vissza a cimoldalra
2019-12-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11457)
A csapos közbeszól (95)

Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3003)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62033)
Pantheon (2465)
Kodály Zoltán (383)
Társművészetek (1541)
Rost Andrea (2048)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1365)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3541)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1824)
Franz Schmidt (3481)
Operett, mint színpadi műfaj (4183)
Kórusok, kórusművek, karéneklés (115)
Élő közvetítések (8279)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4628)
musical (189)
Kimernya? (3376)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Operai végvárak I. (Az Andrea Chenier az Armel után)
Heiner Lajos, 2012-10-24 [ Vidéken ]
nyomtatóbarát változat

Andrea Chénier 2012. október 20.
Szeged
Szegedi Nemzeti Színház

GIORDANO: Andrea Chénier

Kisdobosavatásom alkalmával nagyon elszontyolodtam.
Tudtam, ez az első lépés, hogy majd úttörő lehessek, később azt is tudtam, egyenesen vezetett az út a (kötelező) KISZ-tagsághoz, sőt, később még az MSZMP-től is megkerestek.
Minden gyereknek volt egy pártfogója, aki ajándékkal kedveskedett a kék nyakkendő felkötése kapcsán.
A többiek hatalmas tábla csokit, kedves játékokat kaptak.
Az én kezembe Vilmos egy könyvet nyomott.
Gárdonyitól az Egri csillagokat.
Se megenni nem lehetett, se játszani vele.

Amikor elkezdtem olvasni, és nem tudtam letenni (régen túl voltam már első olvasmányélményemen – A tücsök és a hangya –, de még nem értem meg az „egy nap, egy könyv” korszakomig), megértettem, milyen kincset kaptam.

Remegve vártam a filmet, pár évvel később, talán még akad, aki emlékszik a forgatás körüli felhajtásra, az ragadott meg, hogy emberek tudnak a kamera előtt úgy égni, hogy nem sérülnek meg.
Sok osztálytársammal egyetemben kicsit beleszerettem a gyönyörűséges Venczel Verába, a film DVD-változata ott van a „nem zenei” polcomon, a teljes Bond-sorozat, Chaplin Diktátora, a Macska-jaj, Az örökség, a Picasso kalandjai és más örökbecsűek mellett.

Hogy miért e hosszú bevezető?
Ismét és megint a sárga penész vert ki pár napja, amikor lapunkban SzJ írását olvastam a Concerto Budapest hangversenyéről miért nem vagyok képes legalább megközelítőleg úgy írni, mint ő?

S persze az igazi apropót a Chénier előadása adja – a Szegedi Nemzeti Színházban, Magyarország délkeleti csücskében. Abban a városban, mely csak Trianon miatt kapott egyetemet, igaz, az egyetlen olyan Nobel-díjas tudóst adta, aki itthoni munkájáért részesült a kitüntetésben, mely város Horthy miatt évtizedeken át szálka volt a magyar államvezetés szemében, ám, faramuci módon, Horthy személye ma sem jelent előnyt. Ahol Kádár János mindösszesen talán kétszer járt. Ahol a fővárosban persona non grata Vaszy Viktor teremtett európai (értsd: nyugat-európai) mércével mérve is jelentős operatársulatot.
És ahol az Armel Operafesztivál forró sikerű bemutatója után egy még jelentősebb előadást ünnepelhetett a publikum.

BODOLAY (akkor maradjon így, számomra változatlanul visszás a CSUPANAGYBETŰ) rendezését kezdem elfogadni (különösen a másnap látott temesvári Turandot után, de erről majd II. szám alatt), unalmasnak, konvencionálisnak legalábbis semmiképp nem nevezhető.

A címszerepet – magyar fachkollégája betegsége miatt beugrással, és az előző napi előadás után ismét – Eduardo Aladrén énekelte. Úgy tűnik, estéről estére jobban, lehet, hogy igaztalan voltam korábban, talán mégis ott a jelentős nemzetközi karrier lehetősége.

Madeleine – Miksch Adrienn. Fényévnyivel jobb, mint a versenyszerepes francia szoprán. Ebben a hangban ott van a szólamhoz oly szükséges morbidezza, a dinamikai árnyalás, persze a remek színpadi megjelenés és alakítás is. Ám, ahogy az Adriana Lecouvreur kapcsán is éreztem, ha több énektechnikai gond nem kerül hamarosan orvoslásra, félő, nem lesz hosszú ez az énekesi pálya.

Kelemen Zoltán mint Gérard. Őt – finoman fogalmazva is messze nem hősszerelmesi – alkata az intrikus, a gonosz, vagy épp kisemberi alkatok megformálására predesztinálja, ezért lehetett jó Scarpia, Rigoletto, Forza Don Carlos, Jago, vagy épp Michonnet. Az első felvonásban mutatott kissé „szőrös” éneklés alapján jogom van feltételezni, hogy a bariton szókincsében a „beéneklés” kifejezés nem bír nagy jelentőséggel, de a II. felvonástól nagyszerű alakítást kaptunk.

