vissza a cimoldalra
2019-02-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4234)
Társművészetek (1290)
Haladjunk tovább... (225)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61447)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Kedvenc felvételek (150)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11312)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7727)
Jonas Kaufmann (2362)
Erkel Színház (9681)
Franz Schmidt (3278)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1592)
modern eszement rendezesek (248)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4437)
Luciano Pavarotti (81)
Balett-, és Táncművészet (5613)
Pantheon (2310)
Lisztről emelkedetten (941)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3139)
Opernglas, avagy operai távcső... (20187)
Kolonits Klára (1085)
Edita Gruberova (3073)
A MET felvételei (128)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

„Az a jó, ha mindenki aktívan vesz részt a munkában” – beszélgetés Pilz Jánossal, a Budapesti Vonósok koncertmesterével és Sebestyén Kingával, az együttes zenekari titkárával
- zéta -, 2012-09-21 [ Interjúk ]
nyomtatóbarát változat

Sebestyén Kinga és Pilz János Egy éve komoly krízisen esett át a Budapesti Vonósok együttese. Az elmúlt évad tapasztalatairól, az idei tervekről kérdeztük Pilz János koncertmestert és Sebestyén Kinga zenekari titkárt.

Túl vagy az első évadodon a Budapesti Vonósok élén. Mik a tapasztalataid, hogyan sikerült az első év? Erre számítottál?

Pilz János:

– Az együttes nem volt ismeretlen számomra, a tagok nagy többségét ismertem, de mivel eddig még nem játszottam a zenekarban, számomra ez az év nagyon pozitív meglepetés volt. Két szempontból is. Az első az a nagyon magas színvonal, ahogy a zenekar játszik (bár ezt a koncertjeikről ismertem). A másik szempont az az erős összetartozási érzés és jó hangulat, ami nem feltétlenül van meg egy ilyen régóta együtt zenélő társaságnál, de itt szerencsére igen. Az első pillanattól kezdve nagyon jól ment a munka. Volt bennem bizonytalanság az elején, de összegezve úgy érzem: eddig várakozáson felül sikerült mindent megvalósítanunk.

Van-e olyan, amin szeretnél változtatni az elkövetkezendő időszakban?

– Nem egyszerű kérdés. A zenekarnak nagyon érdekes és különleges műsorpolitikája van, amin nem szívesen változtatnék. Hallatlanul színes és kutató típusú műsorpolitika. Nemcsak azt a három-négy-öt vagy akár tíz repertoárdarabot játsszuk, amit általában a kamarazenekarok műsorra tűznek. A nagy kedv és kutatási munka eredményeként újabb és újabb darabok kerülnek előtérbe, köztük sok remekmű is. Nagyszerű átiratok is születnek különféle alkotásokból, s az egész egy olyan széles palettává alakult, amin egy jottányit sem változtatnék. Amin igen, az magától is változni fog.

Mire gondolsz?

– Amikor egy új koncertmester jön, akkor mindig történik egyfajta stílusváltás. Biztos, hogy a zenekar egy idő után egy kicsit más lesz, másképpen fog szólni. A Budapesti Vonósoknak nagyon szép hangzása van, remek tradícióik vannak az együtt játék terén. Közösek a gyökereink, nagyon hasonlóan gondolkodunk a zenéről, de természetesen van, amit máshogy szeretnék, és remélem, a koncerteken ez majd hallatszani is fog.

A Művészetek Palotája Üvegtermében tartjátok az egyik bérleti sorozatotokat, melynek keresztmetszetében a klasszikus és a kortárs művek foglalnak helyet. Ehhez már van közöd?

– Ezt a műsort én örököltem, de nagy örömmel vettem. Az első koncert kortárs szerzői, Csemiczky és Vajda művei komoly kihívást jelentenek számunkra.

Kamarazenekari szemmel nézve egy kortárs szerző mennyire jelent más megközelítést, mint egy klasszikus?

