vissza a cimoldalra
2019-07-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11352)
A csapos közbeszól (95)

Kedvenc magyar operaelőadók (1125)
Operett, mint színpadi műfaj (3998)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6982)
Élő közvetítések (8021)
Opernglas, avagy operai távcső... (20265)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3312)
Pantheon (2371)
Kimernya? (3179)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1697)
Franz Schmidt (3375)
Haspók (1259)
Fischer Ádám (512)
Balett-, és Táncművészet (5842)
Bretz Gábor (129)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4517)
Edita Gruberova (3087)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

„Az a jó, ha mindenki aktívan vesz részt a munkában” – beszélgetés Pilz Jánossal, a Budapesti Vonósok koncertmesterével és Sebestyén Kingával, az együttes zenekari titkárával
- zéta -, 2012-09-21 [ Interjúk ]
nyomtatóbarát változat

Sebestyén Kinga és Pilz János Egy éve komoly krízisen esett át a Budapesti Vonósok együttese. Az elmúlt évad tapasztalatairól, az idei tervekről kérdeztük Pilz János koncertmestert és Sebestyén Kinga zenekari titkárt.

Túl vagy az első évadodon a Budapesti Vonósok élén. Mik a tapasztalataid, hogyan sikerült az első év? Erre számítottál?

Pilz János:

– Az együttes nem volt ismeretlen számomra, a tagok nagy többségét ismertem, de mivel eddig még nem játszottam a zenekarban, számomra ez az év nagyon pozitív meglepetés volt. Két szempontból is. Az első az a nagyon magas színvonal, ahogy a zenekar játszik (bár ezt a koncertjeikről ismertem). A másik szempont az az erős összetartozási érzés és jó hangulat, ami nem feltétlenül van meg egy ilyen régóta együtt zenélő társaságnál, de itt szerencsére igen. Az első pillanattól kezdve nagyon jól ment a munka. Volt bennem bizonytalanság az elején, de összegezve úgy érzem: eddig várakozáson felül sikerült mindent megvalósítanunk.

Van-e olyan, amin szeretnél változtatni az elkövetkezendő időszakban?

– Nem egyszerű kérdés. A zenekarnak nagyon érdekes és különleges műsorpolitikája van, amin nem szívesen változtatnék. Hallatlanul színes és kutató típusú műsorpolitika. Nemcsak azt a három-négy-öt vagy akár tíz repertoárdarabot játsszuk, amit általában a kamarazenekarok műsorra tűznek. A nagy kedv és kutatási munka eredményeként újabb és újabb darabok kerülnek előtérbe, köztük sok remekmű is. Nagyszerű átiratok is születnek különféle alkotásokból, s az egész egy olyan széles palettává alakult, amin egy jottányit sem változtatnék. Amin igen, az magától is változni fog.

Mire gondolsz?

– Amikor egy új koncertmester jön, akkor mindig történik egyfajta stílusváltás. Biztos, hogy a zenekar egy idő után egy kicsit más lesz, másképpen fog szólni. A Budapesti Vonósoknak nagyon szép hangzása van, remek tradícióik vannak az együtt játék terén. Közösek a gyökereink, nagyon hasonlóan gondolkodunk a zenéről, de természetesen van, amit máshogy szeretnék, és remélem, a koncerteken ez majd hallatszani is fog.

A Művészetek Palotája Üvegtermében tartjátok az egyik bérleti sorozatotokat, melynek keresztmetszetében a klasszikus és a kortárs művek foglalnak helyet. Ehhez már van közöd?

– Ezt a műsort én örököltem, de nagy örömmel vettem. Az első koncert kortárs szerzői, Csemiczky és Vajda művei komoly kihívást jelentenek számunkra.

Kamarazenekari szemmel nézve egy kortárs szerző mennyire jelent más megközelítést, mint egy klasszikus?

– Alapvetően igyekszünk az esztétikum oldaláról megközelíteni a feladatot. Persze a „szép” az mindig relatív. A XX., XXI. századi repertoár adott esetben sokkal szélsőségesebb játékmódokat enged meg, sőt olykor meg is követeli azt, de ugyanazzal az igényességgel kell foglalkoznunk egy kortárs darabbal is, mint pl. egy Mozarttal.

