vissza a cimoldalra
2019-10-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (7223)
Simándy József - az örök tenor (630)
Bende Zsolt (157)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3451)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2679)
Opernglas, avagy operai távcső... (20323)
Rost Andrea (2047)
Erkel Színház (10327)
Momus-játék (5741)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1778)
Franz Schmidt (3434)
Plácido Domingo (910)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1357)
Élő közvetítések (8191)
Kolonits Klára (1134)
Operett, mint színpadi műfaj (4081)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Segítség szegény elgyötört atyák számára (Zenei lexikon gyerekeknek)
Johanna, 2012-10-03 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Zenei lexikon gyerekeknek MONIKA és HANS-GÜNTER HEUMANN:
Zenei lexikon gyerekeknek
192 oldal
5990 Ft
Rózsavölgyi és Társa

*

Ajánlás

Papa!” – „Tessék!” – „Mi az, hogy barokk?” – „Hát ez meg hogy jut eszedbe?” – „A zongorakottámnak az a címe, hogy Könnyű zongoradarabok a barokk korból” – „Barokk kornak nevezik az 1600 és 1750 közötti időszakot, amikor csodálatos zenét komponáltak. Johann Sebastian Bach is ennek a korszaknak egyik jelentős zeneszerzője.” – „Mozart is barokk zeneszerző volt?” – „Nem, ő a bécsi klasszikus zene képviselője.” – „Ő nem olyan szép műveket komponált?” – „Dehogyisnem. Ő is különlegesen szép műveket komponált, de másképpen.” – „Szebbeket, vagy nem annyira szépeket?” – „Hát ezt nagyon nehéz volna megmondani…” – „No, ha ez ilyen nehéz, már nem is csodálom, milyen nehéz nekem a barokk darabokat gyakorolni.”

Bizony, néha ilyen beszélgetéseknek is ki van téve egy szegény elgyötört atya… És mivel nyílván nem én vagyok az egyetlen olyan szülő, akit a gyermekei ilyen kérdésekkel bombáznak, a legteljesebb mértékben meg vagyok győződve arról, hogy egy jól érthető, szemléletes zenei lexikon – mint amilyen ez is – rendkívül fontos a gyerekek számára. Már órák óta a legnagyobb élvezettel bújom ennek a kedves kis lexikonnak a levonatát. Gratulálok a nagy fantáziával megáldott szerzőknek és a Schott zenei kiadónak.

Peter Schreier

A legteljesebb mértékben egyetértek Peter Schreier szavaival. A gyermekeknek valóban szükségük van egy jól érthető, szemléletes zenei lexikonra. Monika és Hans-Günter Heumann könyve pedig sok szempontból meg is felel ezen elvárásoknak. Ami már első látásra is a könyv legnagyobb érdemének tűnik, az a rengeteg színes rajz. Andreas Schürmann akvarell technikával készült színes illusztrációi igazán kedvesek, jól érthetőek, sokszor tréfásak, ötletesek. Azt gondolom, ez nagyon fontos egy gyermekeknek szóló könyv esetében.

A lexikon felépítése nem teljesen szokványos. Abban persze igen, hogy a szócikkek ábécésorrendben követik egymást, de némelyik fogalom magyarázata kisebb párbeszéd formájában zajlik. A könyv két „szereplője”, Klári és Frici beszélgetései nyomán tudhatunk meg számos dolgot hangszerekről, szakkifejezésekről, műfajokról, korszakokról, s egyéb zenei fogalmakról. Sőt lassanként a két gyermek egész családját (beleértve különféle idegen országokba szakadt távoli rokonait) is megismerhetjük. Ily módon kiderül például, hogy Frici felmenői közül néhányan New Orleansban élnek, s amikor Frici meglátogatja őket a családjával, egy rakás dolgot mesélnek a kisfiúnak a jazz keletkezéséről.

Egyébként megdöbbentő, mennyire művelt családban él ez a két kedves zenebarát gyermek. Az anyukák, apukák, nagymamák és egyéb rokonok fejből mondják a gyerekeknek a legkülönbözőbb évszámokat, a zeneszerzők műveinek számát, vagy akár azt is, mikor fejlődött ki a klarinét és hogyan nevezték az ősét.

A lexikon egyébként különféle szimbólumokat is használ, gondolom a könnyebb érthetőség kedvéért, bár nem vagyok meggyőződve róla, hogy valóban szükség van-e ezekre. Mindenesetre szépek, színesek, és a könyv elején összesítve megtekinthetők. Kis ikonok jeleznek például egy-egy országot. Ha, teszem azt, egy szó olasz eredetű, a könyv ezt egy kis ikonnal jelzi, amely a pisai ferde tornyot ábrázolja. A spanyol vonatkozásokat egy bika szarvai, a franciát az Eiffel-torony, a görögöt egy oszlopfő, az oroszt pedig hagymakupolák szimbolizálják. Nekünk, magyaroknak a gémeskút lett a jelünk.