– Alapvetően igyekszünk az esztétikum oldaláról megközelíteni a feladatot. Persze a „szép” az mindig relatív. A XX., XXI. századi repertoár adott esetben sokkal szélsőségesebb játékmódokat enged meg, sőt olykor meg is követeli azt, de ugyanazzal az igényességgel kell foglalkoznunk egy kortárs darabbal is, mint pl. egy Mozarttal.

Az elmúlt évadotokat tanulmányozva nagyon szimpatikus volt az a koncert, amikor egy koncerten belül, egymás után három vonósnégyes lépett színpadra, három különböző korból származó alkotással. Folyik rendszeres belső kamaramunka is? Amikor fölvesztek egy új tagot, akkor mindjárt bekerül egy vonósnégyesbe is?

– Rendszeres az ilyen munka zenekaron belül is, s gyakran állunk közönség elé hasonló rendszerben. Az együttesek nem feltétlenül mozdíthatatlan felállások, olykor előfordul cserélődés. Az idén a fertődi Haydn Fesztiválon is több vonósnégyes, Haydn, Cherubini és Ravel művei hangzottak el a zenekar tagjai előadásában. Nekem, mint gyakorló kvartett-játékosnak, egyik darab élvezetesebb volt, mint a másik. Ez a munka nagyon jól kamatoztatható tapasztalatot jelent a zenekar számára, hiszen mi tulajdonképpen olyanok vagyunk, mint egy kibővített vonósnégyes. Ha egy muzsikus azzal az attitűddel, azzal az egymásra figyeléssel játszik a zenekarban amit egy kvartett előadás jelent, akkor az nagyon jó.

*

Ha Magyarországon a zenekari munka szóba kerül, akkor a közönség nagy része Beethoven- és Brahms-szimfóniákra, Mahler gigantikus műveire gondol. Mennyire nehéz vagy mennyire könnyű ma egy kamarazenekart eladni?

Sebestyén Kinga:

– Alapvetően sokkal kisebb egy produkció költségvetése, elég, ha azt nézzük, hogy tizenhat vagy hetven embernek kell-e leutaznia egy vidéki vagy külföldi föllépésre. Ugyanakkor úgy érzem, pont ez adja a feladat nehézségét is. A közönséget sokkal nehezebb bevonzani egy Bartók Béla Hangversenyterem méretű helyszínre egy kamarazenekarral. Egy rendezőnek viszont két-háromszáz főnyi közönség nem feltétlenül hozza vissza a befektetett munkát.

Egy előadásra való készülés nagyjából ugyanúgy zajlik, mint egy nagy szimfonikus együttesnél. Kiosztjátok a kottát, mindenki hazaviszi, tanulja, majd szólampróbák és együttes próbák következnek. Ebben nincs nagy különbség.

– Nálunk a próbák csak a hét bizonyos napjain vannak, az együttes legnagyobb része tanít a zenekari munka mellett, s sokszor közvetlenül a koncert előtt hétvégén is előfordul, hogy próbálunk.

Az együttes alapítványi fenntartású, a szponzorok és a támogatók között a kultusztárcát is olvasni lehet a honlapotokon.

– A zenekari besorolás dönti el a támogatásunk mértékét. A rendszer nemrég változott, most koncertszám, fizető néző, ifjúsági és kortárs művek aránya is számít a támogatás eldöntésekor. Emellett rendszeresen pályázunk a Nemzeti Kulturális Alapnál, az Artisjusnál, s az idén a Visegrádi Alapnál is, bár sajnos ezt sikertelenül. Az alapítvány kuratóriuma sokat segít a lehetséges szponzorok megkeresésében.

Megéri a szponzornak támogatni egy kulturális rendezvényt?

– Ami az anyagi befektetést illeti, azt az adott cégnek kell eldöntenie, hogy mindez miért éri meg, de a nagyobbak inkább egy viselkedési kultúra részének tekintik. (Sajnos ma Magyarországon ez a mecenatúra még eléggé gyerekcipőben jár.) Persze van jó példa, az elmúlt évadban a Duna Palotában megrendezett svájci estünket például a Ringier egy jelentős összeggel támogatta, cserébe a színpad két oldalán kifüggesztettük egy-egy nagy molinójukat, és tiszteletjegyeket is kaptak.

