irányzatokat (Schopenhauer, Nietzsche) éppen úgy nyomon követte, mint azt, hogy épp mit játszanak a népszínműveknek és az operettnek otthont adó Népszínházban, a Nemzetiben, s hogy melyik az aktuális legnépszerűbb kuplé.

Akkoriban nemigen léteztek elit műfajok. Kálmán Imrét éppen úgy illett ismerni, mint Wagnert, Puccinit. Reinitz Béla dalait, kupléit legalább akkora figyelem övezte, mint egy új Dohnányi-szerzeményt. (Hozzátartozik a képhez, hogy maguk a szerzők, az akkori kulturális élet résztvevői is így éreztek. Bartók Béla például tisztelete jeléül a fasizmus évei alatt emigrációba kényszerült Reinitz Bélának ajánlotta Ady-dalait.)

Míg azonban Csáth nem kerül be a Zeneakadémia híres professzorának, Hans Koesslernek osztályába, addig Antalffy sikeres felvételit tesz zeneszerzésből és orgonából is. (Mindezek után végzi el Csáth az orvosi egyetemet, hogy mellette értő zenekritikusként és természetesen íróként tevékenykedjen.)

Antalffy meredeken felfelé ívelő karriert kezdhet építeni. Már zeneakadémiai évei alatt szép sikereket ér el műveivel és orgonajátékával is. Érdeklődési köre rendkívül széles: hangversenyein a kora barokktól kezdve a kortárszenéig minden helyet kap.
A zeneakadémiai évek után Berlinben tanul, többek között Joachim József magyar származású hegedűművésznél, a Kölni Opera karmestereként pedig megismerkedhet Richard Strauss műveivel. Orgonistaként Lipcsében Max Regernél és Bolognában Enrico Bossinál folytat tanulmányokat.
Már igen fiatalon, 1911-ben megírja orgonaiskoláját, mely a mai napig a legátfogóbb iskola, mely a hangszert tanulni és tanítani akarókat segíti.
Hazatérve a Zeneakadémia oktatója lesz, és elnyeri a Szent István-bazilika főorgonista állását.

1921-ben aztán útnak indul, hogy meghódítsa Amerikát is.

Az újvilágban először zongorakísérőként arat sikereket, később azonban a Capitol Theater (mely az első mozgóképszínházak egyike) orgonistája lesz. Rövid idő alatt ünnepelt előadóművésszé válik, akit az „orgona Dohnányijaként” emlegetnek.
Néhány művét kiadják, s 1922-től tanárként is tevékenykedik egy New York-i egyetem zenei fakultásán.

1924-ben meghívást kap, hogy legyen a Max Reinhardt rendezte, A csoda című színdarab New York-i bemutatójának orgonistája, s a kórus és zenekar vezetője.
Ekkor válik számára igazán érdekessé az a szemlélet, mely a XIX–XX. század fordulóján a Monarchiában élő polgárságot annyira jellemezte. Antalffy magával hozta azt a nyitottságot, minden jóra fogékony szellemiséget, mely lehetővé tette számára a színpadi zenéken keresztül a nagyközönséghez vezető utat.
Innentől kezdve szinte állandó kapcsolatban áll a színházzal. 1927-ben ő írja meg Hugo von Hofmannsthal Akárki c. színművének kísérőzenéjét.
Nemcsak színpadi kísérőzenéket írt, de ő komponálta 1930-ben Párizsban a Farkasok csodája c. film zenéjét is.
Az 1932-ben megnyílt Radio City Music Hall első hangversenyén is egy Antalffy-művet mutattak be. Ez alkalomra írta az emberi egyenjogúság eszméjének jegyében a Milliók hangja c. oratóriumot. A kórusban fehérek és feketék is énekeltek, a szöveg összeállítása pedig négy világvallás szent szövegeinek figyelembevételével történt.
1931-ben komponált egy indián operát is, Onteora menyasszonya címmel, melyet óriási sikerrel játszottak a Radio City Music Hallban.
Életének ez a szakasza Erich Wolfgang Korngolddal (1897–1957) hozható párhuzamba, aki szintén a Monarchia szülötte volt, s számos komolyzenei alkotása mellett az amerikai filmiparnak is igen sokat dolgozott.

Antalffy-Zsíross Dezső élete utolsó évtizedében betegségei miatt már nem tudott hazájába visszatérni. 1945-ben Denville-ben hunyt el.

A most megjelent lemez nem titkolt célja, hogy felhívja a figyelmet Antalffy-Zsíross Dezső munkásságára. Mindamellett, hogy a hazai közönséggel is meg kellene ismertetni műveit, érdemes lenne őt az orgonatanítás, az orgonametodika magyarországi szellemi atyjaként is számon tartani.
A lemezen hallható darabok legfontosabb üzenete, hogy alkotójuk tökéletesen tisztában volt a XX. század elejének főbb zenei irányvonalaival. A tanulmányi évek alatt megismert új zenei nyelvezet egy egészen egyéni, az impresszionizmus és az utóromantika jegyeit is magán viselő, az orgonairodalomban mindaddig egyedülálló hangzást eredményezett. Kapitány Dénes előadása – melynek szerves része a regisztrálás is – teljes mértékig ennek a különleges hangzásnak a megvalósulását szolgálja.
Különösen ajánlom azoknak, akik eddig nem tudtak közel kerülni az orgonamuzsikához. Talán ez az újszerű hangzás számukra is utat nyit a hangszerek királynőjéhez.

