vissza a cimoldalra
2020-01-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (836)
Élő közvetítések (8354)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (605)
Zenetörténet (262)
Kimernya? (3421)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4662)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3645)
Franz Schmidt (3511)
Pantheon (2511)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1850)
Operett, mint színpadi műfaj (4207)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62059)
Kedvenc magyar operaelőadók (1155)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2708)
Palcsó Sándor (279)
Miller Lajos (91)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Segítség szegény elgyötört atyák számára (Zenei lexikon gyerekeknek)
Johanna, 2012-10-03 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Zenei lexikon gyerekeknek MONIKA és HANS-GÜNTER HEUMANN:
Zenei lexikon gyerekeknek
192 oldal
5990 Ft
Rózsavölgyi és Társa

*

Ajánlás

Papa!” – „Tessék!” – „Mi az, hogy barokk?” – „Hát ez meg hogy jut eszedbe?” – „A zongorakottámnak az a címe, hogy Könnyű zongoradarabok a barokk korból” – „Barokk kornak nevezik az 1600 és 1750 közötti időszakot, amikor csodálatos zenét komponáltak. Johann Sebastian Bach is ennek a korszaknak egyik jelentős zeneszerzője.” – „Mozart is barokk zeneszerző volt?” – „Nem, ő a bécsi klasszikus zene képviselője.” – „Ő nem olyan szép műveket komponált?” – „Dehogyisnem. Ő is különlegesen szép műveket komponált, de másképpen.” – „Szebbeket, vagy nem annyira szépeket?” – „Hát ezt nagyon nehéz volna megmondani…” – „No, ha ez ilyen nehéz, már nem is csodálom, milyen nehéz nekem a barokk darabokat gyakorolni.”

Bizony, néha ilyen beszélgetéseknek is ki van téve egy szegény elgyötört atya… És mivel nyílván nem én vagyok az egyetlen olyan szülő, akit a gyermekei ilyen kérdésekkel bombáznak, a legteljesebb mértékben meg vagyok győződve arról, hogy egy jól érthető, szemléletes zenei lexikon – mint amilyen ez is – rendkívül fontos a gyerekek számára. Már órák óta a legnagyobb élvezettel bújom ennek a kedves kis lexikonnak a levonatát. Gratulálok a nagy fantáziával megáldott szerzőknek és a Schott zenei kiadónak.

Peter Schreier

A legteljesebb mértékben egyetértek Peter Schreier szavaival. A gyermekeknek valóban szükségük van egy jól érthető, szemléletes zenei lexikonra. Monika és Hans-Günter Heumann könyve pedig sok szempontból meg is felel ezen elvárásoknak. Ami már első látásra is a könyv legnagyobb érdemének tűnik, az a rengeteg színes rajz. Andreas Schürmann akvarell technikával készült színes illusztrációi igazán kedvesek, jól érthetőek, sokszor tréfásak, ötletesek. Azt gondolom, ez nagyon fontos egy gyermekeknek szóló könyv esetében.

A lexikon felépítése nem teljesen szokványos. Abban persze igen, hogy a szócikkek ábécésorrendben követik egymást, de némelyik fogalom magyarázata kisebb párbeszéd formájában zajlik. A könyv két „szereplője”, Klári és Frici beszélgetései nyomán tudhatunk meg számos dolgot hangszerekről, szakkifejezésekről, műfajokról, korszakokról, s egyéb zenei fogalmakról. Sőt lassanként a két gyermek egész családját (beleértve különféle idegen országokba szakadt távoli rokonait) is megismerhetjük. Ily módon kiderül például, hogy Frici felmenői közül néhányan New Orleansban élnek, s amikor Frici meglátogatja őket a családjával, egy rakás dolgot mesélnek a kisfiúnak a jazz keletkezéséről.

Egyébként megdöbbentő, mennyire művelt családban él ez a két kedves zenebarát gyermek. Az anyukák, apukák, nagymamák és egyéb rokonok fejből mondják a gyerekeknek a legkülönbözőbb évszámokat, a zeneszerzők műveinek számát, vagy akár azt is, mikor fejlődött ki a klarinét és hogyan nevezték az ősét.

A lexikon egyébként különféle szimbólumokat is használ, gondolom a könnyebb érthetőség kedvéért, bár nem vagyok meggyőződve róla, hogy valóban szükség van-e ezekre. Mindenesetre szépek, színesek, és a könyv elején összesítve megtekinthetők. Kis ikonok jeleznek például egy-egy országot. Ha, teszem azt, egy szó olasz eredetű, a könyv ezt egy kis ikonnal jelzi, amely a pisai ferde tornyot ábrázolja. A spanyol vonatkozásokat egy bika szarvai, a franciát az Eiffel-torony, a görögöt egy oszlopfő, az oroszt pedig hagymakupolák szimbolizálják. Nekünk, magyaroknak a gémeskút lett a jelünk.

Ami néha zavaró lehet olvasás közben, az a magyar fordítás milyensége. Az az érzésem, hogy a fordítók, R. Keresztény Györgyi és Reviczky Béla nem igazán tájékozottak a magyar zenei szaknyelvben. De talán még a zenében sem. És ez bizony nagy kár. Mert a lexikonban szereplő magyarázatok időnként nehezen érthetőek, máskor olyan szavakat tartalmaznak, amilyeneket a mindennapi zenetanulás során a gyermekek nem igazán használnak. Ilyen például az „ütem” szócikkben szereplő alapütés szó. Amennyire én tudom, ezt a szót igen ritkán használjuk a mérőütés megnevezésére, miképp viszonylag kevésszer mondjuk a hangállomány szót is (a hangterjedelem helyett.)