Az elmúlt évadotokat tanulmányozva nagyon szimpatikus volt az a koncert, amikor egy koncerten belül, egymás után három vonósnégyes lépett színpadra, három különböző korból származó alkotással. Folyik rendszeres belső kamaramunka is? Amikor fölvesztek egy új tagot, akkor mindjárt bekerül egy vonósnégyesbe is?

– Rendszeres az ilyen munka zenekaron belül is, s gyakran állunk közönség elé hasonló rendszerben. Az együttesek nem feltétlenül mozdíthatatlan felállások, olykor előfordul cserélődés. Az idén a fertődi Haydn Fesztiválon is több vonósnégyes, Haydn, Cherubini és Ravel művei hangzottak el a zenekar tagjai előadásában. Nekem, mint gyakorló kvartett-játékosnak, egyik darab élvezetesebb volt, mint a másik. Ez a munka nagyon jól kamatoztatható tapasztalatot jelent a zenekar számára, hiszen mi tulajdonképpen olyanok vagyunk, mint egy kibővített vonósnégyes. Ha egy muzsikus azzal az attitűddel, azzal az egymásra figyeléssel játszik a zenekarban amit egy kvartett előadás jelent, akkor az nagyon jó.

*

Ha Magyarországon a zenekari munka szóba kerül, akkor a közönség nagy része Beethoven- és Brahms-szimfóniákra, Mahler gigantikus műveire gondol. Mennyire nehéz vagy mennyire könnyű ma egy kamarazenekart eladni?

Sebestyén Kinga:

– Alapvetően sokkal kisebb egy produkció költségvetése, elég, ha azt nézzük, hogy tizenhat vagy hetven embernek kell-e leutaznia egy vidéki vagy külföldi föllépésre. Ugyanakkor úgy érzem, pont ez adja a feladat nehézségét is. A közönséget sokkal nehezebb bevonzani egy Bartók Béla Hangversenyterem méretű helyszínre egy kamarazenekarral. Egy rendezőnek viszont két-háromszáz főnyi közönség nem feltétlenül hozza vissza a befektetett munkát.

Egy előadásra való készülés nagyjából ugyanúgy zajlik, mint egy nagy szimfonikus együttesnél. Kiosztjátok a kottát, mindenki hazaviszi, tanulja, majd szólampróbák és együttes próbák következnek. Ebben nincs nagy különbség.

– Nálunk a próbák csak a hét bizonyos napjain vannak, az együttes legnagyobb része tanít a zenekari munka mellett, s sokszor közvetlenül a koncert előtt hétvégén is előfordul, hogy próbálunk.

Az együttes alapítványi fenntartású, a szponzorok és a támogatók között a kultusztárcát is olvasni lehet a honlapotokon.

– A zenekari besorolás dönti el a támogatásunk mértékét. A rendszer nemrég változott, most koncertszám, fizető néző, ifjúsági és kortárs művek aránya is számít a támogatás eldöntésekor. Emellett rendszeresen pályázunk a Nemzeti Kulturális Alapnál, az Artisjusnál, s az idén a Visegrádi Alapnál is, bár sajnos ezt sikertelenül. Az alapítvány kuratóriuma sokat segít a lehetséges szponzorok megkeresésében.

Megéri a szponzornak támogatni egy kulturális rendezvényt?

– Ami az anyagi befektetést illeti, azt az adott cégnek kell eldöntenie, hogy mindez miért éri meg, de a nagyobbak inkább egy viselkedési kultúra részének tekintik. (Sajnos ma Magyarországon ez a mecenatúra még eléggé gyerekcipőben jár.) Persze van jó példa, az elmúlt évadban a Duna Palotában megrendezett svájci estünket például a Ringier egy jelentős összeggel támogatta, cserébe a színpad két oldalán kifüggesztettük egy-egy nagy molinójukat, és tiszteletjegyeket is kaptak.