Jelen cikk a lemez ismertetőjében olvasható, Kapitány Dénes több éves kutatómunkájának nyomán Kocsis Gábor zenetörténész által megfogalmazott ismertetőjén alapul.
A Monarchia időszakára és a Csáth Gézára vonatkozó információk Stefan Zweig A tegnap világa, valamint Szájbély Mihály Csáth Géza c. könyvéből származnak.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Tóth-Csamangó Blanka (klarinét), Persányi Zsófia (zongora)
moderátor: Fülei Balázs
"Hangulat Junior" Őszi színekben
BRAHMS: f-moll szonáta brácsára és zongorára, op. 120, No. 1

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Mocsári Károly (zongora)
"Emlékkoncert Liszt Ferenc 208. születésnapján"
LISZT: 16. magyar rapszódia
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 7. Funérailles
LISZT: h-moll szonáta
A koncert előtt fél órával, 17.30-kor emléktábla koszorúzás a Régi Zeneakadémia Andrássy úti falánál.

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Szutrély Katalin, Balogh Eszter, Komáromi Márton, Borka Ákos (ének), Fülöp Andrea (zongora)
SCHUBERT: A tánc D. 826, Tavaszi üdvözlet, D. 686, Az ifjú apáca, D. 828, Megszentelt napok, D. 763, Fény és szerelem, D. 352, Atlasz, D. 957, Éj és álmok, D. 827, Himnusz a végtelenhez, D. 232
BRAHMS: Vasárnap, op. 47, No. 3., Üzenet, op. 47, No. 1, Májusi éj, op. 43, No. 2, Az ajtó előtt, op. 28, No. 2, Kék szemed, op. 59, No. 8, Négy kvartett, op. 92

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rohmann Ditta (cselló)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Vajda Gergely
LISZT: A bölcsőtől a sírig – szimfonikus költemény
LIGETI: Csellóverseny
BRAHMS: 4. (e-moll) szimfónia, op. 98

19:30 : Budapest
Erkel Színház

Juan Diego Florez
Magyar Állami Operaház Zenekara
vez.: Jader Bignamini
VERDI: A végzet hatalma – Nyitány
Rigoletto – “Questa o quella”
Rigoletto – “Ella mi fu rapita…. Parmi veder le lagrime…. Possente amor mi chiama”
A pünkösdi királyság – Nyitány
Attila – “Oh dolore!”
A lombardok – “La mia letizia infondere… Come poteva un angelo”
A két Foscari – “Brezza del suol natio… Dal più remoto esilio… Dal consiglio alla presenza… Odio solo, ed odio atroce”
Traviata – Prelűd – I. felvonás
Traviata – “Lunge da Lei… De’ miei bollenti spiriti…O mio rimorso”
LEHÁR: A mosoly országa – “Dein ist mein ganzes Herz”
Paganini – “Gern hab’ ich die Frau’n geküsst”
Giuditta – “Freunde, das Leben ist Lebenswert”
BERLIOZ: Rákóczi-induló
MASSENET: Werther – “Pourquoi me réveiller”
BIZET: Carmen – “La fleur que tu m’avais jetée”
MASCAGNI: Parasztbecsület – Intermezzo
PUCCINI: Bohémélet – “Che gelida manina”
15:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Ránki Fülöp (zongora)
"Liszt Fesztivál"
LISZT: 3 darab a Szent Erzsébet legendájából zongorára
A keresztes lovagok indulója, Interludium
LISZT: A Sixtus- kápolnában
Lento, Aleegri Miserere című műve nyomán
Andante con pietá Mozart Ave Verum Corpus című műve nyomán
LISZT: Két Legenda

17:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély, Lovarda

Klukon Edit, Ránki Dezső (zongora)
"Liszt Fesztivál"
LISZT: Tasso, Lamento e Trionfo, Szimfonikus költemény - A szerző általi négykezes változat
LISZT: Dante Szimfónia - A szerző általi kétzongorás változat

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély, Kápolna

Klukon Edit, Ránki Dezső (zongora)
"Liszt Fesztivál"
LISZT: Amit a hegyen hallani - A szerző általi négykezes változat
LISZT: Via Crucis - A szerző általi négykezes változat
A mai nap
történt:
1883 • Megnyílt a New York-i Metropolitan Opera House
született:
1811 • Liszt Ferenc, zeneszerző († 1886)
1832 • Leopold Damrosch, karmester († 1885)
elhunyt:
1764 • Jean Marie Leclair, zeneszerző (sz. 1697)
1859 • Ludwig Spohr, zeneszerző (sz. 1784)
1973 • Pablo Casals, csellista (sz. 1876)
1979 • Nadia Boulanger, zenepedagógus (sz. 1887)