Ami néha zavaró lehet olvasás közben, az a magyar fordítás milyensége. Az az érzésem, hogy a fordítók, R. Keresztény Györgyi és Reviczky Béla nem igazán tájékozottak a magyar zenei szaknyelvben. De talán még a zenében sem. És ez bizony nagy kár. Mert a lexikonban szereplő magyarázatok időnként nehezen érthetőek, máskor olyan szavakat tartalmaznak, amilyeneket a mindennapi zenetanulás során a gyermekek nem igazán használnak. Ilyen például az „ütem” szócikkben szereplő alapütés szó. Amennyire én tudom, ezt a szót igen ritkán használjuk a mérőütés megnevezésére, miképp viszonylag kevésszer mondjuk a hangállomány szót is (a hangterjedelem helyett.)

Akadnak azonban ennél sokkal kellemetlenebb hibák is, amelyek szintén a fordítók zenei műveletlenségét jelzik. A „kadencia” szó magyarázatában a fordítás Beethoven 5. zongoraversenye kapcsán így hangzik: „Egy szólóhangverseny vége előtt a szólistának még egyszer alkalma nyílik arra, hogy egész játéktechnikai tudását bemutassa.” Azt hiszem, ilyet nem ír le senki, aki életében halott már zongoraversenyben felhangzó kadenciát.

Néha viszont csak a fogalmazás ügyetlensége az, ami zavaró: „A fehér muzsikusok a 20. század elején kezdték el utánozni a feketék zenéjét, amely egyre színesebb lett.” olvasható a „Jazz” címszónál. Most sem értem egészen, hogy a feketék, vagy a fehérek zenéje lett-e ily módon színesebb a fordítók szerint. De nem szeretném tovább ragozni a hibák ismertetését. A lényeg az, hogy a könyv valóban szép kiadvány és rengeteg igazán hasznos információt tartalmaz. A kisebb hibákat pedig talán egy következő, javított kiadásában már nem is fogjuk viszontlátni.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

ERKEL: Hunyadi László – OperaKaland
ismétlés: 16:00

17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

18:00 : Budapest
BMC, Könyvtár

Szalai Éva - zongora
moderátor: Tóth Endre, zenetörténész
"Klasszikus kortársak - Kortárs klasszikusok" 2/1
DERECSKEI ANDRÁS: Etude No. 3 (ősbemutató)
LIGETI GYÖRGY: Étude No. 5 „Arc-en-ciel”
DERECSKEI ANDRÁS: Prelude No. 3 (ősbemutató)

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

"Mester és tanítványai"
Hőna Gusztáv harsonaművész növendékeinek hangversenye
FOX: Fanfar for Trombones
GABRIELI: Sonata Pian e Forte m: összes hallgató
NINO ROTA: Concerto per Trombone előadja: Czirok Zoltán
KOCSÁR: Tavaszköszöntő Fanfár
SCHNYDER: Sub Zero előadja: Sztranyák Dávid
SZŐLLŐSY: Quartet per Tromboni
DEFAYE: À la manière de Debussy
LEBEGYEV: Concertino Basszus Harsonára
HIDAS: Hét Bagatell 12 harsonára – 4 tétel

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Kővári Eszter Sára, Antal Lívia (szoprán), Szakály Ágnes (cimbalom),
Rozmán Lajos (klarinét), Ferenczy Endre (hegedű, koncertmester),
Horváth Zoltán, Demény Balázs (zongora), Csergő Domokos (vibrafon), Laczkó Róbert, Viola Gábor (színész, bariton), Bardon Tony (tenor), Sándor Árpád (basszus), Bogdán Zsolt (színész, narrátor), Szent Efrém Férfikar, Bubnó Tamás (karmester), A Kolozsvári Magyar Opera Kamarazenekara, Incze Gergely Katalin karmester, Bogdán Zsolt, Demény Attila, rendező
"Demény Attila szerzői estje"
DEMÉNY ATTILA: Tíz zongoradarab
DEMÉNY ATTILA: Öt dal (szoprán hangra és klarinétra Weöres Sándor versei nyomán)
DEMÉNY ATTILA: Csontváry és Kafka találkozása (szoprán hangra, hegedűre, vibreafonra és zongorára Szőcs Géza verse nyomán)
DEMÉNY ATTILA: Négy bagatell (szoprán hangra és cimbalomra Szőcs Géza versei nyomán)

20:00 : Budapest
Németajkú Református Gyülekezet

Mészáros Zsolt Máté (orgona)
Dobra János és a Budapesti Tomkins Énekegyüttes
"Négy Generáció"
SZŐNYI ERZSÉBET: 42. zsoltár
19:00 : Szeged
Szegedi Nemzeti Színház

Szecsődi Ferenc (hegedű)
Liszt Ferenc Kamarazenekar
BACH: d-moll kettősverseny BWV 1043
BACH-HUBAY: Ária a „G” húron
MOZART-KREISLER: G-dúr rondó
SARASATE: Faust fantázia
CSAJKOVSZKIJ: Vonósszerenád
LISZT: 2.magyar rapszódia
A mai nap
elhunyt:
1568 • Jacques Arcadelt, zenesezrző (sz. kb. 1504-1505)
1985 • Emil Gilelsz, zongorista (sz. 1916)
1990 • Leonard Bernstein, karmester, zeneszerző (sz. 1918)