Mennyire stabil a zenekar tagsága?

– Tavaly ősszel volt egy komoly váltás a zenekarban, amikor a korábbi koncertmester, Bánfalvi Béla és vele együtt még néhány muzsikus is elhagyta az együttest. Utána keresés indult a pótlásukra és elmondhatjuk, hogy mostanra minden poszton újra fix tagok játszanak.

Melyek az évadotok főbb csomópontjai, amikre különösen ügyeltek?

– Van a kétszer négy előadásból álló bérlet, a Műpa Üvegtermében és a Duna Palotában, nagyon fontos számunkra az Újévi Hangverseny, ami már-már hagyomány, s a húsvéti koncertünk is kiemeltnek tekinthető. Természetesen a zenekar nem tesz különbséget előadás és előadás között. Ugyanazzal a lelkesedéssel és örömmel készülnek minden felkérésre.

Az együttes nagy büszkesége a Fertődi Haydn Fesztivál, amely az idén ünnepelte nagykorúságát, hiszen 18 éves lett.

– A fesztivált tavaly a kastély felújítása miatt Sopronban tartottuk, de tényleg ez a zenekar saját gyermeke. Most már mi szervezzük, miénk a reklám, a jegyeladás feladata, a munka dandárja. Már most készülünk a jövő évi, s az utána következő, a huszadik fesztiválra, és nagy valószínűséggel a jövő évtől a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága nyári programsorozatának keretében kerül megrendezésre a fesztivál.

*

Sejtem a választ, de mégis fölteszem: mennyire fontos, hogy változatlan gárdája legyen egy kamarazenekarnak?

Pilz János:

– Nagyon fontos, hogy egymást fél szóból, mozdulatból megértő társaság üljön a színpadon, de ehhez az összeszokáshoz idő kell. Egy szólam összecsiszolásához évek kellenek. Ennek a folyamatosságát úgy lehet megőrizni, ha nincsenek nagyobb személyi változások.

Egy klasszikus zenekar élén egy karmester áll, aki – akár diktátori módszerekkel is, de – keresztülviszi az akaratát. Mi a helyzet egy kamarazenekarral, aminek az élén egy koncertmester áll?

– Koncertmestere válogatja. Van, aki csökönyösen ragaszkodik az igazához, van, aki ezt demokratikusabban oldja meg. A zenei elképzelés megvalósításához természetesen nagyon határozottnak kell lennie a vezetőnek. Ugyanakkor többször felmerülhet egy próba folyamán olyan megoldás, ami alakíthatja a koncertmester elképzelését is. Amíg ez nem visz anarchiába, nem jelent kapkodást, addig jó, ha mindenki aktívan vesz részt a próbafolyamatban, és nemcsak befogadóként hajtja végre az utasításokat. A kamarazenekar ennyiben más, mint egy szimfonikus együttes, ahol egyszemélyi vezetés hozza a döntéseket.

Egy vonósnégyes tagjai mesélték, hogy valamelyik Bartók-kvartett próbája során egyszer leállt az élet, vitatkoztak, felvételeket és értelmezéseket vettek elő egy bizonyos frázis megoldása során, és csak hetekkel később tudtak továbbjutni.

– A döntő szót annak kell kimondania, aki az adott együttest irányítja. Van olyan, hogy az illető rossz döntést hoz, de az élet előbb-utóbb úgyis felülírja a rossz döntéseket. De egy határozott iránynak meg kell maradnia.

Budapesti Vonósok

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:30 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Horváth Gábor
Műsorvezető: Zelinka Tamás
"Szélrózsa"
HAYDN: Szerenád
LISZT: Szerelmi álmok
CSAJKOVSZKIJ: Virágkeringő
BIZET: Carmen – előjáték
ifj. J. STRAUSS: Denevér – nyitány
BRAHMS: 1. Magyar tánc
HACSATURJÁN: Kardtánc
és... meglepetés a zenekartól

