vissza a cimoldalra
2019-06-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3936)
Erkel Ferenc (1058)
Momus-játék (5689)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61793)
Opernglas, avagy operai távcső... (20229)
Jonas Kaufmann (2389)
Új lemezek (99)
Élő közvetítések (7913)
Erkel Színház (10231)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1679)
Franz Schmidt (3349)
Pantheon (2355)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4504)
Kedvenc magyar operaelőadók (1118)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4362)
Beethovenről - mélyebben (694)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

„Mindig találtunk új feladatokat” (Rolla János)
SzJ, 2012-09-20 [ Interjúk ]
nyomtatóbarát változat

Ötvenedik évadát kezdi meg a Liszt Ferenc Kamarazenekar, ez alkalomból az együttes történetét bemutató kiállítás nyílt hétfőn az A38 hajón. Itt készítettük villáminterjúnkat a zenekar művészeti vezetőjével, Rolla Jánossal.

Rolla János  – A harmincadik évfordulón nem nagyon volt mit ünnepelni, hiszen pont akkor csökkent radikálisan az együttes állami támogatása. Egy, a negyvenedik jubileum alkalmából adott interjúban is elég pesszimistán nyilatkozik, mondván nagyon nehéz állni a sarat, felvenni a versenyt, biztosítani a talpon maradást. Most ötven éves a zenekar – ünnepibb-e a hangulat?

 – Annyiból igen, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma által hozott, az előadó-művészeti szervezeteket besoroló rendelet alapján a zenekarunk a nemzeti kategóriába került. Bár még nem ismerünk minden részletet, az mindenképp megnyugtató, hogy normatív támogatásban részesülhetünk.

 – Már hosszú ideje a szolnoki önkormányzat is finanszírozta a zenekart, de úgy tudom, ezen a téren is változás állt be.

 – Igen, de szerencsére úgy, hogy új támogatót találtunk. A váltás kényszerű volt, mert Szolnoktól két évtizednyi munka után is fillérre ugyanannyi pénzt kaptunk, mint amikor bekapcsolódtunk az ottani kulturális életbe. Az önkormányzatnak persze fenn kell tartania egy szimfonikus zenekart és a színházat is – innen nézve meg lehet érteni a helyzetet, de mi úgy éreztük, saját magunk dolgát nehezítjük meg, ha nem nézünk más lehetőségek után. Sikerült együttműködést kötnünk Budapesten a XIII. kerületi önkormányzattal, ami azért is öröm, mert az együttes támogatói és tagjai közül többen is kötődnek ehhez a városrészhez.

 – Ez az együttműködés nyilván további koncerteket jelent az amúgy is zsúfolt hangversenynaptárban.

 – Természetesen. A tempó valóban elég feszített (főleg, ha figyelembe vesszük, hogy nálunk nincsenek váltóemberek), de szükség van rá. Az ünnepi évad különösen sok teendővel jár, mert a már megszokott helyszínek és a Műpa-bérlet hangversenyei mellett elmegyünk minden városba, amely valamilyen szempontból szerepet játszott a zenekar életében, és új vállalkozásként kortárszenei koncerteket is adunk az A38 hajón is. A hazai fellépések mellett külföldön is adunk koncerteket, hisz nyílt titok, hogy utóbbiak nagyobb bevételt jelentenek, de érezzük, hogy nemzetközi terepen megcsappant a kereslet. Ez persze nem személy szerint nekünk szól – amikor kezdtünk, még nagyobb volt az érdeklődés, mert kevés ilyen formáció koncertezett, mára viszont már gombamód megszaporodtak a kamarazenekarok. És bár sikerült kialakítanunk egy jól felismerhető hangzást, egy minőségi védjegyet, még így sem könnyű rendszeresen jelen lenni a külföldi hangversenyéletben.

 – Egy fél évszázados jubileum alkalmából jó érzés végigtekinteni a lemezek, elismerések, kitüntetések során. De mi a helyzet a negatívumokkal, a hullámvölgyekkel? Voltak olyan pillanatok, amikor úgy érezte, itt a vége, abba kell hagyni?

 – Művészi szempontból ilyesmi soha nem merült fel. Mindig találtunk olyan új feladatokat, amelyek kielégítették az igényeinket és ambícióinkat. Amikor pedig anyagi problémákkal küszködtünk, financiális vagy egzisztenciális bizonytalanságba kerültünk, akkor sem éreztük úgy, hogy abba kellene hagynunk, sőt! Soha nem a pénz játszotta a legnagyobb szerepet, sokkal fontosabbnak tartottuk, hogy szakmai szempontból jó érzés ezt csinálni, folytatni.

 – A zenekar folytatja is, ön azonban már kevesebb feladatot vállal a pódiumon. Tíz éve azt mondta, szeretné maga mellett tudni és felnevelni az utódját. Sikerült?

 – Megvan! Úgy néz ki, a zenekar – ahogy annak idején nekem – megszavazta a bizalmat az utódomnak, Tfirst Péternek.

Liszt Ferenc Kamarazenekar
A Liszt Ferenc Kamarazenekar az A38 hajón, a kiállítás megnyitóján
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

17:00 : Budapest
Erkel Színház

"Csillagóra évadzáró gálaest"

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Ács Dominika fuvola diplomakoncertje"
DEBUSSY: Syrinx
CSAJKOVSZKIJ: „Kuda, kuda vï udalilis” – Lenszkij áriája az Anyegin második felvonásából
Granik Anna (zongora)
MOZART: C-dúr andante, K. 315
Goda Sára (hárfa)
FRANK MARTIN: Ballade
Granik Anna (zongora)
J. S. BACH: a-moll fuvolaverseny, BWV 1056 (Gyönyössy Zoltán átirata az f-moll csembalóversenyből, Molnár Viktor hangszerelése)
Anima Musicae Kamarazenekar (koncertmester: G. Horváth László)
MOLNÁR VIKTOR: Contacts – ősbemutató
Anima Musicae Kamarazenekar (koncertmester: G. Horváth László)
Vezényel: Dobszay Péter
Ács Dominika (fuvola)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Renkecz Kálmán (hegedű)
Óbudai Jubileumi Zenekar
Vezényel: Gazda Péter
BACH: Korálok a János-passióból, BWV 245
MOZART: F-dúr szimfónia, No. 6, K. 43
DECSÉNYI: Concertino hegedűre és ifjúsági vonószenekarra
HAYDN: e-moll „Gyász” szimfónia, No. 44, Hob. I:44
A mai nap
született:
1818 • Charles Gounod, zeneszerző († 1893)
1882 • Igor Fjodorovics Sztravinszkij, zeneszerző († 1971)
1958 • Derek Lee Ragin, énekes