vissza a cimoldalra
2017-11-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60139)
Momus társalgó (6274)
Milyen zenét hallgatsz most? (24979)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11196)
A csapos közbeszól (94)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2421)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2414)
Operett, mint színpadi műfaj (3364)
Pantheon (2144)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (367)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1179)
Franz Schmidt (2957)
Brahms, Johannes (155)
Kimernya? (2593)
Élő közvetítések (6685)
Erkel Színház (8513)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4105)
Bartók Béla szellemisége (234)
Momus-játék (5366)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1127)
Giacomo Meyerbeer (650)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Segítség szegény elgyötört atyák számára (Zenei lexikon gyerekeknek)
Johanna, 2012-10-03 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Zenei lexikon gyerekeknek MONIKA és HANS-GÜNTER HEUMANN:
Zenei lexikon gyerekeknek
192 oldal
5990 Ft
Rózsavölgyi és Társa

*

Ajánlás

Papa!” – „Tessék!” – „Mi az, hogy barokk?” – „Hát ez meg hogy jut eszedbe?” – „A zongorakottámnak az a címe, hogy Könnyű zongoradarabok a barokk korból” – „Barokk kornak nevezik az 1600 és 1750 közötti időszakot, amikor csodálatos zenét komponáltak. Johann Sebastian Bach is ennek a korszaknak egyik jelentős zeneszerzője.” – „Mozart is barokk zeneszerző volt?” – „Nem, ő a bécsi klasszikus zene képviselője.” – „Ő nem olyan szép műveket komponált?” – „Dehogyisnem. Ő is különlegesen szép műveket komponált, de másképpen.” – „Szebbeket, vagy nem annyira szépeket?” – „Hát ezt nagyon nehéz volna megmondani…” – „No, ha ez ilyen nehéz, már nem is csodálom, milyen nehéz nekem a barokk darabokat gyakorolni.”

Bizony, néha ilyen beszélgetéseknek is ki van téve egy szegény elgyötört atya… És mivel nyílván nem én vagyok az egyetlen olyan szülő, akit a gyermekei ilyen kérdésekkel bombáznak, a legteljesebb mértékben meg vagyok győződve arról, hogy egy jól érthető, szemléletes zenei lexikon – mint amilyen ez is – rendkívül fontos a gyerekek számára. Már órák óta a legnagyobb élvezettel bújom ennek a kedves kis lexikonnak a levonatát. Gratulálok a nagy fantáziával megáldott szerzőknek és a Schott zenei kiadónak.

Peter Schreier

A legteljesebb mértékben egyetértek Peter Schreier szavaival. A gyermekeknek valóban szükségük van egy jól érthető, szemléletes zenei lexikonra. Monika és Hans-Günter Heumann könyve pedig sok szempontból meg is felel ezen elvárásoknak. Ami már első látásra is a könyv legnagyobb érdemének tűnik, az a rengeteg színes rajz. Andreas Schürmann akvarell technikával készült színes illusztrációi igazán kedvesek, jól érthetőek, sokszor tréfásak, ötletesek. Azt gondolom, ez nagyon fontos egy gyermekeknek szóló könyv esetében.

A lexikon felépítése nem teljesen szokványos. Abban persze igen, hogy a szócikkek ábécésorrendben követik egymást, de némelyik fogalom magyarázata kisebb párbeszéd formájában zajlik. A könyv két „szereplője”, Klári és Frici beszélgetései nyomán tudhatunk meg számos dolgot hangszerekről, szakkifejezésekről, műfajokról, korszakokról, s egyéb zenei fogalmakról. Sőt lassanként a két gyermek egész családját (beleértve különféle idegen országokba szakadt távoli rokonait) is megismerhetjük. Ily módon kiderül például, hogy Frici felmenői közül néhányan New Orleansban élnek, s amikor Frici meglátogatja őket a családjával, egy rakás dolgot mesélnek a kisfiúnak a jazz keletkezéséről.

Egyébként megdöbbentő, mennyire művelt családban él ez a két kedves zenebarát gyermek. Az anyukák, apukák, nagymamák és egyéb rokonok fejből mondják a gyerekeknek a legkülönbözőbb évszámokat, a zeneszerzők műveinek számát, vagy akár azt is, mikor fejlődött ki a klarinét és hogyan nevezték az ősét.