11:00 : Budapest
Erkel Színház

DONIZETTI: Lammermoori Lucia

11:00 : Budapest
Festetics Palota, Tükörterem

Balog József (zongora)
„MVM Koncertek – A Zongora a Festetics Palotában”
RAMEAU: G-dúr szvit (részletek)
DEBUSSY: Images / Képek I.,
WOLF PÉTER: Részletek a Wolf-temperiertes Klavier-ból

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budapesti Fesztiválzenekar
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Vezényel: Fischer Iván
STRAVINSKY: Négy norvég kép
STRAVINSKY: Scherzo à la russe
STRAVINSKY: Tangó
STRAVINSKY: Zsoltárszimfónia
STRAVINSKY: Tavaszi áldozat

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Sugano Kaai, Sugano Masanori (zongora)
"Nádor György tanszaki koncert"
LISZT: Festpolonaise
BARTÓK: Három csíkmegyei népdal, BB 45b
SCHUMANN: Soirées musicales, Op. 6
BRAHMS: Variációk egy Paganini-témára, op. 35
MENDELSSOHN: fisz-moll fantázia, op. 28 („Sonate éccossaise”)
GADE: Három karakterdarab, op. 18
MENDELSSOHN: Andante és Allegro brillant, op. 92

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ZAHAROV-ASZAFJEV: A bahcsiszeráji szökőkút - Balett

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

"Cziffra Fesztivál"
"Előhang" koncert és filmvetítés
Az est első felében A Virtuóz című, Cziffra György életét feldolgozó dokumentumfilmet vetítjük.
Ezután Oravecz György és Mocsári Károly zongoraművészek idézik fel a művész alakját szóval és zenével.

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Bodza Klára, Bali János, Bánfi Balázs, Kecskeméti László, Kecskés Balázs, Lachegyi Imre, Laczó András, Lax Éva, Pétery Dóra, Róbert György, Stadler Vilmos, Szabó István, Sztankovits Béla, Valóczki Éva, Virágh László
Musica Historica Együttes
Csörsz Rumen István vezetésével
Camerata Hungarica Együttes
Kállay Gábor vezetésével
Művészeti vezető, műsorvezető: Kállay Gábor
"Czidra László Emlékhangverseny"

19:00 : Budapest
Festetics Palota, Tükörterem

Dráfi Kálmán, Vajda Marcell (zongora)
„MVM Koncertek – A Zongora a Festetics Palotában”
Dráfi Kálmán zongoraestje
SCHUBERT: Gesz-dúr impromptu, op. 90, Asz-dúr impromptu, op. 90,
CHOPIN: F-dúr ballada, op. 38. (Dráfi)
LISZT: 4. magyar rapszódia, I. Mefisztó-keringő (Vajda),
CHOPIN: cisz-moll keringő, op. 64/2, Esz-dúr keringő, op. 18 (Dráfi)
GOUNOD-LISZT: Faust-keringő (Vajda)
LISZT: Szerelmi álmok (Dráfi),
LISZT: Dante szonáta (Vajda)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Tony Arnold, Brassói-Jőrös Andrea (szoprán), Keller András (hegedű), Szalai András (cimbalom)
Keller Kvartett: Keller András, Környei Zsófia (hegedű); Homoki Gábor (brácsa); Fenyő László (cselló)
Ligeti Ensemble
Vezényel: Keller András és Rácz Zoltán
KURTÁG GYÖRGY: Eszká-emlékzaj, op. 12
KURTÁG GYÖRGY: Nyolc duó hegedűre és cimbalomra op. 4
KURTÁG GYÖRGY: 6 Moments musicaux op. 44
KURTÁG GYÖRGY: Négy Ahmatova-költemény, op. 41
LIGETI: 1. vonósnégyes
LIGETI: Kammerkonzert

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
BEETHOVEN: V. szimfónia
BEETHOVEN: Prométheusz teremtményei - kísérőzene
A mai nap
történt:
1859 • Az álarcosbál bemutatója (Róma)
1904 • A Pillangókisasszony bemutatója (Milánó)
született:
1653 • Arcangelo Corelli, zeneszerző († 1713)
1820 • Henri Vieuxtemps, zeneszerző († 1881)
elhunyt:
1962 • Bruno Walter, karmester (sz. 1876)