Akadnak azonban ennél sokkal kellemetlenebb hibák is, amelyek szintén a fordítók zenei műveletlenségét jelzik. A „kadencia” szó magyarázatában a fordítás Beethoven 5. zongoraversenye kapcsán így hangzik: „Egy szólóhangverseny vége előtt a szólistának még egyszer alkalma nyílik arra, hogy egész játéktechnikai tudását bemutassa.” Azt hiszem, ilyet nem ír le senki, aki életében halott már zongoraversenyben felhangzó kadenciát.

Néha viszont csak a fogalmazás ügyetlensége az, ami zavaró: „A fehér muzsikusok a 20. század elején kezdték el utánozni a feketék zenéjét, amely egyre színesebb lett.” olvasható a „Jazz” címszónál. Most sem értem egészen, hogy a feketék, vagy a fehérek zenéje lett-e ily módon színesebb a fordítók szerint. De nem szeretném tovább ragozni a hibák ismertetését. A lényeg az, hogy a könyv valóban szép kiadvány és rengeteg igazán hasznos információt tartalmaz. A kisebb hibákat pedig talán egy következő, javított kiadásában már nem is fogjuk viszontlátni.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

SCHUBERT: a-moll („Arpeggione”) cselló-zongora szonáta, D. 821
Dóczi Péter (cselló), Sándor Zsuzsa (zongora)
MOZART: 1. (D-dúr) fuvolanégyes, K. 285
Bíró Zsófia (fuvola), Ecseki Anikó (hegedű), Tóth Balázs (brácsa), Magyar Gábor (cselló)
GERSHWIN: Három prelűd (Novák András átirata)
Rumy Balázs, Novák András (klarinét), Mersei Zsolt, Csongár Péter (basszusklarinét)
BRAHMS: Magyar táncok (Veronique Poltz átirata)
Gjorgjevic Dóra, Ittzés Zsuzsa (pikkoló), Kassai István (zongora)
ROSSINI: Három ária a Sevillai borbélyból (Werner Gábor átirata)
Mohai Bálint, Bánfi József, Tüske Aladár (fagott)

11:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle

16:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Schöck Atala (ének)
Háry Ágnes (brácsa)
Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Kovács János
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia; II. tétel: Bál, IV. tétel: Menet a vesztőhelyre; V. tétel: Boszorkányszombat
Faust elkárhozása – drámai legenda
Szilfek tánca a II. részből
Rákóczi-induló az I. részből
Nyári éjszakák – dalciklus
I. dal: Villanella
II. dal: A rózsa lelke
A trójaiak – opera
A núbiai rabszolgák tánca
Harold Itáliában – szimfónia brácsaszólóval
IV. tétel: Rablók orgiája – Emlékezés letűnt jelenetekre
Rómeó és Júlia – drámai szimfónia
Mab királynő – Scherzo

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Keskeny Richárd, Sas Dániel (zongora)
"Hangulatkoncert"
BRAHMS: VI. magyar tánc
LISZT: B-A-C-H fantázia és fúga
LISZT: XIII. magyar rapszódia
BARTÓK: Szonáta, Sz. 80, BB 88
BARTÓK: Improvizációk magyar parasztdalokra, op. 20, Sz. 74, BB 83
POULENC: Szonáta zongorára, négy kézre, FP 8

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Lajkó István (zongora)
David Oistrakh Quartet: Andrej Baranov, Rogyion Petrov (hegedű), Fedor Belugin (brácsa), Alexej Zsilin (cselló)
"Négyszer négyes plusz egy"
MENDELSSOHN: 6. (f-moll) vonósnégyes, op. 80
CSAJKOVSZKIJ: 1. (D-dúr) vonósnégyes, op. 11
DVOŘÁK: 2. (A-dúr) zongoraötös, op. 81
22:00 "Kóda" - beszélgetés a közreműködőkkel

19:45 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

A Budapesti Fesztiválzenekar művészei
Gálfi Csaba (brácsa), Juhász Barna (brácsa), Pivon Gabriella (fuvola), Polónyi Ágnes (hárfa)
Koncertmester: Pilz János
VIVALDI: g-moll concerto két hegedűre, csellóra és vonósokra, RV 578
HÄNDEL: D-dúr concerto grosso, HWV 323
BACH: 6. (B-dúr) Brandenburgi verseny, BWV 1051
MOZART: 4. (D-dúr) szimfónia, K. 19;
C-dúr versenymű fuvolára, hárfára és zenekarra, K. 299
17:00 : Martonvásár
Brunszvik-kastély

Puskás Tícia (hegedű), Kállay Ágnes (cselló), Marosfalvi Tünde (zongora)
DEBUSSY: g-moll szonáta, no. 3, L. 140
DEBUSSY: G-dúr trió, L. 3
BARTÓK: Román népi táncok, BB 68 (Székely Zoltán átirata)
PIAZZOLLA: Oblivion (cselló-zongora átirat)
A mai nap
történt:
1909 • Az Elektra bemutatója (Drezda)
született:
1886 • Wilhelm Furtwängler, karmester († 1954)
1913 • Witold Lutosławski, zeneszerző († 1994)
elhunyt:
1967 • Ettore Bastianini, operaénekes (sz. 1922)
1978 • Palló Imre, énekes (sz. 1891)