Mennyire stabil a zenekar tagsága?

– Tavaly ősszel volt egy komoly váltás a zenekarban, amikor a korábbi koncertmester, Bánfalvi Béla és vele együtt még néhány muzsikus is elhagyta az együttest. Utána keresés indult a pótlásukra és elmondhatjuk, hogy mostanra minden poszton újra fix tagok játszanak.

Melyek az évadotok főbb csomópontjai, amikre különösen ügyeltek?

– Van a kétszer négy előadásból álló bérlet, a Műpa Üvegtermében és a Duna Palotában, nagyon fontos számunkra az Újévi Hangverseny, ami már-már hagyomány, s a húsvéti koncertünk is kiemeltnek tekinthető. Természetesen a zenekar nem tesz különbséget előadás és előadás között. Ugyanazzal a lelkesedéssel és örömmel készülnek minden felkérésre.

Az együttes nagy büszkesége a Fertődi Haydn Fesztivál, amely az idén ünnepelte nagykorúságát, hiszen 18 éves lett.

– A fesztivált tavaly a kastély felújítása miatt Sopronban tartottuk, de tényleg ez a zenekar saját gyermeke. Most már mi szervezzük, miénk a reklám, a jegyeladás feladata, a munka dandárja. Már most készülünk a jövő évi, s az utána következő, a huszadik fesztiválra, és nagy valószínűséggel a jövő évtől a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága nyári programsorozatának keretében kerül megrendezésre a fesztivál.

*

Sejtem a választ, de mégis fölteszem: mennyire fontos, hogy változatlan gárdája legyen egy kamarazenekarnak?

Pilz János:

– Nagyon fontos, hogy egymást fél szóból, mozdulatból megértő társaság üljön a színpadon, de ehhez az összeszokáshoz idő kell. Egy szólam összecsiszolásához évek kellenek. Ennek a folyamatosságát úgy lehet megőrizni, ha nincsenek nagyobb személyi változások.

Egy klasszikus zenekar élén egy karmester áll, aki – akár diktátori módszerekkel is, de – keresztülviszi az akaratát. Mi a helyzet egy kamarazenekarral, aminek az élén egy koncertmester áll?

– Koncertmestere válogatja. Van, aki csökönyösen ragaszkodik az igazához, van, aki ezt demokratikusabban oldja meg. A zenei elképzelés megvalósításához természetesen nagyon határozottnak kell lennie a vezetőnek. Ugyanakkor többször felmerülhet egy próba folyamán olyan megoldás, ami alakíthatja a koncertmester elképzelését is. Amíg ez nem visz anarchiába, nem jelent kapkodást, addig jó, ha mindenki aktívan vesz részt a próbafolyamatban, és nemcsak befogadóként hajtja végre az utasításokat. A kamarazenekar ennyiben más, mint egy szimfonikus együttes, ahol egyszemélyi vezetés hozza a döntéseket.

Egy vonósnégyes tagjai mesélték, hogy valamelyik Bartók-kvartett próbája során egyszer leállt az élet, vitatkoztak, felvételeket és értelmezéseket vettek elő egy bizonyos frázis megoldása során, és csak hetekkel később tudtak továbbjutni.

– A döntő szót annak kell kimondania, aki az adott együttest irányítja. Van olyan, hogy az illető rossz döntést hoz, de az élet előbb-utóbb úgyis felülírja a rossz döntéseket. De egy határozott iránynak meg kell maradnia.

Budapesti Vonósok

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Hagyományok Háza

Középdöntő - III. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny

18:00 : Budapest
Deák téri evangélikus templom

Mekis Péter (orgona)
"Orgonák éjszakája"
Orgonaest és orgonabemutató rekordkísérlettel.
Igehirdetés – Cselovszky Ferenc
PACHELBEL: F-dúr ária és variációk
BUXTEHUDE: g-moll prelúdium BuxWV 163
KOVÁCS SZILÁRD: Intrada
BÖHM: Freu dich sehr o meine Seele – partita
MEKIS PÉTER: Improvizáció

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

"Organ & Choir"