A premier óta beállók közül – a teljesség igénye nélkül – Tóth Judit dekoratív megjelenésű, összességében jól énekelt Madelonját emelném ki.

A gyengélkedő Pál Tamás helyett Gyüdi Sándor dirigált. Hihetetlen intelligenciáját, remek szervezőkészségét évtizedek óta csodálom (állítólag egy spanyol turné során Juan Carlos uralkodóval a protokolláris pár perc helyett másfél óráig beszélgetett, persze spanyolul, se non é vero, é ben trovato), ám mint karmestert inkább kórusművekben, kisebb együttesek élén értékeltem.
Olasz operában most győzött meg először.

A Giordano-darabról alkotott felfogását érdekes összevetni a Pál Tamáséval.
Pál acéltőr hegyével vési ki a zenét.
Gyüdi széles ecsettel rajzol.
Az idősebb dirigens énekeseit (is) igájába hajtja.
Gyüdi kiszolgálja őket.

És mindkét koncepció elfogadható, mit elfogadható, érvényes, izgalmas, jó, hogy ilyen kétféle létezik, itt, Szegeden, nem Bécsben vagy Londonban, vagy New Yorkban, hanem a provincián, az itthoni operai végváron.
A szegedi Dobó István és a szegedi Bornemissza Gergely.

Andrea Chénier

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

"A szomorúság és vigasz énekei - Liszt Ferenc kései zongoraművei"
Lemezbemutató és koncert
A lemezt bemutatja: Domokos Zsuzsanna, zenetudós, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont Igazgatója, valamint Hunka Róbert Zoltán, a lemez producere (Hunnia Records and Film Production)
Közreműködik : Borbély László (zongora)

17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Bohémélet

19:00 : Budapest
Jókai Anna Szalon

Komáromi Márton (ének)
Bereczki Julianna (csembaló), Fahidi Patrícia (hegedű), Derzsi-Pap Enikő (hegedű), Botos Veronika (brácsa), Maróth Bálint (cselló), Tóth-Kiss Péter (nagybőgő)
"Barokk Kamaraest"
Händel, Vivaldi, Scarlatti, Pergolesi, Caldara művei

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Rácz János (fuvola), Várnai Beáta (klarinét), Polonkai Judit (fagott), Szélpál Krisztina (oboa), Tóth Gábor (kürt)
Verbőczi Noémi, Kóbor Demeter (tánc)
Az est házigazdája: Tóth Endre zenetörténész
A karácsonyi verseket, novellákat válogatta és előadja: Hirtling István Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész
"Karácsonyi ének"
DVOŘÁK: Szláv táncok op. 46, no. 8
CSAJKOVSZKIJ: A diótörő - részletek
Jingle Bells, New Orlrans Style
La Paloma
J.S. BACH: D-dúr szvit, BWV 1068 - Air, Gigue
SOSZTAKOVICS: 2. keringő
DELIBES: Pizzicato a Sylvia című balettből
ABREU: Tico-Tico

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"Kodály 137"
KODÁLY: Hét zongoradarab op. 11 – 6. Székely nóta
KODÁLY: Négy dal – 2. Nausikaa
KODÁLY: Magyar népzene – 8. A rossz feleség
KODÁLY: Marosszéki táncok
KODÁLY: Kádár Kata
KODÁLY: Hét zongoradarab, op. 11 – 2. Székely keserves
Fodor Bernadett, Rálik Szilvia (ének), Kovács Gergely (zongora)
KODÁLY-GYULAI PÁL: Este
ZÁMBÓ JONATÁN: Álomtündérek – négy bölcsődal
KODÁLY: Új esztendőt köszöntő
DOBOS DÁNIEL: Regős ének
KODÁLY: Semmit ne bánkódjál
KODÁLY: Esti dal
Mondok Yvette (ének)
Alma Mater kórus
Vezényel: Somos Csaba
A mai nap
született:
1770 • (vlsz.) Ludwig van Beethoven, zeneszerző († 1827)
1775 • François-Adrien Boïeldieu, zeneszerző († 1834)
1882 • Kodály Zoltán, zeneszerző, népzenekutató, zenetudós († 1967)
1917 • Delly Rózsi, énekes († 2000)
1946 • Trevor Pinnock, karmester, csembalista
elhunyt:
1783 • Johann Adolph Hasse, zeneszerző (sz. 1699)
1921 • Camille Saint-Saëns, zeneszerző (sz. 1835)
1923 • Kacsóh Pongrác, zeneszerző (sz. 1873)