A lexikon egyébként különféle szimbólumokat is használ, gondolom a könnyebb érthetőség kedvéért, bár nem vagyok meggyőződve róla, hogy valóban szükség van-e ezekre. Mindenesetre szépek, színesek, és a könyv elején összesítve megtekinthetők. Kis ikonok jeleznek például egy-egy országot. Ha, teszem azt, egy szó olasz eredetű, a könyv ezt egy kis ikonnal jelzi, amely a pisai ferde tornyot ábrázolja. A spanyol vonatkozásokat egy bika szarvai, a franciát az Eiffel-torony, a görögöt egy oszlopfő, az oroszt pedig hagymakupolák szimbolizálják. Nekünk, magyaroknak a gémeskút lett a jelünk.

Ami néha zavaró lehet olvasás közben, az a magyar fordítás milyensége. Az az érzésem, hogy a fordítók, R. Keresztény Györgyi és Reviczky Béla nem igazán tájékozottak a magyar zenei szaknyelvben. De talán még a zenében sem. És ez bizony nagy kár. Mert a lexikonban szereplő magyarázatok időnként nehezen érthetőek, máskor olyan szavakat tartalmaznak, amilyeneket a mindennapi zenetanulás során a gyermekek nem igazán használnak. Ilyen például az „ütem” szócikkben szereplő alapütés szó. Amennyire én tudom, ezt a szót igen ritkán használjuk a mérőütés megnevezésére, miképp viszonylag kevésszer mondjuk a hangállomány szót is (a hangterjedelem helyett.)

Akadnak azonban ennél sokkal kellemetlenebb hibák is, amelyek szintén a fordítók zenei műveletlenségét jelzik. A „kadencia” szó magyarázatában a fordítás Beethoven 5. zongoraversenye kapcsán így hangzik: „Egy szólóhangverseny vége előtt a szólistának még egyszer alkalma nyílik arra, hogy egész játéktechnikai tudását bemutassa.” Azt hiszem, ilyet nem ír le senki, aki életében halott már zongoraversenyben felhangzó kadenciát.

Néha viszont csak a fogalmazás ügyetlensége az, ami zavaró: „A fehér muzsikusok a 20. század elején kezdték el utánozni a feketék zenéjét, amely egyre színesebb lett.” olvasható a „Jazz” címszónál. Most sem értem egészen, hogy a feketék, vagy a fehérek zenéje lett-e ily módon színesebb a fordítók szerint. De nem szeretném tovább ragozni a hibák ismertetését. A lényeg az, hogy a könyv valóban szép kiadvány és rengeteg igazán hasznos információt tartalmaz. A kisebb hibákat pedig talán egy következő, javított kiadásában már nem is fogjuk viszontlátni.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Belvárosi Főplébánia Templom

"Belvárosi orgonakoncertek"

17:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Borbényi Dániel (gitár), Hegyi Zoltán (bőgő), Kárpáti Benedek (dob)
"Hangulatkoncert"

18:00 : Budapest
Stefánia Palota

Budapest Helyőrség Zenekar fúvószene koncertje

18:30 : Budapest
Jézus Szíve Jezsuita templom

Jótékonysági gálakoncert az orgona felújításának javára

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Accord Quartet:
Mező Péter, Veér Csongor (hegedű), Kondor Péter (brácsa), Ölveti Mátyás (cselló)
KODÁLY: 1. vonósnégyes, Op.2
KODÁLY: Szerenád, Op.12
KODÁLY: 2. vonósnégyes, Op.10

19:00 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

"Moszkva Napok Budapesten" - Opera Show

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

English Chamber Orchestra
Vezényel és hegedűn közreműködik: Julian Rachlin
BEETHOVEN: Coriolan – nyitány, Op.62
BEETHOVEN: D-dúr hegedűverseny, Op.61
BEETHOVEN: 7. (A-dúr) szimfónia, Op.92
A mai nap
történt:
1928 • A Bolero bemutatója (Párizs)
született:
1458 • Jacob Obrecht, zeneszerző († 1505)
1710 • Wilhelm Friedemann Bach, zeneszerző († 1784)
1901 • Joaquin Rodrigo, zeneszerző († 1999)
1913 • Benjamin Britten, zeneszerző († 1976)
1951 • Kent Nagano, karmester
1962 • Sumi Jo, énekes
elhunyt:
2007 • Maurice Béjart, koreográfus (sz. 1927)