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Alina Ibragimova, Vilde Frang, Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű), Kokas Katalin, Lars Anders Tomter (brácsa), Enrico Bronzi, Maximilian Hornung (gordonka), Knut Erik Sundquist (nagybőgő), Davidovics Igor (lant), Dinyés Soma (csembaló), Dejan Lazic (zongora), Vecsei H. Miklós, Tompos Kátya (narrátor), A Fesztiválakadémia művészei és növendékei (művészeti vezető: Kokas Katalin)
"Fesztivál Akadémia Budapest"
REBEL: Káosz
SCHUBERT: A-dúr („A pisztráng”) zongoraötös, D. 667
RIDOUT: Ferdinánd, a bika
VIVALDI: „A négy évszak” hegedűversenyek, op. 8/1–4

20:00 : Budapest
Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Vittorio Grigolo
Magyar Állami Operaház Zenekara
Vezényel: Héja Domonkos
"Operagála"
17:30 : Kapolcs
Művészetek völgye

Zemlényi Eszter (szoprán), Kéry Tamás (zongora)
PERGOLESI: L'Olimpiade: Aristea áriája - Tu me da me dividi
HÄNDEL: Giulio Cesare: Cleopatra áriája - Piangero la sorte mia
VERDI: Falstaff: Nanetta áriája - Sul fil d'un soffio etesio
DOHNÁNYI: Cascades 3'
DONIZETTI: Don Pasquale: Norina áriája - Quel guardo il cavaliere
VERDI: Un ballo in maschera: Oscar áriája - Volta la terrea illetve
MOZART: G-dúr variációk az “Unser dummer Pöbel meint” kezdetű dalra, Gluck “Mekkai zarándokok” c. operájából.
DONIZETTI: Linda di Chamounix: Linda áriája - O luce di quest'anima"

19:00 : Pécs
Pécsi Bazilika

Szamosi Szabolcs (orgona), Vizin Viktória, Horváth István (ének)
"Orgonák éjszakája"

19:00 : Martonvásár
Brunszvik-Beethoven Kulturális Központ

Fejérvári Zoltán (zongora)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar
vezényel: Halász Péter
"Beethovennel a szabadban II."
Egmont-nyitány, op. 84
III. (c-moll) zongoraverseny, op. 37
VIII. (F-dúr) szimfónia, op. 93

19:30 : Vácrátót
MTA Nemzeti Botanikus Kert

Musica Sonora Kamarazenekar

20:00 : Balatonalmádi
Vörösberényi református templom

Szokos Augusztin és a Budapest Bach Consort
XVIII. századi hegedűszonáták

20:00 : Szeged
Szent Rókus templom

Somogyi-Tóth Dániel (orgona)
Csősz János (trombita)
Kodály Filharmónia Debrecen kamarazenekara
"Orgonák éjszakája"
HÄNDEL: F-dúr orgonaverseny, op. 4. No. 4.
BACH: d-moll toccata és fúga, BWV565
TELEMANN: Hősi indulók – részletek
HÄNDEL: Vízizene, Tűzijáték – szvit – részletek
HÄNDEL: F-dúr orgonaverseny, op. 4. No. 5.

21:00 : Szombathely
Sarlós Boldogasszony Székesegyház

Szamosi Szabolcs (orgona), Vizin Viktória, Horváth István (ének)
"Orgonák éjszakája"

22:00 : Pécs
Pécsi Bazilika

Kovács Szilárd (orgona), Kuti Ágnes (szoprán), Benke József (tenor)
"Orgonák Éjszakája"
KOVÁCS SZILÁRD: Intrada (2019)
GOUNOD: Parce Domine és Ave Maria
BACH: d-moll Toccata és fúga, BWV 565
BIZET: Agnus Dei
FRANCK: Ave Maria
KOVÁCS SZILÁRD: Változatok egy magyar népénekre (2005)
ARIEL RAMIREZ: Kyrie és Agnus Dei a Missa Criollából
FARKAS FERENC: Régi magyar táncok
A mai nap
született:
1927 • Michael Gielen, karmester († 2019)